Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

ÜL ShsSsálSMMI

?E§Í Irdnj-i ueea 21

6. Fővárosi Rákóczi ut 70

nag^i«©ggélktSEra

Vasárnaptól

ssordái^ február 2.1—14-2g i. r..sz :

: Végzet stj§.

Cs&tőriöHtől

ßsojrix. ftíi s£ iebrnar 15 - 17-ig

Beiejoző IE. rész?

B, i? t — f .. •

Jegyes élőiét válthatók a pénztáraknál d. e. 11-től 1-ig és d. u. ötórától.

testvér érkezésére. Szinte félni látszott a éle való egyedüImaradáslöl, erősen marasz- ilt engem s olt Iielíett lennem velük. Szivein maradtam, mert érdekelt az öreg, meg a ;ánya is. Izabella nagy leány lett, a mióta íoljára láttam; épp oly szép most is, s Hűn még tartózkodóbb. Úgy jött be, mint b álombanjárö, kissé ingadozva. Szemközt Item vele, de alig vett észre s ez bántott egy kissé. Mintha a világból megeléged- ék azzal a'kis folttal, a mit lomha pillan- isával befog s a többit rábízta képzeletére. Annál hangosabb volt Mátyás ur; sokat vett, nagyokat ivott rá és beszélt folyton, z utazás gyalázatos volt, a fiákeros szeináén zsaroló, a vesepecsenye felséges, a ölderes rokkfort-sají undok.

— Gyere hozzám, ha jó sa'tot akarsz .mi . . .■ Igaz, il'uis megváltozott sok min- en. A bankóval juhnyáj nincs meg már, ege lett, mint a hankovai kohónak. Emkszcl a jegenyéire . . . megvette a Rima- jmrányi.

Kopellyné, úgy láttam, nem szívesen em- ikezett, soha iljren hallgatag nem volt. sak bőkmgatott a bátyja szavaiaj s mere- cn nézett maga elé, •

— Hát a berdárkai olvasztó cseresz- yéskertjére emlékszel-e. Játszottál benne ■yermekkorodban ... Az olvasztó omlik lár. Bányáit megvette a Rimamurányi... íanern a cseresznyefák még teremnek.

Elgondolkozott az öreg, aztán fontos- iává nyúlt a buga keze után és raeg- igadta.

— Tuclöd-é, hógy a henckói, a nagyrőcei )hók mind elhallgatlak, hogy megvették : alsó-sajóit is . . . csak a bánya kell ■kik, a kohók nem . , . hogy alkusznak

Konkordiára is . . . Magam maradin .. . be vagyok bériévé ... No jerr iza egyszer, testvérkém . . .

triz cr tí tr sr p