Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

uonoicsojet es aiuju^ <llt az aita^n. kezet, mely magyarnak ringatott.

A munkások képviselője, Horváth Gergely vasmunkás szólott ezután egyszerű, leiekből fakadó szavakkal.

A Petőfi-Társaság elnöként,1c *áróssavai.

A magyar ifjúság nevében Nagy Iván mondott még rövid, lelkes beszédet. Végül Pékár Gyula, a Petőfi-Társeság elnöke záróbeszédében a többi között igy emlékezett meg Petőfiről:

— Ötször csókolta homlokon a kisded Petőfit a múzsa. Az elsővel költővé avatta, a másodikkal látnokká, a harmadikkal apostollá, a negyedikkel hőssé, az ötödikkel mártírrá... Az öttel együtt pedig Petőfi Sándorrá! Princeps poetarum! Szent hagyományaid őre, a rólad elnevezett társaság nevében köszöntőin a Néked hódoló magyar társadalmat a nemzet fenségétől megszentelt e kupola alatt Koronás Te, a szoborként őrködő koronások közt lánglelked oltártüzként bennünk lobog s mi oly hivő és hivó sóváran nézünk erre az oltártüzre. Látnok voltál... És igaznak kell lennie annak is, a mit Te mondtál: A magyarlak élnie kell örökké!... A költő mondta, U próféta mondta, Petőfi mondta... s én hallom a szavát, az újjászülető Petőfi is ezt dörgi nekünk. Hisz ezért született újjá, hogy ezt ismételje nekünk. S én azzal a szent hittel zárom a szavam: Igaznak kell lenni — mi hiszünk benne, mi hiszünk Petőfinek.

Még harsog az éljenzés Pékár Gyula szavai után, a mikor a Budai Dalárda a Himnuszt kezdi énekelni, az ünneplő közönség feláll és ezzel a lélekemelő akkorddal ér véget a magyar társadalom országos Petőfi- hódolása...

A Pctöfi-Társasáff ülése.

Vasárnap délelőtt tartotta: a Peíőfi- Társasáa januári felolvasó-ülését Ferenczi Zoltán el", ö'klésével.

Az: elnök megnyitójában emelkedett szavakkal emlékezett meg Madách Imréről, a ki 1823. január 21-én, éppen száz esztendővel ezelőtt látta meg a napvilágot. •Életének ismertetése után méltatta örökbecsű munkásságát és foglalkozott remekművével, Az ember tragédiújúi-xa.1. Ferenczi elnök azután a harmadik közelgő centenáriumról szólt, január 23-án lesz ugyanis századik évfordulója, annak, hogy a mu- gvani nemzeti imádság, a Himnusz, Kölesen Ferenc halhatatlan költeménye megszületett. Száván Gyula főtitkár jelentette ezután, hogy az üléssel egyidőben tizenegy helyen képviselik tagok a Petőfi-Tár- saságot Petőfi-ünnepségeken. Császár Elemér a bécsi ünneplésen van jelen a társaság nevében. Bejelentette továbbá, hogy a BuíuousrA'í/-pálvázat diját nem adták ki, A Grünwald-páiyázat diját három ágra osztotta a bizottság és három egyformán érdemes jutalmazandó költemény között osztotta föl: Sánta Károly 82 éves evangélikus lelkész, az ismert poéta, Nusbeck Sándor dr. királyi ügyész és Nagy Lajos evang. lelkész között.

Az első felolvasó Petii Mór volt, a ki Petőfiről szóló öt szonettjét mutatta ’be. fi. Csapó Etelka, 2. Mednyánszky Berta, 3. Keltő, 4. Segesvár, 5 Petőfi egy utszéli csárdában.) A szonettek általános tetszést arattak. — Jakab Ödön bemutatta Fáy Ilona novelláját: Petőfi és Mednyánszky

tolt a film- és észtországi Petőfi-üiinepsé- gekröl, melyeken jelen volt és a Pctő'íi- Társaságot képviselte. A jelenlevő nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte az előadókat.

Félcffi/háea küldöttsége Petőfi szobránál.

Kiskunfélegyháza öt ven tagú küldöttsége, a mely az országos PetőfHiódolásra jött Budapestre, vasárnap ’délelőtt felvonult a Petöfi- térre is és megkoszorúzta Petőfi szobrát. Porst Kálmán dr. kiakuufélogyJiázai gimnáziumi igazgató mondott emelkedett hangú beszédet a szobornál.

— IMi a kiskunság földjéről zarándokoltunk Hozzád — mondotta a többi között — -és midőn bronzszobrod talapzatára leteszem e

A Ruhr-vidéken a franciák folytatják uralmuk kiterjesztését és fokozzák megtorló intézkedéseiket abban a hiszemben, hogy ez a kettős nyomás végül is meg fogja töitni a német ellenállást, melynek köszönhető, hogy Poincaré politikája eddig a legparányibb sikerre sem hivatkozhatik. A franciák által végzett letartóztatások és a másfajta erőszakosságok csak még jobban tömörítik a német népet, a mely minden bámulatra méltó magatartással, teljes egységben hiúsítja meg a nyers erő érvényesülését. Sok helyütt már a sztrájk fegyveréhez kellett a németeknek folyamodniok és bizonyosra vehető, hogy az általános sztrájk sem fog elmaradni, ha a franciák feszitik a hurl. A legnagyobb izgatottsággal várják,, mi lesz a letartóztatott bányaigazgatók sorsa, a kiket a franciák egyszerűen hadi- törvényszék elé állitollak. Mindenesetre egészen egyedülálló dolog, hogy a franciák akciójuk katonai jellegét még most is tagadják, ellenben haditörvényszékkel operálnak. Szó és tett igy kerülnek ellentétbe, de a szó nem kábíthat úgy, hogy a tett észrevétlen maradjon. A mára kitűzött haditörvényszéki tárgyalást a franciák szerdára halasztották, a mi mindenesetre csak örvendetes hiszen szerdáig még spk min: denféle történhetik. Mert lucíni kell, 'líögy a haditörvényszék marasztaló Ítélete lenne az a jeladás, a melyre a német lakosság a legádázabb harccal felelne.

A német nép most igazán élet-halál- Itarcot folytat, hiszen Németországban nincsen senki, a ki ne tudná, hogy itt nem jóvátételről van szó, hanem Németország politikai, és gazdasági függetlenségét ke1] a francia ostrom ellen megvédeni, A kancellár ezt nyíltan hangoztatta is legutóbb, mikor kijelentette, hogy Ponicaré most készül megvalósítani az általa nemrégiben tanulmányútra Németországba küldött Dariac szenátor tervét, a mely a Ruhr- vidék kihasználásával az egész német termelés feletti ellenőrzésben csúcsosodik. A mit a fraiaaák niost véghezvisznek. az tehát nem egy nubó intézkedés, a mely megszűnik, mihelyst a jóvátételt összegek a francia Pénztárba befolytak, hanem egy intézkedés, a mely állandóságra törekszik. A ki fölteszi, hogy Paincaré csak egy pilládnak — azzal a bittel teszem le, hogy megszólal egyszer még ez a bronzszobor és akkor a háborúk viharában megeclzett haragos kuuo'k mint egy szív, egy lélek állnak Temelléd és mennek, hogy visszafoglalják az ősi haza vérrel áztatott minden szent- rögét,

A félegykázi nagy Petőfl-üunipáégre, március 15-ikére tegnap délelőtt liivta meg a küldöttség a kormányzót, a kihez. Szerelem- hegyi Károly dr. intézett lelkes szavakat.

—- Föméltóságod példát mutat nekünk,, — mondotta — miiként kell hazánkat szeretni és érette dolgoznunk. Ez a neme, péíÜ.i növeli önbizalmunkat, a jobb jövőbe, vetett reményünket.

A kormányzó meleg szavakkal köszönte mef a meghívást és kilátásba helyezte megjePné sét a félegykázi Petöfi-ünnepcn.

kínaira is képzelhette, hogy a. Ruhr-vidék katonai megszállásával jóvátétel! fizetéshez fog jutni, mondja a német kancellár az nagyon alábecsülné Poincaré intelligenciáját. A márka érteke az első francia katona bevonulásával annyira lemorzsolódott, hegy a márka stabilizálásáról többé l eszólni sem lehet, e' nélkül pedig Németország jóvátételi fizetése teljesíthetetlen ábránd. Németország az egész felelősséget áthárítja Franciaországra és nem tehet egyebet, mint hogy egységesen cs szikia- szilárdan kitart eddigi útján.

Franciaország természetesen mindebben nem hisz és váltig hirdeti, hogy a kezdet nehézségei után célját el fogja érni. A kérdés az. meddig fog ez a kezdet tartani, mert, ha mondjuk, egypár hétre is terjedne oz a kezdet, akkor a franciák meglesznek lepődve attól, hogiv mit lesz 'az, a Ruhr-vidék gazdasági szükségleteit kielégíteni. Mert igpz ugyan, hogy a német ipar a Ruhr-vidékből él, de nem kisebb igazság, hagy a ruhrykléki lakosság meg a többi Néniétoj-szágkól él. Ez a Ruhr-vidék Európának egyik legsűrűbben lakott területe, a moly gabona, liszt, hús és zsir dolgában erős bevitelre szorul, hogy a lakosság éhen ne haljon. A készletek máris fogyóban vannak, a francia katonaság rekvirálásai a hiányt fokozzák és az előbbi amúgy is alig ^elviselhető áfák a franciák uralma,óta méiy eddig! is ötven szfizalékkab emelkedtek. Hozzájárul mindehhez, hogy a ruhr-vidéki munkásság egy napi munkabére két milliárd kétszáz millió papirmárka. a mit most a franciáknak kell előteremteni. A franciák tehát, ha elfelejtették volna, meg fogják megint tanulni, hogy mit jelent, ha töl I) millió embertől a munkabért cs elődeit megvonják, főképpen, fia mindez egy ellenséges hatalom imperialisztikus céljaiért történik.

S8| síssSsÉÉtés’S la©

& SresseááS« a RuBiPetigdölten.

Bécs, jan. 22.

A Sechsuhnblaft jelenti Berlinből: A Ruhr-vidékcn a franciák által tervezett üj (valuta Bevezetése állítólag.'február 1-éir fog megtörténni. Ez az uj valuta lesz az egyetlen fizetőeszköz a megszállott területen, fi bankjegyforgalmat egyelőre eng miilián. frankra korlátozzál:.

ü n#s*i©t nemz®!

H franciák fotyfatgáSs wpalmsik SkiiSFjes&féséí. — RiésOT®t©s>saág ffransrsaíjrsaágra kárif SeS®lösséyet. — á3»®m©5k©áés a SfiuSar*w6s£éfc®m.

Az ember tragédiája.

— Madách-ünnep a Nemzeti Színházban. —

A Nemzeti Színház is kivette ma részét Madách születése századik évfordulójának ünnepléséből. Uj s'zccnirozással s uj díszletekkel előadta Az ember tragédiáját. Az »uj szcenirozásnak, Hevesi Sándor kiváló müvének íőerénye, hogy a szövegcson-kitás, mely, sajnos, elkerülhetetlen, most nem zavarta a hallgatót. Ügyes kézzel, művészi ízléssel ugv tudta intézni a kihagyásokat, hogy nem bántotta a Madách-ismerőt. A rendezésen valóban meglátszott egv kiváló stilusérzékkel bbó — írót és müvét az őket megillető becsülés- ben tartó — ember művészi munkája. Az előadásnak lendületet adott az ünnepi este. Odry Ádámja régi ismerősünk, még pedig a legértékesebbek közül való. Odry minden szerepében beleviszi azt a kissé kemény férfiasságot, egyenességet, a dolgokat és embereket felülről néző intelligenciát, a mi az ő művészi karaktere. Erősnek, hatalmasnak lenni, mindenkin felülkerekedni, — néha még saját sorsunkon: is — ezek az Odry legjobb szerepei. Lira alig van benne, lágyság talán semmi, ezek a dolgok Adámjából is hiányoztak s ezt főként a Tankréd-jelenetben nélkülöztük. Ellenben kiválóan előkelő Miltiadesz és fölötte mély Kepler tudott leimi. Paulay Erzsi Évája kábitóan szép és benső mélységben és tartalomban is sokat nyert, mióta utoljára "“uk Parkul Emma; Ilinpia kis zerepéLen megint az tudott lenini, a mi — abszo- | lut művészet. Az ünnepi szereposztásból | meg kell említeni Gyenes kitűnő Luciferjét, Pethes markáns vonásokkal megrajzolt demagógját, Gált. Bartost, Bajor Gizit, Mihályfit, Fehért, Ligeti Juliskát és .1 hőnyit.

Az ember tragédiája Madách százéves ünnepén újra megkezdi diadalmas útját. Eddig is legerősebb erkölcsi és anyagi támasza volt a repertoárnak. És itt eltűnődhetünk egy kicsit.

Madách tragédiája a legmagasabb horizontok felé törekvő gondolatok és a legmélyebb, legőszintébb, logemberibb érzések összeházasodásának gyermeke. Apja egy merész, beláthatatlan magaslatokat ostromló titán és anyja, a legmélyebb óceán — nz emberi szív — mélyére lemerülő érzés. Óriási perspektívája, nagy históriai távlata, az egé«z egyetemes világhistóriát átfogó történet filozófiája mellett azért marad mindig egyéni és emberi és hozzánk közelálló az ő Ádámja és Évája minden uj alakulásban. A világirodalom kevés olyan szerencsés frigyet ismer, mint a milyenből Az ember tragédiája megszületett.

És tatán itt felérni meg a színházi hatás titkát. A színpadon tudvalevőleg nem mindig a nagy, a művészi, a szép dolgok aratnak sikert. Ha gonosznyelvü akarnék fenni, azt mondanám: a közönség esetleg megnézi a jó darabot is. De minden gonoszság nélkül megállapítható, (hogy a közönség | nem szereti, ha fárasztják, ha gondolko- ! zásra serkentik, lia tujcmfui erősen és ke| ményen szeinbj kell nézni saját magával . életének okával, küldetésével, céljával 6; rendeltetésével. Ilyesmit inkább eltűr, he könyvet olvas szobájában, mert mindéi ember jobb,, különb, cmelkedeifcbb, hí Cgyedíi! van, mintha tömegbe verődik.

Mi lehet hát annak oka, .hogy Az embe tragédiájához, a legmélyebb szántásu dől gok egyikéhez mindig nagy közönség tódul Igaz, hogy a ki igazán érteni akarja Ma dáchot, az nem a nézőtérről ismerkedil ine« vele, de még igy, a színpadnak átformálva se tartozik a könnyebb dolgok közé Nincs egységes meséje, bonyodalma, meg lepetése. Előre tudjuk, hogy Ádám mindéi jelenet végén elveszti a csatát Luciferre szemben. A végkifejlés, az Ur kegyeim sem titok a legfiatalabb karzati látogat előtt sem. A hatás titka csak abban lehel hogy Madách, mikor tekintete beláthatat lan messzeségeket ölel át, akkor is min dig velünk marad és rólunk, a férfiról, met az asszonyról beszél. Ez pedig mindegy mindenkit érdekel, ki-ki azt veszi ki belőle a mi korának, helyzetének, műveltségénél megfelel, de valamit mindenki kivesz. Ádám akár mint Fáraó, Miltiadesz, Tankriéd, Kepler vagy Danton jelenik meg, mindig ember, és Éva, ha rabszolganő, ha görög nemes hölgy, ha zárdái szűz vagy utcák leánya, mindig asszony. Ha minden históriai alátámasztástól és minden filozófiától megfosztjuk a darabot, még miudig ottmarad a közönség lázas érdeklődésének legfőbb témája: a férfi és nő egymást keresése, egy-1