Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
4 M nagygyűlés programjának második felében a Nemzeti Színház és az Operaház művészei Petőfi költészetét szólaltatták meg. Pusztai] Sándor és Zá- borszky Ilona Petőfi-dalokat énekelt, Karácsonyi István zongorakiséretével, Bakó László pedig két Peiőfi-költeményt szavalt, a melyek úgy voltak ösz- szeválogatva, hogy Petőfi gondolatvilágát, egyéniségét, költészetének sokoldalúságát pregnánsan kidom- 'borították. <,****»mm, * (Nemzeti Színház.) 'Az ember tragédiájá-nnk • ma. esti előadásán, a római jelenésben uj Ilyppia lmiuta,tkoízott be: Mátrai Erzsi. Ez a szerep ezelőtt Márkus Emilia egyik parádés alakítása volt. Mátrai Erzsi asszony nagy drámai lendületet vitt a szerepbe s megrázó erővel juttatta kifejezésre a halálában megtért hetéra lelki átalakulását- Nagy sikere V * (Operaház.) A Violante tegnapesti felújítása ,komoly és nivós munka volt. Medek Anna! a címszerepben énekben és játékban izgalmasan élte a drámát, Székelyhídi] tenorja mélyen lágyan csengett, Farkas Sándor súlyosan deklamált Fleischer Antal pompás orkesztrális érzékkel szólaltatta meg a zenekart, melynek sűrű hangszerelését és hangos ! dinamikáját, gondos ökonómiával tompította. Csak azt nem értjük, hogy mikor annyi klasszikus és mo- j dem darab hiányzik az Operaház műsoráról, miért kell felújítani egy olyan darabot, melynek egyetlen érdeme, hogy szerzője állítólag tizenhat éves. A tViolante után Dohnányi Ernő érdekes némajátéka Pierret fátyola kerül színre a fő női szerepben Pta- sinszky Josefinnel. A kisasszony elsőrangú tánctalentum, de a pantomimiához igen kevés, a drámához pedig semmi tehetsége sincs. Brada Ede, a másik uj szereplő, elődeit: Toronyi Gyulát, de még inkább Komái Rikárdot nem tudta feledtetni. A nézőtér előkelő közönséggel telt meg. * (Ady-maünée) volt tegnap a M. kir. Zene- akadémiában. A programon vagy egy féltucatszor fordult elő Rainilz Béla ur neve. Ez az ur ma, magyar bírósági Ítélettel a homlokán mint szökevény zenei népbiztos a külföldön bujdosik. Mint a zeneművészet terén egyik leggarázdább népbiztos közt és ez a magyar királyi zeneakadémia, valamint a kir. Operaház tagjai közt a legkevesebb a mit mond- , hatunk impedimentum publicae honestatis áll fenn. A francia kommünnek is volt 1871-ben egy hasonló alakja, de az, egy fiatal tehetséges muzsikus, a mint ott a rend helyreállt, többé közintézményekhez még csak közelíteni sem tudott, pedig utóbb világszerte hires művész lett belőle. Várhattuk még, hogy a magyar közönség érzékenyebb lesz, mint a kormány és a Zeneakadémia és az operai művészek, de hiába vártuk. Még ébredők, fascisták, vagy koncentrációsok sem jelentek meg, hogy egy kisebb botránnyal megakadályozzák azt a nagyobbat, melynek mi Reinitz ur vörös s hozzá kabaretnivóju muzsáju szerepeltetését tartjuk. * (Szirbik Antal nyerte a főváros Ferenc József irodalmi diját.) A fővárosnak Ferenc József koronázási jubileumi dijak odaítélésére hivatott bizottsága ma délelőtt Buzáth János alpolgármester elnöklésével ülést tartott Az ülésen döntöttek arról, hogy a pályázók közül kinek adják az 1918. évi tudományos dijat, az 1918—24. évi egyesitett szépirodalmi dijait, az 1920. évi festészeti és az 1921. évi szobrászati dijat A 4000 koronás szépirodalmi pá- lyadiira hatan pályáztak: Lázár István. Kosáryné- Réz Lola, Báznai H. Péter, Horváth Ákos, Tóth József dr. és Szirbik Antal. Lobmaver Jenő tanácsos Szirbik Antalt, ajánlotta jutalmazásra és a bizottság, Berzeviczy Albertnek a javaslatot támogató felszólalása után, egytamcuan neki itél'te a dijat;. Szirbik Antal, — a kit érdemesnek tartottak a díjra, a mellyel előtte Ady Endrét és Krúdy Gyulát jutalmazták — a Budapesti Hírlap hasábjain jelente meg először a nyilvánosság előtt. Ennek az egyszerű, pásztoremberből tollforgató emberré alakult őstehetségnek első írásait gúnnyal, lebecsüléssel fogadta a sajtó, a mely csak akkor kezdett megenyhülni vele szemben, a mikor Írások címmel a Budapesti Hírlap által kiadott müvét — a melyből az egyszerű ember mély filozófiája keresetlen, de mindig gondolkozásra késztető szavaikkal szól hozzánk — elis- merésisel fogadta a külföld. Lefordították többször német nyelvre, angol kiadása is megjelenít és — úgy Lalijuk, — most készül a hollandus és a hindu nyelvre való átültetése is, Az elismerés, a mellyel a külföld Szirbik Antal Írásait fogadta, ner ' ülönben a fővárosi biráló-bizottság mai döntése igazolja a Budapesti Hírlapot, a mely mindig szívesen adott helyet Szrbik Antal eredeti Írásainak, másrészt pedig elégtételt szolgáltat neki magárnak a gunyolódók- kal, a meg nem értőkkel szemben. A biráló-bizottság a többi díjról a következőleg döntött: A 4000 koronás szobrászati dijat, az egyetlen pályázónak, Braun Rudolfné-//ffldzíí Flórának Ítélték Nena cimü szobormüvéért. A 4000 koroKÉZI HÍMZETT ÉS AJOÜR ) | A QAA __ Agykészletek | és feljebb j Házilag készített fehérnemüek 1#SS^C!a8# vászon és asztalneműétáruházában W w IBifgiWd Budapest, Kecskemétl-utoa 9. szám.
