Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
i 1 Í923 március 16. VILÁG ?*éni *ük előtt Anclrássy Gyula gróf hazaérkezését bevárni. Értesülésünk szerint azonban Andrásig állás- voglalása már nem sokai változtathat azon a tényen, %u>gij jelenlegi pártjának nagy többsége minden vctfószinüsiég szerint csatlakozik Zichy János gróf Mj pártjához. Ezzel azután megd&l az a kombináció 1», hogy az Andrássy-pártból bárki is Wolffékhoz csatlakoznék, a pártonkivüliek csoportjából azonban, úgy tudjuk, a kimondottan liberális képviselők távol tartanák magukat az uj alakulástól és úgy értesülünk, hogy maga Zichy János gróf sem számit a liberális képviselők csatlakozására. «•eeeesoceseeeeeetceoM*»**« A főváros hódolata Petőfi emsékének (A Világ tudósitójától.) Március 15-ének históriai emlékektől patinás napját a kegyelet impozáns megnyilatkozásával ünnepelte ma a főváros és az egész ország. A történelmi emléknapnak kettős ünnep jellegét -adta az a mozzanat, hogy a márciusi nagy napok géniuszának, Petőfi Sándornak, századik sziiletése- napját is ünnepelték. A főváros díszközgyűlésén, a Petőfi-szobor előtt, az Országház-téren lezajlott ünnepen és a Nemzeti Muzeum kertjében ma a szabadság, egyenlőség és testvériség klasszikus magyar költőjének szelleme gyűlt ki azok szivében, akiknél vérré hasonultak a nemzetek testvériségének igéi. A házak ormait ékítő trikolórok, az üzleti élet ünneplő csöndre némulása, lobogók alatt felvonuló menetek jelezték, hogy egy megtiport nemzet élő kegyelete adózik ma legnagyobb költője halhatatlanságának, hajt főt és zászlót 1848 március 15-ének emléke filőtt és merit bizalmat jövőjéhez Petőfi géniuszából. A főváros díszközgyűlése ' A főváros díszközgyűlésén a magyar Hiszekegy eléneklése után Sipőcz Jenő polgármester mondott Ünnepi beszédet. — A mi legnagyobb, leghősibb virrasztónk, Petőfi Sándor szelleme — mondotta — egy évszázadon át őrzi immár a szent magyar határokat. Nála a népuralom nem egyoldalú osztálykar "it jelentett. Az ő világszabadsága a nemzetek igazán szabad fejlődése Volt. Az a nemzet, melynek soraiból ilyen világszeüem röppent ki, nem pusztulhat el soha. Beszéde végén megemlékezett az elszakított területeken élő magyarságról, mely most lelke mélyén hódol Petőfinek. A polgármestert beszéde befejeztével tapssal és felállással köszöntötte a közgyűlés hallgatósága, majd a Himnuszt énekelték el. A liz órakor befejeződött közgyűlés után a törvényhatósági bizottság tagjai és a főváros tisztviselői négyes sorokban vonultak a Petőfi-térre. A nemzetiszinü lobogók és a főváros színeit hordozó zászlók carréjában álló Petőfi-szobor talapzatánál diszruliás hajdúk és két fővárosi altiszt vették át a küldöttségek koszorúit. Amikor az ünneplő menet megérkezett és felsorakozott, a dalárdák rázendítettek a himnuszra. Leröppentek a fejekről a kalapok és egymásután zúgott végig a Duna-parti paloták során a Himnusz és a Szózat. A főváros koszorúját Sipőcz polgármester maga tette le a szobor talapzatára. „Petőfi szelleme kiszáll a Jeltelen sírból.. Az ünnepségek másik színhelyén, az Országház-, téren szintén méltó keretet teremtetlek a kegyeleti inegnyiivánitásának. A parlament nagykapuján PetŐfil arcmásának óriási domborművé állott kifüggesztve nemzetiszinü drapériák között. A gázlámpákou, oszt iopokon címerek, lobogók, a környező palotákon szintén dús zászlódisz. A parlament előtt pálmáktól ős ciprusoktól keretezett pódium állott. Alig állottall fel a katonai diszcsapatok és a diszruhás parlamenti őrség, megkezdődött a küldöttségek felvonulása. Ll-I sűnek a honvédelmi minisztérium deputációja érke-1 zett meg Rubin tábornok vezetésével, utána a tábor-l noki kar, a főváros bizottsága zenekarral az élén, aj Pclőfi-Társaság küldöttsége, majd a nemzetgyűlés] elnöke, azután a kultuszminiszter érkeztek meg. Őket követték a vidéki városok küldöttségei, az egyetemi tanács Bársony János rektor vezetésével, a klérus tagjai. Izabella királyi hercegasszony Gabriella királyi hercegnővel, József királyi herceg, Zsófia királyi hercegnő, József Ferenc királyi herceg Álgya- Papp tábornok kíséretében autókon érkeztek az ünnepségre. A közönség zajosan megéljenezte őket. Félíizenkettőkor a cserkészek riadója jelezte, hogy jön a kormányzó. Horthy Miklós kormányzó feleségével, Magasházy szárnysegéd kíséretében az alabár- dos őrség sorfala között vonult fal az emelvényre és Izabella és Auguszta királyi hercegasszonyok között foglalt helyet. A honvédhelyőrség zenekara eljátszotta a Him- nusz-t, majd a dalárdák elénekelték a Szózat-ol, mire Sipőcz Jenő polgármester fellépett a szónoki emelvényre. — Ezt az ümxepet — mondotta — a főváros rexr- dezi, de résztvesz azon az egész ország. Lelkem sóhaját küldöm ma azoknak a véreinknek, akiket idegen hatalom gátol a hódolatban. Petőfi szelleme kiszáll a jeltelen sírból és elviszi mindenüvé a magyar jövőnek, a magyar feltámadásnak soha el nem haló dalait.-,A magyar múlt tanúságot tesz a magyar jövő mellett“ A dalárdák Petőíi-dalokat énekeltek ezután, majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter tartott ünnepi beszédet. — 1848 március 15-ikének — kezdette beszédét — a nagy magyar bőskölteménynek legszebb alakját, Petőfi Sándort ünnepeljük ma, Petőfi műiden idők és minden nemzetek hazafias költőinek egyik legnagyobbika. Ma csak abban az esetben tudjuk újra felemelni nemzetünket, ha a magyar férfUolkeket áthatja az az áldozatos hazaflság, amely Balassa Bálint és Petőfi költészetéből és életéből sugárzik. A magyarság tragikuma nem az örök halál, nem az elmúlás t faiknmjL Az dl&zWiitk fele«-----v........— .. ..* .-SM,--------------------------------------------------------------------------• *.< . f izuim záloga nemzeti megújhodásunknak. A közelmúlt nemzeti katasztrófái után is itt állunk, megfogyva bár, de törve nem. Félre most a kishitüekkel, félre a baljósokkal, [élre az álbölcsekkel. Petőfi bizodalma éltesse a lelkeket ma, amikor g. magyar múlt tanúságot tesz a magyar jövő mellett. A honvédhely őrségi zenekar hazafias dalai következtek, majd Pékár Gyula a Petófi-Társaság nevében szólott. „Ma, hetvenötödik évfordulóján a magyar szabadság megszületésének — mondotta —, elevenen toppant ide közébünk Petőfi, hogy elszavalja a Talpra magyar-t A segesvári nagy eltűnt itt van közöttünk és lángszavának lángostorával sújt le a kishitüekre.“ A beteg Jászai Mari helyett Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője szavalta el ezután Petőfinek Élet vagy halál cimü költeményét. Drámai erejű szavalatát percekig tartó éljenzés és taps honorálta. Ezután a fővárosi iskolák énekkarai elénekelték a Talpra magyar-t Az ünnepséget a himnusz zárta be. Délelőtt tiz ólakor a szabadság-téri irredentaszobroknál az egyetemi és fóiskolai ifjúság hód Petőfi emlékének és tettek hitet az ezeréves Magy ország mellett, miközben koszoruerdővel halmor el Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrait. Az Ifjúság Szabadság-térről a Vigadóba vonult, ahol megtart ták szokásos március 15-iki nagygyűlésüket. Bal Géza megnyitó-beszéde után Alagg Iván mondott ■ népi beszédek majd Kóczé Antal zenekara játsx magyar nótákat Oláh Béla zárószavai után az eg temi énekkarok a Nem, nem soha/ cimü dalt ad elő. Az egyetemi és főiskolai ifjúság délután bár órakor a Nemzeti Múzeum kertjében Íz ünnepsé rendezett. A muzoum lépcsőjéről, arról a hely: ahol Petőfi Sándor hetvenöt évvel ezelőtt eí&zavalt Talpra magyar f-t, Hínár József egyetemi halig adta elő a Nemzeti Dal-1. Után» Veér Tibor mond ünnepi beszédet A Muzeum-kertbfll az ifjusáf Petőfi-szoborhoz vonult ahol Boross Géza fejezte az ifjúság kegyeletét
