Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
-........................................................................ í P©f©fi®lii®iseps#g^ Szapuaion. A békésvármegyei Szarvas nagyközség elöljárósága, a Pctőfi-Társaság és a szarvasi Gróf Bolza Paine Leányegyesület nagyszabású Petőfi-ünnepséget rendezett Szarvason, a városi színkörben. A hatalmas színházat zsúfolásig megtöltötte á Petőfi halhatatlan emléke előtt hódoló közönség. A Petőfi-Társaságot Ecrcnczi Zoltán alelnök vezetésével Haffay Sándor püspök, tiszteletbeli tag, Petri Mór, Lant- pérth Géza és Gyökössy Endre tagok képviselték, kjket az állomáson a község képviselőtestülete, a leányegyesület, a férfi-: dalkör és az ifjúság fogadott. Dcrczy Ferenc főjegyző és Lukes Ilona tanárnő, a lcányegycsület igazgatója meleg beszéddel üdvözölte a Pctőfi-Társaság tagjait. Fe- rcnczi Zoltán köszönte meg mindkettőjüknek a szép üdvözléseket. Bent a községházán pedig a szarvasi nők nevében Bencz Ottóné báróné, szül. Csáky Ilona grófnő üdvözölte a Pctőfi-Társaság kiküldötteit különösen szép és megkapó beszédben. A' Petőfi-ünnepség esti műsorát a szarvast férfidalkör nyitotta meg a Hiszekegy lendületes eléneklésével, majd Fcrcnczi Zoltán olvasta föl értékes, uj ötletekkel és gondolatokkal ékes elnöki megnyitóját Petőfiről. Különösen megkapta a közönséget ni tartalmas beszédnek az a része, melyben Petőfi „Egy gondolat bánt engemet“ cimii versében a „világszabadság“ és a „piros zászló“ fogalmát magyarázta meg egészen eredetién. Kimutatta, hogy a „világszabadság“ szót Petőfi alkotta s ö vitte bele az emberiség szótárába; de Petőfi az alatt az összes nemzetek nemzeti szabadságát értette s azért kívánta minden nemzet szabadságát, mert tudta ö is, hogy egy nemzet szabadsága sem állhat meg a másiké nélkül. A „piros zászló“-val kapcsolatban három dologra mutatott rá Ferenczi. Először is arra, hogy a „piros“ Zászló nem „vörös“ zászló. A „vörös“ és a „piros“ más szín. Megköszönte volna Szendrey Julia a költőnek, ha a hozzáirt költenie- nvében „piros orca, piros ajkat“ helyett azt irta volna: „vörös orca. 'őrös ajkak“. Másodszor rámutatott Ferenczi Zoltán arra, hogy 1846-ban, mikor Petőfi e halhatatlan versét irta, még nem volt meg se az i liter- nacionálé, se annak a vörös zászlója. Igv, a „piros arc és piros zászló“ csak ragyogó költői kép a lobogó lelkesedésről. Harmadszor a költő itt, mert egyetemes vonatkozásban szól, nem is tehetné a magyar zászló a szabadságért küzdő összes nemzetek jelvényévé. Éppen ezért a piros zászlót csak itt és sehol másutt nem említi. Más verseiben mindig a nemzeti zászlót emeli magasra. Feleségét nemzeti zászló varrására buzdítja. Rákóczi szellemét is a nemzeti zászló magasra emelésére hívja fel. A „Fekete-piros dal“-ban is a magyar zászló miatt van kétségbeesve. Apját is a nemzeti zászló fölemeléséért dicsőíti. Nem lehet tehát Petőfit az „Egy gondolat bánt engemet“ verséért a nemzetköziségnek kisajátítani. Zajosan, lelkesen és hosszan ünnepelték Fcrcnczi Zoltánt szép meg- nyitójáért. -i Utána Bencz Anna bárónő szavalta el meleg átéléssel Gyökössy Endre finom, verses prológját, mely a „Halhatatlan fiút“, Petőfi Zoltánt, a volt szarvasi diákot támasztotta életre. Úgy a szavaló, széj? bárónő, mint a költő sok tapsot kapott. Nagy hatása volt Haffay Sándor ünnepi beszédének is. Nagy szónokot jellemző világossággal terítette a hallgatóság elé Haffay Petőfi halhatatlanságának és világhírének titkát. Petőfi Ideáljai cimen öt magyar szonettet olvasott föl Petri Mór Csapó Etelkáról, Mednyánszky Bertáról és Szendrey Júliáról folytonos tapsok között s befejezésül Petőfi hires tanárjáról, a ki később szarvasi, tanár^ is volt, „Koren István“-ról is elmondótt egy igen szép verset. Lam- pérth Géza Petőfiről olvasott föl mély hatást keltve/ nagyon szép négy költeményt. Chugyik Pál aszódi lelkész kétizben is énekelt zongorakiséreitel 3—3 gyönyörű P.etőfi-dalt érett művészettel. Petőfi Mező- berényben című szép dolgozatát pedig Jeszenszky Károly mezöberényi lelkész mutatta be, Wagner Márton is melegen énekelt cigánykisérettel Petőfi-dalokat. Igen megkapó, jól rendezett volt az ünnepséget befejező Előkép, melyben Zichy Mihály rajza után 1849. julius 31-ikét mutatta be a Leányegyesület sok bájos és kedves tagja. Közben a férfikar a Szózatot í énekelte. A szép Petőfi-ünnepség kedves f emléke marad a szarvasiaknak. / ___/
