Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz
köréhez leginkább illő létranembe áthelyezetten s azzal a metrikai egyszerűsítéssel, hogy az eredeti -£-es (í-os) ütemet f-sé alakítottuk át, mely- lyel azonban csak a leírás formája változik meg, de amely változtatás az éneklés módját egyáltalán nem érinti. Alkalmas leszen e dal a IV. osztályban hallás utáni, az V. osztályban pedig hangjegy szerinti tanításra. Az V. osztályban a tanterv a leggyakrabban előforduló lépcsőmódosításokat szabván meg a tanítás anyagául, e dal kemény C hanglétrára ily módon átírva: vfci--------—r^=— —i—i-L-* —^—JMi füs - tö - lög ott a sí - kon tá-vol-ba ? a 7. és 6. hanglépcső leszállításának (j)7 —b, \}&~as) szemléltetésére szolgálhat (8-ik ütem). Mellékletünkön továbbfolytatjuk az Arany János kéziratos dalgyűjteményéből vett szemelvények sorozatát. Az 1. sz. dal (I. rész, 10. lap, 42. sz.) szövege Kisfaludynak a „Rákosi szántó“ c. költeménye, melynek egyik dallamát a múltkori mellékleten közöltük. Példaképen szolgálhat ez arra, hogy a népszerűvé vált szövegek a nép ajkán elterjedve, többféle dallammal is társulnak. Ez a dallam más tekintetben is érdekes. Arany kéziratában a dal (melyet egyébként egészen híven közlünk) alakítójegy nélküli (lágy a) létranemben van leírva, mely átírásban a kezdő hang e', a végző hang pedig é; a gyermekek hangterjedelméhez illően 4 \} alakítójeggyel jegyeztük le e dallamot s ebben az átírásban a kezdő hang c", a végző hang pedig c. Tudván azt, hogy a dallamok rendesen saját hanglétranemük 1. lépcsőjével szoktak végződni, azonnal észrevesszük, hogy a lágy f létranem szerint leírt dallam eltér a szokott végzettől, amennyiben nem az 1., hanem az 5. lépcsőn zárul. Ez a sajátságos végződés a dalnak (vagy legalább a dal stíljának) régisége mellett bizonyít. Régi dallamainkban, ha nem is épen gyakori, de nem is elszigetelten álló jelenség ez. Oka lehet ennek az, hogy a népköltészet régi termékeiben több volt az epikus vers (néprománc, népballada) melyekben az egyes strófák nem a teljesen befejezett érzelmi mozzanatoknak, hanem több versszakon át elbeszélt összefüggő események egy-egy kisebb részleteinek voltak a kifejezői; az ily versszakok tartalmi összefüggését zeneileg úgy lehetett legjobban (s hozzátehetjük : a népies dallamok egyszerű eszközeivel) kifejezni, ha az egyes strófák dallamai a zenei gondolat felfüggesztését ábrázolják; erre pedig a dallamszerkezetben a legjobb eszköz az ú. n. félzáradék, mely a létranem 5. lépcsőjét választja
