Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Péntek

UJ Nemződéle

1923 március 16.

Budapest hódolata a márciusi ifjúság emlékének

Március tizenötödikének napját az idén a hagyományos kereteken felül, szokatlan fényben, méltó hódolattal, kegyeletes ünnepséggel ült meg az egész ország. Az ünnepnek ebben az esztendőben különös jelentőséget ad Petőfi születésének százados évfordulója. Hivatalos körök, társadalmi egyesületek, testületek, a főiskolai és középiskolai ifjúság, falu és város letek óta készülnek arra, hogy a negyvennyolcas már ciusi ifjak emlékezete iránt kegyeletüket méltó módon leróják. A csonka országnak fölemelő tüntetése ez a népjogok letiprása ellen s legnagyobb költője, a szabadság lírikusa iránt, akit ma ünnepel szerte az egész világ s aki haló porában is szószólója, vigasztalója, nehéz és küzdelmes harcaiban Útmutató csillaga marad nemzetének.

Az egész város ünnepi diszbe öltözött a nagy napra. A háztulajdonosok és lakók fellobogózták azokat »z útvonalakat, mélyeken a menet elhalad. A Baross-Szövetség felhívására az OMKE, a Kereskedelmi Csarnok s a Fővárosi Kereskedők Egyesülete felhívta tagjait, hogy az üzleteket a nemzeti ünnepre s Petőfi napjára való tekintettel délelőtt fél tizenegykor zárják be.

Díszközgyűlés a városházán

'A Váci-utca fellobogózva várta a főváros felvonulását Fél tiz óra előtt néhány perccel vonult be az uj városháza közgyűlési termebe Sipőcz Jenő polgármester vezetésevei a tanács. Sipőcz polgármester, Buzáth János alpolgármesterrel es Szaszovszky József tanácsnokkal az elnöki emelvényen foglalt helyet míg a tanács töbt>i tagjai a padso- rokban helyezkedtek el. Az elnöki emelvény mellett jobbról-balról egy- egy diszruhás hajdú tartotta Magyarország és a főváros címeres zászlóját A keresztény községi párt testületileg vonult fel Csilléry András ügyvezető alelnök vezetésével. Az ellenzéki pártok szintén teljes számban résztvettek a díszközgyűlésen.

Mikor az elnökség elfoglalta helyét a budai dalárda elénekelte a Magyar Hiszekegyet. Ezután Sipőcz Jenő polgármester emelkedett szólásra.

Sipőcz polgármester beszéde

— Bus pásztortüzek villannak fel a nagy magyar éjszakában. A virrasztók görnyedt alakja acélosan egyenesedik fel, hogy készen legyenek a védekezésre, ha szükséges, életiík feláldozásával. A ina gyár nemzetnek is voltak ilyen virrasztói: a költök, akik dacolva a fásult korral, verték a riadót és élesztették a nemzeti érzést az eltompult szivekben, l’e- töíi Sándor a mi legnagyobb, legbősibb Virrasztónk, akinek szelleme immár egy évszázadon át őrzi a szent magyar határokat. ö mindnyájunké és minden magyaré. Mégis hozzánk, a fővároshoz, még külön szorosabb kötelék fűzi. Tele van ez a város az ő láthatatlan emlékeivel és mi, e szomorú korszak késő utódai, lemondással keressük ezeket az elvesztett gyomokat.

Petőü sorsa egészen különös, tragikusan magyar sors volt A magyarságért élő-haló, dacos, lobogó, magyar lelke sokat szenvedett a meg nem értők és irigyek hántásaitól. És akadt magyar toll, amely szemére lobbantotta a már akkor országos nevű költőnek, hogy még mindig a fővárosban él, amikor a magyar ifjúság szine-virága az ellenség ellen vonul. A nagyon érzékeny lelkű költő ekkor kötött kardot és elindult a dicsősé— Az Uj Nemzedék tudósítójától. —

ges halál országutján. Elhagyott bennünket hogy vissza ne térjen többé falaink közé. És árva lett ez a város, árva az ország, do ezt az árvaságot csak ma, háromnegyed század múltán érezzük igazán. Ma, a hetvenötödik március idusán mutassa be mélységes hódolatát a közgyűlés ennek a lánglel kü magyarnak, aki a vérünkből való vér volt aki városunk falai között történeti szerepet töltött be és világhírre emelkedett

— Nála a népuralom nem egyoldalú osztályharcot jelentett Az 6 világszabadsága a nemzetek igazán szabad fejlődése volt. A negyvenes évek Petőfije, a magyarságot lenyűgöző osztrák zsarnokság ostorozó korbácsa volt. Ezért őt csak a maga korának társadalmi fejlődésében szabad és kell néznünk. Gonosz játékot űznek tehát a költő szinmagyar leikével azok, akik irányzatosan kiemelve egyes verseinek hangulatát a maguk korából, azokat a huszadik század szemszögéből nézik. Már akkor is maroknyi magyarság voltunk, mikor régi szent határaink közt éltünk. Ha a csonkamagyarság szambán egyelőre megfogyatkozva, kell, hogy ugyanannyi benső erőt gyűjtsön magának lelkiekben, mint amennyi elég volna Nagymagyarország számára. Ez a nagy átfogó gondolat váltja ki lelkemböl ma, a Petőfl-centen- nárium szent ünnepén azt az intelmet, hogy ne akadjon ezentúl igaz magyar ember, aki az izig-vérig magyar Petőfi szellemkincseihez profán kezekkel nyúljon. Ne akadjon magyar ember, aki Petőn egy-két versének gondalatreflexeibő] a költő torz tükörképét vetítse ki Minden erővel rajta leszek, hogy tsz**. íTj’.i- ság, amely a mi városunk falai között, a mi iskoláinkban kapja meg tudásának alapjait, ezt. az igazi, hamisítatlan Petőfl-szellemet ismerje meg. Hogy majdan az uj nemzedék a tiszta megismerés fegyverzetében hirdesse tovább Petőfi örök magyar szellemét.

És most azok felé száll aggódó tekinte tem, akik messze mitőlünk, a napnak ta Ián ugyanebben az órájában lelkűk mé lyén titkon hódolnak Petőfinek. Az elszakított területeken sínylődő magyar vé reinkre gondolok. Az első keresztények a katakombákban mélységes szeretette] gondoltak azokra a testvéreikre, akik fenn, a pogány Róma márványfalai közt mindennapi teendőiket végezték, mert tudtát érezték, hogy azok a testvérek lelkűk legtitkosabb rejtekében ővelük éreznek, egy nagy közös gondolat fűzi őket össze mindenen keresztül. így vagyunk mi is, amikor megcsonkított ha fiánk szűk területén meghúzódva rájuk gondolunk, elszakított véreinkre. Minden igaz magyar szivét jóleső melegséggel tölti el az a biztató gondolat, hogy sok kicsiny magyar lángocska gyűl ki az ideiglenes határokon túl és felénk rőp dös. Ez órában sok magyar házban csendül meg minden magyarok közös virrasztójának, Petőfinek egyik vagy másik gyönyörű dala. Ez a közös rágondolás eggyéolvad, összefűz március 15-én minden igaz magyart.

A polgármestert beszéde után lelkesen megéljenezték, majd a budai dalárda énekelte el a Szózatot, amit a közgyűlés állva hallgatott végig. Innen a tanács és a törvényhatósági bizottság valamennyi tagja Sipőcz Jenő polgármester vezetésével a Petőfi-szoborhoz vonult, hogy a főváros babérkoszorúját elhelyezze a szobor talapzatán.

Az egyetemi ifjúság ünnepe

Habár a költő szobránál csak délután folynak le az ünnepségek, már a kora reggeli órákban megkezdődött a zarándoklás a Petőfi-térre, melyet a főváros saját színeivel és a nemzeti szinü lobogók százaival díszített fel. Az egész tér zászlóerdőben van. A szob >rhoz felvonulnak az iskolák, a kokárdás diákok, iskolás lányok, hajukban nemzeti szinü szalaggal, testületek, egyesületek és elküldték koszorujokat a városok, megyék, hogy áldozzanak a nagy napon Petőfi emlékének. A szobor

talapzatát teljesen elbontó koszorúk közül legelőször szembetűnik Budapest székesfőváros hatalmas koszorúja, de koszorúkat küldött Tolnamegye, Veszprémmé gye közönsége, a Magyar Dalosszövetség, a Magyar Tanítók és Tanárok Nemzeti Szövetsége, Baja városa és megemlékezett arról a zöldhajtókás, sárgapity- kés közlegényről, aki falai közt katonáskodott. Sopron is, a oivitas fidelissima.

A régi kollégium diákjának koszorút küldött Pápa város közönsége és ott láttuk a köszönik között Kecskemét város koszorúját, a Kemény Zsigmond főreáltskolájét. a Keresztény Iparosok Országos Szövetségéét, a Községi Kenyérgyáráét, Kiskőrös városáét, s Kiskunfélegyháza koszorúját. Majd minden percben újabb és újabb koszorú érkezik a szoborhoz.

Az utcák egyre öntik a hatalmas

lömegeket, amelyek a Petőfi-térról végeláthatatlan menetben katonabandák és zenekarok hangjai mellett hömpölyögve vonultak fel az Országház-téri ünnepségre.

Az egyetemi ifjak hagyományos ünnepsége délelőtt 10 órakor kezdődött a Szabadság-téri irredenta szobroknál, ahova a Széfé, a Batisten Gábor Kör, a Dunántúli block és az Egyetemi Kör zászlói alatt vonult fel az ifjúság. A Szabadságtéren az irredenta szobrok előtt be- ozédet mondottak Csanádi György, Moravek Ernő, Jáhn László és Kloiber Oszkár.

11 órakor a Vigadóban nagygyűlés volt, melynek programján az egyetemi énekkarok elénekelték a magyar Hiszekegyet, majd Balco Géza ünnepi beszéde után Bakó László szavalt Nagy Iván, a Mefosz. elnökének beszéde után Zá- borszky Hona Karácsonyi Istvánnak, a Opera karnagyának zongora- kiséretével énekelt Kóczé Antal pedig zenekarával magyar nótákat játszott Oláh Béla, a MAFC elnökének szavai után az egyetemi énekkarok elénekelték a Nem, nem, soha! kezdetű Irredenta dalt

Délután három órakor a Muzeum lépcsőjén folytatódik az ifjúság ünnepe. Minár József elszavalja a Talpra magyart Veér Tibor pedig ünnepi beszédet mond, majd az ifjúság felvonul a Petőfi-szoborhoz.

A székesfőváros hódolata az Országház-téren

Már napokkal ezelőtt megkezdte Budapest székesfőváros az Ország- ház környékének földiezi lését, hogy a mai napo-n külsőségeivel is mélt* módon rójja le hódolatát Petőfi nagysága előtt a centennárinm alkalmából. Az országház Alkotmány- utcára néző főbejáratát nemzetiszi- nü drapériákkal díszítették föl. A főbejárat hármas boltivének közepén Szőnyi szobrászművész hatalmas, egy és fél méter magas Petőfi reliefjét helyezték el, trikolórtól kö- rülövezvo. Ugyaucsak feldíszítettéit a parlament ablakait is, nmelyek az Országház-térre néznek. A Kúria és a földmivelésiigyi minisztérium erkélyein és ablakain magyar és fővárosi elmerek vannak elhelyezve, mindenhol körülvéve a magyar nemzet és a főváros színeitől. A hatalmas teret négyszögalakban zászlóru- dakkal határolták el, a rudakról fölváltva szintén nemzeti és fővárosi zászlók hullnak alá.

Már féltizenegy órakor gyülekezni kezd az ünneplő tömeg. Az ünnepi zászlódiszbe öltözött mellékutcákból nagy tömegekben gomolyognak az emberek. A rendőrség hatalmas apparátussal vonult ki. Lovas- és gyalogos rendőrszázádok díszruhában, csillogó Zrinyi-sisak- kal. hatalmas kordonnal veszik körül az Orszáqház-teret. Vezényszavak pattognak s a rendezőség a rendőrség segítségével a legpéldá- sabb rendben helyezi el az egymásután érkező küldöttségeket Harsogó trombitaszóval érkezik egy cserkészszázad és szemben a főbejárattal helyezkedik el. A főváros iskolái nemzeti szinü zászlók alatt vonulnak ki. Gyönyörű, festői a kép, amint a különböző fiú- és leányiskolák növendékei hosszu-hosszu sorokban kígyóznak át a téren és mint sakktáblán a figurák, elfoglalják kijelölt helyeiket.

Fenn a pompás és impozáns lépcsőkön az ünnep rendezői láthatók. Ott van Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Sipőcz Jenő főpolgármester. körülvéve a fővárosi tanácsosoktól. Az árkádok alatt a fő rendiház ülésterméből idehozott diszkarosszékek pompáznak. Ez a kormányzó, a királyi hercegi családok és a kormány tagjai részére fentartott hely. A székek mögött a nemzetgyűlési képviselők csoportja áll. Cilinderek csillognak, sarkan tyu peng, amint a diszmagyaros urak köszöntik egymást.

A hatalmas tér egyre jobban feketéink az ünneplő sokaságtól. Egymásután érkeznek az előkelőségek Jön Kirchner altábornagy. Luka- chich báró altábornagy, Éhmann altábornagy, Szepesy tábornok-orvos, Czitók altábornagy, volt városparancsnok. Közben megérkezik egy szakasz diszruhás alabáraos testőr és a plro3 szőnyeg két oldalán helyezkedik el. Ruhájuk ragyogó

talpig biborszin, rajtuk fehér, arany- zsinóros mente, kezükben csillog az alabárd, az alabárd lapján Ferenc József nevének sz-’gnuma.

Kuruc díszruhában érkeznek a parlamenti hajdúk. A Petőfi-emlé- keki-ől nevezetes vidéki városok küldöttségei, cilinderes és diszruhás urak, a lépesőzet baloldalán helyezkednek el.

Megérkezik az első honvéd gyalogosezred hatalmas tiszti küldöttsége, majd az Andrássy-szobor felől, ahol a hatalmas tömeg széle hullámzik, katonabanda hangja hangzik föl és a várakozó tér fölött végigsü- vitenek a Rákóczi-induló vérper- zselő akkord jak Tizenkét kékruhás fővárosi hajdú vezetésével most érkezik a főváros törvényhatóságának diszküldöttsége. Két hajdú a menet szálén hozza a főváros diszzászlóit.

Feltűnést kelt a felvonuló küldöttségek között egyik kelenföldi faipari gyár küldöttsége, amely hatalmas táblával jön. A táblán ez a felírás- A Kelenföldi Faipari r.-t, hazafias munkássága. Közvetlenül az előkelőségek részére fentartott székek mellett helyezkedik el a Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság és az Akadémia küldöttsége. Jön Nádossy országos főkapitány, Tőry Gusztáv, a kúria elnöke, Dáni Balázs altábornagy. Than báró altábornagy. Klebetsberg Kuno gróf kultuszminiszter és Pékár Gyula.

Már negyed tizenkettő felé iár az idő. A baloldalt elhelyezett diszszá- zad felől kürtjei harsan föl. udvari autó gördül a lépcsőzet elé. Most érkezik Izabella királyi hercegasz- fizony, Gabriella királyi hercegnő, Piret de Bihain báró udvarmester kíséretében. Majd rendőrségi autón jön Szeszlér Hugó főkapitá.nybe- lyettes és Marinovich Tenő főkapitány.

Nemsokára másik udvari autó gördül elő, ismét kürtjei harsogás közvetlen a lépcsőzet előtt álló honvéd- és csendőrtiszti küldöttség feszes vigyázzba áll. Teljes tábornagyi díszben József királyi herceg lép ki az autóból és kisegíti Auguszta királyi hercegasszonyt és Zsófia királyi hercegnőt. Itt van József Ferenc dr. királyi herceg is Algya Pap Sándor kíséretében. Feszes tisztelgés. A királyi hercegek felmennek a számukra fenntartott helyre.

Kocsin érkeznek a különböző egyetemek tanácsainak kiküldöttjei: nagyrangu katonatisztek, miniszterek. Pontosan fél tizenkét órakor ismét kürtjei hangzik. A díszruháé és sastollas tisztek között mozgoló-. dás támad, a feljáró elé kormányzósági autó gördül. Benne testőrtisztek. Majd újabb kürtjei, egy perc múlva megérkezik a kormányzó autója. A diszszázad feszes vi- gyázzban áll, a katonazenekar rákezd a Himnuszra és a kormáuyzi