Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

Míg testi épsége engedte, nem szünetelt o szellem éber mozgalmassága. Egyike volt azoknak az íróknak, a-kik legtöbbet olvasnak, folyten-'kutatnak, örökkó bkgifleilenek saját tudásuknál? níög ■’(Sly ki- esordiufch.mértékével. Ebben a szerény í-mbér igazán telbetetlgB. aül^rugodtnak tetsző férfi folyton nyughatatlan a Bástya-utcai kis liáz — valóságos

kisnemesi kúria ebben a kőből épült rengetegben — szinte napról-napra gazdagodott egy-egy értékes műkincsben, ritka könyvben, N nehezen megszerezhető kéziratban. Es most mind e drágaság gazdátlan marad. Talán a nemzet vagyonát fogja gyarapítani; talán végső intézkedése is megegyezett élete vezérelvével, hogy a mit tett, irt, szerzett, gyűjtött, az nö neki legyen üdvére, hasznára és dicsőségére, hanem nemzetének, a melynek alázatos, hűséges és dús érdemű fia volt»*,. . .. : :

A Petőfi-Társaság, melynek évtizedeken át főtitkára volt, az^Uránia, melyet éveked keresztül igazgatott, legközelebbről érzik elvesztése gyászát. De a két intézmény körül az igaz megilletődés, a szívből kelő részvét érzésével csoportosul az egész müveit Magyarország, melynek negyven évi hasznos munkával szolgált; irókortársai, a kik a pályakezdés csüg- gesztő nehézségei közt gyakran keresték föl tanácsért és gyámolitásért, és sohase hiába, és a fiatalok, a kiknek tehetségéről komoly tárgyilagossággal és szigorú követeléssel, de mindig biztató jósággal mondta el, vagy irta meg kritikáit; és végre a magyar művészek, a kik nem fogják elfeledni, hogy Szana Tamás nélkül ma nekik sem volna oly biztos és előkelő helyük a köz érdeklődésében, a minőt az esztétikus buzgalma, szeretete és hozzáértése segített megteremteni.

ÍV

Szana Tamás született Tisza-Füredcn 1844 jan. elsején. Atyja, Pál, a vármegye alispánja volt, anyja, Nagyoroszi Farkas Terézia, finom lelkületű no,, ki nagy befolyással volt fia írói hajlamainak fejlesztésére. Alsóbb iskoláit a szülei házban nevelők vezetése alatt végezte; jogot Debrecenben hallgatott, az államvizsgák tot Kassán tette le 1866-ban, egy évvel később pedig Pesten ügyvédi oklevelet nyert, de soha sem ügyvédeskedett, hanem mint iró működött. Már debreceni tanuló korában jelentek meg a fővárosi lapokban egyes széptani dolgozatai s első önálló kötete, mely 1866-ban Sziinórákra címmel látott napvilágot, szintén széptani és kritikai tanulmányokat tartalmazott. Ezt követték; Csokonai élete (1868); Nagy szellemei; (külföldi költők élet- és jellemrajzai, 1870); Vázlatok (kisebb széptani és kritikai müvek, 1875); A két Kisfaludy (1876); A művészet filozófiája (Taine könyvének fordítása, 1878); Moliére élete és müvei (1879); Magyar költők sze-