Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz

Iskolai Dalgyűjtemény.

Lapunk mai mellékletének első közleménye a „Jobb otthon“ c. dal, énekhangra s iskolai har- móniumra átírva. Dallamát — Gaál I. szövegére — Egressi Béni, a Szózat zenéjének szerzője írta.* E dal egyike a valóban „népszerűvé“ vált, legelterjedtebb daloknak. Legtöbb gyűjteményünk, a szerzők megnevezése nélkül, mint valóságos népdalt közli (így Káldy is „A szabadságharc dalai“ c. gyűjteményében), igazolásául annak, hogy valódi műköltőknek népies stílban írt oly szerzeménye ez, mely szövege és dallama szerint, másfelől tartalomban és formában egészen egyértékű a valódi s jól kialakult népdallal.

Egressinek egyébiránt több dallama van olyan, mely általánosan elterjedt s melyeket épen ezért ma már valódi népdaloknak szokás tekinteni (Ez a világ amilyen nagy . . ., Kis furulyám szomorú fűz ága . . ., Télen, nyáron pusztán az én lakásom . . ., Elmennék én katonának . . ., Szomorú a magyar nóta . . ., Ne menj, rózsám, a tarlóra . . ., Ereszkedik' le a felhő . . . stb.), s melyek közül némelyiknek azon az átalakító hatáson is keresztül kellett mennie, mely a nép ajkára került (népies vagy művészi) daloknak a nép-géniusz által éreztetett közös sorsa szokott lenni.

Az az irány, melynek dalköltészetünkben Egressi az egyik legméltóbb képviselője, voltaképen ugyanaz, mint amely a szóköltészetben Petőfi, Arany, Tompa népies formájú, remek költeményeit létrehozta; az ő költészetük, s annak tiszta, színmagyar, nemzeti tartalma és alakja s az a demokratikus korszellem, mely e költészetnek életet adott, mely azt fölvirágóztatta s mely a lelkeket annak befogadására oly igen fogékonyakká tette: nem maradhattak hatástalanul dalköltészetünkre sem., mert hiszen egy nemzetnek szóköltészetét mindig nyomon követi a dalköltészet fejlődése. Amint a Goethe lírája adta Reichardot, Heine megihlette Schubertét és Schumannt, úgy késztette dalra Petőfi lírája Egressit, ki Petőfivel abban is rokon, hogy a szabadságharcban mint honvéd ő is harcolt; a lant és kard hőse mind a kettő. A művészi népdalok korszaka ez nálunk, mely a XVIII. sz. végén s a XIX. sz. elején virágzott „érzelmes dalok“ korszakát époly természetszerűen követte a dallamok fejlődését illetőleg, mint ahogy a Petőfiék köllészete felváltotta a Kazinczy s Berzsenyi által képviselt költői irányzatokat.

Magáról a dalról legyen elég annyi, hogy azt az eredeti dallamhoz (sőt részben az eredeti harmóniákhoz is) híven közöljük, a gyermekek hang* Egressi B. szül. 1814-ben, Lászlófalván (Borsod m.); megh. 1851-ben, Budapesten. Fabó B. közlése szerint 1833-ban Mezőcsáthon, majd Sepsiben tanító volt.