Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz
alkalmat használja fel arra, hogy kormányképes programm alkotására buzdítsa a pártot, úgy kétségtelen, hogy a bankbizottságban történt eseményeket tartja olyan természetüeknek, amelyek a kormányképességgel össze nem egyeztetheRondszcr bo-tö rés. Irta; Lynkeusz (Utánnyomás tilos.) A történelmi materializmus törvényeinek megírása óta pompásan érzi magát a középszerűség és a kretinizmus. Mert ezek a törvények) mintha csak e két alsóbbrendű emberi típus szellemi gyöngeségének megokolására és men- tegetésére Íródtak volna. Ezek a törvények feloldják az embert saját gondolatainak felelőssége alól s a gazdasági folyamatot teszik meg az ideológia felelős szerkesztőjének. Ilyen körülmények mellett egészen természetesnek találjuk, hogy a történelmi materializmust a nagy tömegek elfogadták a maguk alapvető törvényének. A nagy tömeg ismeri a maga szellemi inferioritását s vigaszul elég jó a tudat, hogy ezt az inferioritást nem kell önmagának tulajdonítani. És ugyancsak ezért is nem csodáljuk, hogy a középszerűségen tulemelkedő egs^énisé- gek, a messzire bevilágító lángelmék nem a történelmi materializmusra, hanem a saját kiválóságukra vezetik1 vissza ideológiájukat. Mindig ngy volt, hogy az ember a gazdagságát önmagának szerette köszönni, de a szegénységért jól esett másokat okolni. És a történelmi materializmus ezt a generalis megokolást adja mindenkinek, aki szellemileg leszegényedett. Mindezt csak azért érintettük, mert mostanában a rr.rténelmi materializmus híveinek és még sok más tudományos felfogás apostolának '• megrögzött szokása lett, hogy mindent és min- 1 denküt a legnagyobb erőszakosságok árán be- ' pusztul abban a lehetetlen helyzetben, hopy lefelé egyre mást szaval, mint amit felfelé megajánl. Kossuth végre kimondja a nagy igazságot, hogy más a kisebbségi és más a többségi szerep; más a kisebbségi és más a többségi programm, skatulyázzanak a maguk rendszerébe. A rend- | szerbe-törésnek egyik legújabb kísérlete az a i könyv, mely Petőfi világnézetéről elmélkedik. A könyv megírására ketten fogtak össze, amit különben a könyv tartalma is elárul, mert annyi talentumtalanság, a szocialista frazeológiának annyi közhelye, amennyi ebben a könyvben tobzódik, nem is telhet egy embertől s két talentum- szegény embernek kellett összeadni minden szellemi szegénységét,. hogy „Petőfi világnézete“ megszülethessen. Talán mondani is fölösleges, hogy azok, akik ezt a könyvet megcselekedtek, egyetlen ötlettel se tudják Petőfi világnézetét megvilágítani. Az egész munka azt a benyomást teszi az emberre, hogy a két ifjú elolvasta Marx egyik-másik munkáját s utána rögtön fölfedeztek a történelmi materializmust. S hogy fölfedezésüket kipróbálják, Petőfivel megkezdték a kísérletezést. Beállították öt korának uralkodó eszméi közé és aszal a merészséggel, melylyel csak öntudatlan gyermekek) fognak bele a legveszedelmesebb vállakózásba, kijelentik a következőket : „Petőfi nem volt ment korának szellemi élete alól, sőt éppen azért vált ki kortársai közül, mert a dolgok rendjét helyesen ismerte fel és öntudatra jutott benne korának forrongó, még kialakulatlan élete. Gondolataiban egy csirában levő osztály akaratának adott kifejezést. És ezért Petőfi működésében semmi más nem látható, mint társadalmának visszatükrözése.“ Néhány lélekzetvétel után pedig ezt olvashatjuk; „S ha figyelemmel kisérjük a fejlődés fokait, akkor Petőfi megjelenését természetesnek fogjuk ta- : lálni. Mikbr hibáit látjuk, nem a lekicsinylés, j vagy kegyeletsértés indít arra, hanem csak az, ' hogy Petőfit isteni alakjától az emberiig emelnem KormanyKepes ea a pan mv6.u.v sithatatlan célok után futkos, de ő még a jelenleginél is szélsőbb követelést fog felállítani, ha a kormányképtelennek mondott mérsékelt követelés se találna kielégítésre! ? Ilyen logikai bukfencekkel ugyancsak nem lehet megszüntetni azt | jük.“ E sovány frázis után százhúsz oldalon keI resztül egyetlen sor sincs, amit Petőfiről már nem írtak, vagy nem mondtak volna el mások*. Mindenről szó esik az előkelő cimmel ékeskedő fejezetekben, csak világnézetről nem. De az utolsó oldal utolsó hat sorában végre ráakadunk a világnézetre is: „Petőfi költészetében eképp öntudatra jutott és kimagaslott korának az a nagy világnézete, amely szerint rövid utón, akár vér árán is, megteremthető a nagy földi boldogság, igazi emberi együttélés, általános jólét, szabadság, egyenlőség, kultúra és művészet. Ezek eléréséért küzdött hatalmas eszközével — a költészettel.“ Eszünkbe sincs, hogy ezekért az Írásokért felelőssé tegyük a két ifjút. Hisz nem ők a felelősek), hanem a történelmi materializmus, mely minden bárgyuságért a gazdasági harcot teszi felelőssé A történelmi materializmus legfeljebb azért felel, hogy a maga felfogásával minden szegény szellemű embert felbátorít arra, hogy felágaskodjék a zseni hóaljáig s a maga szellemének apró rovarkáit a költő babérkoszorúja alá bekvártélyozza. A történelmi materializmus helyes nyomon iát. amikor azt állítja, hogy gondolataink kialakulására befolyással vannak korunk gazdasági harcai. De mire kel! azt visszavezetnünk, hogy a 48-as idők gondolatai Petőfiben és nem K. Szabó Istvánban kapták a maguk tegmüvészibb és legöntudatosabb interpretátoru- kat. S ha az ember ideológiája nemcsak korának gazdasági harcaitól, de salát gazdasági viszonyaitól és saját osztályhelyzetétől is függ, miért tudta ennek a kornak gondolatait a legszebben, legprecízebben Petőfi kifejezni és nem az a K- Szabó István, aki osztályTe/*,' X u- lD Mai számunk 28 oldal.
