Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

imputációnak. En magamról megvallom, hogy — mint a kétségeosett úszó — vagy ötször belevetettem magam a képek, okoskodások, intelmek, Ítéletek e tengerébe, s még ma sem úsztam meg igazában mélységeit. De sejtem a gondolatot, a mely Szlerényi József báró intelmében rejteni látszik.

Nekem úgy tetszik, azt mondja gazi és féiiéiti©i©!®si2raii§©fa

is SKBÍBadBsél jeg^aséfe. — HisasélsscíEstf sss jís eSSsafig«» — Pwisscsré taésss©$ g?y®SR5- áctfföB iss# beszédet mewei3o»tt» —

_ is

X!.,ipi nap véget vetett mindenfele

Kombinációnak, amelyet az érdekelt felek — franciák és németek — a várt angol és cdasz válasz jegyzékekhez fűztek. A jegyzékeket tegnap megkapta a német kormány és természetesen egyidejűén nyilvánosságra- hozatalukról is gondoskodás történt. Az angol és olasz kormányok láthatólag nem pályáztak arra, hogy nj gondolatokkal meg- iepetésszerji fordulatot adjanak a jóvátételi kérdésnek. Azon a vágányon halad mindkét jegyzék, melyen a két kormány a Ruhr- vidék megszállása előtt mozgott. Két dolog van mégis, a mi külön megemlítésre méltó. Egyfelől az összhang a két kormány gondolatmenetében, másfelől pedig a Németország felé intézett szavak ridegsége, sőt az ellenségeskedés határát érintő kíméletlensége. Egyiknek is, másiknak is valószínűleg az lesz a következménye, hogy a jegyzékekkel sem néinet. sem francia nem lesz megelégedve. A német kormány, a mely Curzon lord felhívásának engedve készitette cl jegyzékét, joggal elvárhatta volna, hogy kezdeményező lépése az angoloknál barátságos fogadtatásra talál, a franciáknak viszont nincs okuk az örömre, mert a jegyzékek a francia-angol ellentétet nemcsak fenntartják, hanem még ki is szélesítik, minthogy az olaszok, a kik eddig közelebb állottak Poincaréhoz, most átpártoltak Angliához.

Mindazonáltal valószínű, hogy a kettő közül a németek lesznek azok, a kik a jegyzékekkel hamarább fognak megbe- külni. És méltán, mert ha az angolok és olaszok túlságosan megnyomják a tollat a szövetségesek közötti összetartás érdekében és viszont, a kelleténél keményebben fordulnak Németország ellen, lényegében mégis inkább a német álláspontnak kedveznek. Mert nem az a döntő, hogy az angolok és az olaszok is kereken visszautasítják, mert kcveselik a német ajánlatot, sem az, hogy ez a visszautasítás milyen szavak kíséretében történik, hanem azon van a hangsúly, hogy mindkét kormány most már határozottan felszólítja Németországot, hogy tegyen újabb elfogadhatóbb javaslatot, hogy a tárgyalások fonala a jóvátételi kérdés végleges megoldására meg ne szakadjon. A német kormány ezzel a felhívással, a melyben bizonyos fokit Ígéret is foglaltatik, meg lehet elégedve. Nem igv a franciák, a kik éppen a tárgyalásoktól fáznak legjobban és a döntést az erő- mérkőzésre kívánják bűzni.

ifi.y kell értelmezni már Poincare tegnapi beszédét is, melyet olyankor látott jónak elmondani, mikor az angol és olasz jegyzékek már birtokában voltak. Poincaré tegnap saját magán is túltett, mert németgyülölete még belőle se tudott eddig annyi mérget kiváltani, mint éppen tegnap. Beszéde csattanója egyébként az volt, hogy törik-szakad, de a Ruhr-vidék- ről nem megy lei, ellenben az egész dolognak a %égc mégis csak a tárgyalások folytatása lesz és Poincaré nagy haragja talán csak ezt a kis csatavesztést iparkodik eltakarni.

HUSBOIliHeMnr p©8»SÍ NémefOPSZággOft

«9 *a®si8«*liss iwiaü.

Bécs, máj. 14.

(Saját tudatit ónktól.) Newyorkl jelentés szerint. az amerikai márkatulajdonosok keresetet indítottak Németország ellen. Keresetüket azzal okolják meg, hogy Németország a márka kurzusát szándékosan szorította le mélyre és ilymódon nagyarányú csalást követett el. A panaszosok hatvanhét millió dollár megtérítését követelik a német kormánytól. A márkatulajdonosok azt mondják, hogy ők a márkáért dollárt adtak és ime most a márka teljesen értéktelen papírdarab lett. A panaszíevök száma huszonötezer. A márkatulajdonosok panaszát a német-amerikai döntőbíróság fogja tárgyalni.

I