Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

gyár pártokat és politikusokat okkal vagy ok nélkül, de mindenesetre sok szubjektivitással marakodni -látni. Hogy hogyan lehetne a belpolitikában legalább viszonylagos nyugalmat teremteni, erre a kérdésre sökféleképen lehetne felelni. Nézetem szerint úgy a kormánynak, mint az ellenzéki vezéreknek elsősor­ban saját bűneik felett kell seregszemlét tartani és a saját portájukon kell rendet teremteni. Ne vegye senki maliciánalc, de én a belpolitikai béke legna­gyobb akadályának azt tartom, hogy igen sok olyan 'politikai vezér van a magyar parlamentben, aki nem tud, vagy nem akar a saját lábán járni. Pártokra te­kintet nélkül, egy tisztulási folyamatnak kell a par­lamentben végbemenni és elvi alapokon kell tömörí­teni az együvé való politikusokat. Ez a kiinduló pontja a belpolitikai békének. Azután arra kell töre­kedni, hogy olyan törvénytervezetekkel álljunk a tör­vényhozás és az ország elé, amely törvénytervezetek a közhangulatból alakulnak ki. A belpolitikai mara­kodást jobbról is, balról is kezdeményezték már. Én meg vagyo-k győződve, hogy a mai igen súlyos és vál­jál vágyak földié. M megszállóit Mufw*-vidék. Térképünk a Rajnavidéknek azt a részét áb­rázolja, amely Németország legnagyobb ipari centruma és ámelyet a Rajna egyik mellékfolyója után Ruhr-vidéknck neveznek. Franciaország régi titkos, sőt, nyílt vágya volt ennek a természeti kin­csekben bővelkedő vidéknek a birtoklása. A nagy összeomlás után a francia politika azokban a ku­lissza mögötti harcokban, amelyeket a szövetsége­sek egymás közt megvívtak, csak .annyit tudott ki­vívni, hogy bizonyos jóvátételi teljesítmények lero­vásáig a Rajna balpartja megszállva tartassék. Ez a megszállás meg is történt és pedig oly módon, hogy az egész Eajna-vonalat különböző zónákra osztották, még .pádig francig—belga—angol és ame­rikai 'zónára, aszerint, amilyen nemzet csapatai al­kották a kordont. Ebben a szegszállásban természe­tesen a. franciák nagyobb katonai létszámmal vet­tek. részt, mint a többi. szövetséges együttvéve. Anglia csak ötezer embert rendelt a Rajna mellé, Amerika Koblenz előtt ezer emberrel vett részt az akcióban. A franciák belenyugodtak a Rajna bal­partjának megszállásába azzal a hátsó gondolattal, hogy majd alkalom nyílik a vágyak földjének, a Ruhr-vi (léknek, megszállására. Ehhez reményt nyújtott a Versailles! béke küSnbSzit homályos rendelkezése. A békeszerződés nyolcadik részének második mel­lékletében van a hírhedt 17. és 18 paragrafus. A ti­zenhetedik paragrafus ezeket mondja: Ha Németor­szág valamelyik kötelezettségnek nem tenne eleget, amely kötelezettséget a békeszerződés említett része reá ró, akkor a bizottság ezt a késedelmezést beje­lenti minden részivevő hatalomnak és egyben előter­jeszti a foganatosítandó rendszabályokat is. A 18-ik paragrafusban viszont a kővetkező van: Németor­szág kötelezi' maga, hogy nem lát ellenséges csele­kedetet olyan esetekben, amikor a szövetséges és társult hatalmak jogosítva vannak szándékos mu­lasztás esetében rendszabályokhoz nyúlni. Erre a kút. szerencsétlen paragrafusra építette Franciaor­szág egész bosszupoliiikáját és minden esetben min­den törekvése odairányult, hogy megállapittassa a szándékos mulasztást Németországgal szemben, abban a reményben, hogy ezekre támaszkodva egy­ezer máris csak sikerülni fog rátenni a kezét a Ruhr-vidékre. Anglia ellcntáÚása azonban állan­dóan keresztezte ezeket a törekvéseket és a hőn óhaj üt szankciók mindig elmaradtak, most azon­ban'’végre sikerült Bárthou,jjgyessógének olyan ha­tározatot provokálni, amelyet Poincaré ráhúzhatott az említett paragrafusokra. Az egyik a fa, a másik a szer záUilás. Németország ugyanis különböző okok miatt nem tudott teljesen eleget tenni a szén­szál!'-iáénak sem.' . . A szénszállítás kötelezettsége ■'""»r,:., A<nriirn n IrcrsúlvoKahh terheknek, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents