Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
A Petőti-cen tetíárium. — A Korvin Mátyás magyar-olasz egyesület diszgyülése. — Castagneto herceg, olasz követ megemlékezése Petőfiről. — A Korvin Mátyás magyar-olasz tudományos, irodalmi, művészeti és társadalmi egyesület vasárnap délelőtt nagyszabású ünnepség keretében áldozott Petőfi Sándor emlékezetének a centenárium alkalmából. A Magyar Tudományos Akadémia előadótermét már jóval 11 óra előtt zsúfolásig megtöltötte irodalmi és társadalmi életünk szine-java. Megjelent a budapesti olasz követség egész személyzete, élén Castagneto herceg követtel és feleségével. Ott láttuk Apponyi Albert grófot, Pékár Gyulát, Balogh Jenőt, Nemes Antal cimz. püspököt, Ferenczi Zoltánt és másokat, A diszgyülést Berzeviczy Albert dr. olasz nyelvű beszéddel nyitotta meg, a melyben megvilágította Pe>őfi költészetének alapmotívumait, átszőve életének, rövid pályafutásának jellemzésével. Pctőrfi költészete — mondotta a többi között Berzeviczy — elregéli egész életét, megörökíti nemes emberi és hazafias érzéseit, ő életét akarta leláidozni a szerelmének és szerelmét a szabadságnak és végzete lett, hogy a harcmezőn elveszett egyszerre mind a három. Életének csak emlékezete, költészetének csak dicsősége és a szabadságnak csak reménye maradt meg. Eltűnése után soká nem tudtunk hinni halálában, visszavártuk őt, ő vissza nem tért, de valójában el sem hagyott bennünket. Velünk maradt, köztünk van; velünk volt elnyomatásunk szomorú, idején és az alkotmányos korszak nagy föllendülésének éheiben és köztünk van ma is, mint vigasztalónk nagy szerencsétlenségünkben, mint tulvilági tiltakozás méltatlan ietiportatásunk ellen, mint örök büszkesége egy megalázott nemzetnek, mint a szétszakgatott magyarság egységének szimbóluma, mint jövő nemzeti nagyságunk biztos ígérete és záloga, mert a mely nemzet a Petőfi géniuszát szülte, nem lehet nyomorult pusztulásra szánva. A magasszámyalásu megnyitóbeszédet viharos tapssal és — az olasz vendégek is — rendkívüli tetszéssel fogadták. Ezután Castagneto herceg olasz követ olvasta föl megemlékezését Petőfiről. Mindenekelőtt szólt arról a nagy ünneplésről, a mellyel a magyar nemzet -a múlt évbem Dante-röl emlékezett meg. Az olasz nemzet — mondotta Castagneto — most őszinte szere\ tettel és lelkesedéssel viszonozza; ezt a* ünneplést. Petőfi Sándorról való megiemlé' keléseiben fölsorolta azokat az ólasz újságokat, a mely dk nagyobbszabásu cikkekben) áldoztak Petőfi emlékezetének. A Corriera della Sera eau egész ünnepi számot szentelt a nagu magyar költőnek. Petőfi az olasz nemzet előtt különösen szimpálikus, mert a 48-as idők szabadságharcainak idején Olaszország rokon volt a küzdő magyarság'« gal, mivel közös elnyomatás alatt szenvedett a két nemzet. — Ti, magyarok — folytatta Castagneto herceg — büszkék lehettek nemzeteteknek e dicsőségére, a szabadságtól ittas ifjúságnak erre a költőjére, a ki imádattal csüngött hazáján, gyökeresen magyar és egyben egyetemes volt, >a ki dalaival a legmélyebb és legszebb érzéseket szólaltatta meg. Ezért különösen kedves az olaszoknak Petőfi, a ki a harcmezön halt meg, mint d mi ifjú jósunk, Godofrédo Mameli; ezért fogadják ma Petőfit Olaszországban a rajongás kórusával, ezért zenegnek ma az olasz félszigeten a legelőkelőbb folyóiratok és napilapok dicshimnuszokat a ti legendás költőtöknek. — S ha Petőfi dalaiban minden magyar megszólal, ha a világ minden részén himnuszok hangzanak föl dicsőítésére: ez az ünneplés annál kedvesebb lesz nekünk olaszoknak, a kiket ugyanabban) a korban, ugyanazok az érzések hevitettek. Meghatotta n gondolunk Petőfi lírájának a mi országunk iránt szeretettel telitett szavaira. S ma a szabadság szent eszméje, a melyért ama nagyok elestek és a mely a véres össze, ütközések gyötrelmében elhomályosodni látszott, újra tisztult fénnyel kezd ragyogni, megvilágoskva azokat, a IÁk a világ sorsát intézni vannak hivatva. — A keggyietlen háború, — feierte be nagyhatású felolvasását az olasz követ — az elszenvedett borzalmak után, a nagy országok kormányainak legfőbb akaratai nem annyira a jövő ellentéteké békés megoldását biztosító uj politikai és társadalmi formák gyors keresésére irányul, mint inkább annak az alapvető igazságnak éreztetésére és hirdetésére, hogy az erkölcsi világban a: erő sohasem naggobb jogoké hanem nagyobb felelősségek s következően li
