Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz

Széli Kálmán összeférhetetlensége. A képviselő- ház összeférhetetlenségi állandó bizottsága március 30-án, délután öt órakor ülést tart, melynek tárgya Széli Kálmán országgyűlési képviselő ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügyben az előkészítő eljárás megindítása.

helyzete dolgában inkább volt proletár, mint Petőfi? És végül, miért van az, hogy a proletár ideológiája legtöbbször a burzsoában akad a maga igazi művészére és csak legritkábban a proletárban, holott ha a történelmi materializmus törvényei minden vonatkozásukban meg- dönthetetlenek lennének a proletár ideológiáját a proletárnak kellene legékesebben kifejezni, mert ő az, aki legigazabban érzi osztályhelyzetét, Csak feltevésnek s nem tudományos megállapításnak mondjuk, hogy a proletár-helyzet nyilván egy alsóbb fejlődési fok következménye s minden más társadalmi osztály éppen a szellemi magasabbrendiiség emelt a proletár- ság fölé. Hogy ez a magasabbrendiiség hogyan fejlődött azzá, aminek ma látjuk, ezt visszave- : zeíhetjük csalásra, kizsákmányolásra, osztályhatalomra és sok minden egyébre. De ezek a meghatározások elvégre is csak szavak, jelzők. A valóság az, hogy maga a csalás és kizsákmányolás egy komplikáltabb szellemi munka, amely nem csak magyarázza, de igazolja is, hogy az egyik osztálynak azért kellett a másik fölé kerekedni, mert szellemileg fejlettebb volt. S hogy a szabadságharcnak Petőfi lett a költője s nem K. Szabó István, ez ugyan igazolja a történelmi materializmust is, de igazolja e mellett még azt, hogy a mai ember gondokozásának irányát, ha meg is jelöli a történelmi materializmus, a gondolatok magossága és mélysége teljesen független tőle. Ez a niagosság és mélység az egyéniség dolga, mert ha ebben a tekintetben is a történelmi materializmus törvényei lennének mértékadók, akkor ugyanabban a korszakban minden ember gondolatai nemcsak egy irányúak, de ugyanegy magosságuak és ugyanA Ház szavazott s éppen megtorűitott értelemben szavazott. W e k e r 1 e arcán átfutott a meglepetés, kissé elsötétült a tekintete, aztán vállat vont. Bánja is ő. A parlamentben néhá- r.yan mosolyogtak, de szintén nem törődtek sokat a dologgal. Mikor volt az. hogy az ilyen apróság szembe tiint a képviselőházban!

Ebből a szavazásból azonban mégis lett affér. A szavazás eredményének megállapitása

egy mélységüek is lennének. Pedig hogy mindez másként van, azt eléggé igazolják az egyes korszakok Írói és művészei.

A történelmi materializmus nem tudja, hogy mit kezdjen a zsenikkel, tehát tagadja hogy vannak zsenik s szándékosan nem veszi észre, hogy abból a skatulyából, amelybe az emberiséget gyömöszölte, a zsenid vigyorogva kidugja a fejét. A zseni nem hagyja magát rendszerbe töretni. A törvény, mint mindenütt, itt is csak az átlag-embert köti. De a zesni — kivétel és a kivételek mindenütt kinőnek a törvény kereteiből. Ez az észlelés kellemetlenül érintheti azokat, akik nem tudnak kibújni a törvény alól, de a faktumot, hogy valaki tulemelkedett rajtuk, letagadni nem volna szabad csak azért, hogy a csalhatatlannak mondott történelmi materializmus presztízsén csorba ne essék. Zseninek lenni nem olyan nagy bűn, hogy az emberiségnek szégyenkezni kellene miatta és átlag-embernek lenni nem oly nagy erény, hogy még a zsenit is besegítsük erőszakkal az átlag-emberek közé.

A történelmi materializmusnak meg kell barátkozni azzal, hogy törvényei egyik-másik irányban felmondják a szolgálatot. A csárdásokat, I melyek eddig már érték, nem teszi meg nemtörténtté, hogy tagadja azok bekövetkezését. Hogy az ideológia nem áll tisztára az anyagias- 1 ság befolyása alatt, ezt a zseni igazolja. S hogy az emberek bűnösségét sem csak az anyagiasság irányítja, azt majd egy későbbi kor fogja bebizonyítani. Az elmélet ma az, hogy a magántulajdon megszűntével vagy gyarapodásának korlátozásával megszűnik a lopás, csalás és gyilkolás. Hogy csakugyan így lesz-e, nem tudjuk, de példákkal könnyen bizonyíthatjuk az elKaszt ezzel a módosítással fogadja el.

A negyedik szakasznál nincs felszólalás, a1 ötödik szakasznál Wekerle Sándor azt javasolja, hogy a takarékpénztárakban elhelyezett, vagy értékpapírokban fekvő alapítványok kamatai adómentesek legyenek.

A Ház a szakaszt a miniszterelnök módositásával fogadja el.

A kilencedik szakasznál Polónyl Gézának aggodalmai vannak a miatt, hogy a javaslat bármely

lenkezőjét. Az éhező ember azért éhezik, mert' nincs ennivalója. Ha azt észlelnék valahol, hogy, akad ember, aki nem éhezik, mert van ennivalója, akkor a bűn elméletét minden szó nélkül elfogadhatnók. Csakhogy a helyzet egészen más. Akinek van ennivalója, az éppen úgy megkívánja az ételt, mint az, akinek egy falat kenyere sincsen. Szóval, az éhség nem szűnik meg attól, hogy van-e vagy nincs eleségünk. Hogy hol a példa alkalmazása? A vágy a magántulajdont szerzésére nem azon múlik, hogy lesz-e vagy, sem magántulajdon. Ez a vágy a legősibb emberi érzés, mely akkor is dolgozik majd az emberben, ha karhatalommal kimondják, hogy ezután pedig nincs magántulajdon. Ez a vágy meghalhat, de nem operálható ki az emberből mint valami daganat. S a mig a vágy élni fog, addig az ember csak úgy lop, csal és öl, hogy, magántulajdonra szert tegyen, mint a hogyan ma lop és csal az, akinek ennivalója nincsen. Mert nem a magántulajdon szülte a vágyat, de a vágy a magántulajdont, mint a hogyan nem a kenyérből támad az éhség, de az éhség hozta a kenyérsütés szükségét. Végső eredményében tehát nem a magántulajdon, de az ősi vágyakozás farag bűnöst az emberből. Ez a vágyakozás kielégülést keres és ha valamikor nem lesz magántulajdon, a vágy újra megteremti azt, amint már meg is teremtette réges-régen.

A történelmi materializmusnak tehát nem sok a szerencséje a rendszerbe-töréssel. Rácáfol a zseni és íf gonosztevő. v