Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
4 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1923 március 16. Nagyszabású reformok a gyermekvédelem terén A; egyke elleni küzdelem meddő — Anya- és csecsemővédő állomások felállítására kötelezik a községeket — Uj szülőházakat létesítenek — A munkából és teherből a társadalomnak is ki kell vennie a részét (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A népjóléti minisztérium a beérkezett jelentésekből nagy megdöbbenéssel állapította meg, hogy az egyke elleni küzdelem teljesen meddő, mert a nagy nyomor minden törekvést meghiúsított és a csecsemőhalandóság az utóbbi időkben soha nem tapasztalt arányokat öltött. A komolyan aggasztó jelenségek hatása alatt a népjóléti kormány a gyermekvédelem ügyét a társadalmi szervezetek bevonásával alaposan átreformálta, mert a gyermekek megmentésétől függ elsősorban a harcterek vérveszteségének pótlása és a trianoni csapás következtében amúgy Is meggyengült nemzet fennmaradásának biztosítása. A segélyezési keretek kihővitése és a társadalom áldozatkészségének felébresztése mollett mindenekelőtt egyes társadalmi szervezeteket igyekezett a minisztérium az uj program keresztülvitelére megnyerni, mert a társadalmi tevékenység e téren a maga könnyedségével és simulékonyságával sokkal több eredményt ér el, mint az állami beavatkozás nehézkessége. A gyermekvédelem — társadalmi feladat A gyermekvédelem a modern szociológia elvei szó Tint különben is társadalmi feladat és a fejlettebb külföldi államok erősen szervezett társadalmai ön- kormányzati alapon már rég megvalósították ezt az elvet. Nálunk azonban a társadalom gyengesége és szervezetlensége miatt a külföldi példák meghonosításáról eddig szó sem lehetett s igy a gyermekvédelem egyre súlyosbodó terheivel teljesen az államra nehezedett. Az ország válságos pénzügyi helyzetében a legmesszebbmenő takarékoskodás kényszere alatt igyekeznek a terhek egy részét a közönségre hárítani. Ezért elsősorban az a cél, hogy az amúgy is túlzsúfolt és komplikált adminisztrációjuknál fogva aránytalanul drága állami gyermekmenhelyeket tehermentesítik és az elhelyezésre szoruló gyermekeket egyesületek által fentartott gyermekvédelmi intézmények gondjaira bízzák. Az egyesületek ezért bizonyos államsegélyben részesülnek, melynek mérvére nézve elvileg kimondatott, hogy a nem állami intézmények dologi kiadásainak legfeljebb kétharmad részét fedezi az állam, a többiről és az adminisztrációs költségekről a társadalom, illetve az intézményt fenntartó egyesület köteles gondoskodni. Ilyen megegyezés létesült a Szociális Missziótársulattal és az Angol Misszió által támogatott foglalkoztató műhelyekkel s otthonokkal, amely intézményeknél 61 feleslegessé vált tanerőt is elhelyeztek. Ugyanilyen feltételek mellett vállalta az Országos Gyermekvédő Liga és a Katolikus Patronázs Egyesület a bűnözéstől megmentendő gyermekek gondozását. A tüdőbeteg és nyomorék gyermekek elhelyezésére pedig a József főherceg Szanatórium Egyesülettel létesült megállapodás egyelőre 40 tüdőbeteg gyermek felvételére. Küzdelem a gyermekhalandóság ellen Az ijesztő mérveket öltött gyermekhalandóság csökkentésére az anya- és csecsemővédelem intenzivebb támogatása vált szükségessé. Mivel az amerikai vöröskereszt által felállított s később a Stefánia SzövetKözgazdászok öles bírálata a deflációs és devizapolitikáról Lázár Andor dr. előadása az Országos Nemzeti Klubban — Balogh Elemér, Bedő Sándor, Ajtay József, Bárczy Dezső és Homan Bálint fölszólalásai — „Pénzügyi Hindenburg“ (A Nemzett Újság tudósítójától.) Az Országos Nemzett Klub ma esti vacsoráján Lázár Andor dr. mondotta el érdekes előadását „Hitel és közgazdaság“ címmel. Abból a hazugságból indult ki, amelyen mai közgazdasági berendezésünk alapszik, hogy a korona most is ugyanannyi, mint az 1892. évi XVII. t.-c. szerint megállapított egy kilogram finom aranynak 3280-ad része. Közgazdaságunkat úgy rendeztük be, hogy ez az érték egyenlő a korona mostani értékével, ami pedig legjobb esetben egy kilogram aranynak kétszázezredrésze. Ez ellen a hazugság ellen küzdeni hazafias kötelesség. Emiatt mentek tönkre a kisfizetésű történelmi osztályok, az özvegyek, az árvák, az alapítványok és nevetségessé vált a takarékosság. Senki sem visz betétet a pénzintézetekbe és a pénzintézetek természetesen nem tudnak hitelt adni a termeléshez. Ehhez olyan nagy kamatot kellene szedniük, hogy azt a termelés nem fizetheti, csak a spekuláció. Ha a termelő hitelt kap, akkor kénytelen drágítani áruját és ezzel rontja a koronát, a spekuláció pedig tudatosan törekszik a korona rontására, hogy kisebb értékben fizethesse vissza tartozását. A kosztpénzről azt mondotta Lázár Andor, hogy az uzsorás lombardkölcsön, melyet a törvényes eszközök alkalmazásával nyomban meg lehetne szüntetni. A hitelélet egészséges rekonstrukciójára csak egy mód van: az állandó értékmérő behozatala, az arany- értékre szóló betétek és ugyanilyen kölcsönök. A nagy érdeklődéssel és harsány tapssal fogadott előadás után magas nivójn vita indult meg, melyben ség gondjaira hizott anya- és csecsemővédő állomások munkája Igen eredményesnek bizonyult, minden tízezernél több lakost számláló község anya- és csecsemővédő állomás felállítására köteleztetek, ahol a terhes nők és kisgyermekes anyák orvosi tanács mellett anyagi támogatásban is részesülhetnek. A költségek negyedét az állam vállalta s erre a célra 43 milliót irányzott elé A gyermekmentési akció keretében a Stefánia Szövetség tervbe vette Kőbányán, Kispesten, Budafokon és Békéscsabán uj szülőintézetek felállítását, amelyek teljesen a társadalom áldozatkészségéből tartatnának fenn. Csupán a felszerelési költségekre kap a Szövetség 10 millió korona államsegélyt. A reformok sorén az állami gyermekmenhelyek elavult szabályzata is revízió alá került. Az első eredménye ennek az a fontol njitás, hogy a telepítés alá kerülő gyjrmekeket szétosztják az ország valamennyi kizsége között, hogy a lakosságba lassmkint beolvadjanak. Ezáltal megszűnik a pestkörnyéki telepek zsúfoltsága, ahol a lelketlen íevelőszülők rideg iparszerii- séggel űzték a gyernnstartást s gondatlan kezeik közt az életrevaló csecscnők százai mentek tönkre. Nc-m kisebb jelentőségi az a reform, amely lehetővé teszi, hogy a mcnhelybt került gyermekeket tartás- dij mellett saját szülei vagy hozzátartozóik is kivehetik, ha ezt erkölcsi okok nem gátolják. így a gyermekétől való elszaiitással nem lesz többé büntetve az a szerencsétlen anya, kinek csak az az egyetlen hibája, hogy szegély és keresetképtelen. Ml fizetnek a községek ? Az állam terheinek kmnyitését célozza az az uj intézkedés, amely az illetsógi községeket arra kötelezi, hogy a 7 évnél idősebb Ihagyott gyermekeknek nemcsak a tartásdiját, hamn külön a ruházati költsé geit is megtérítsék. Ebül mintegy 300 millió korona bevétel remélhető. A takarékoskodás előiozditasára a telepfelügyelői állásokat nyugalmazott tanítókkal töltik be, akiket kisebb tiszteletdijakkal lehet honorálni. A gondozónői állásokra pedig 51 B-listás tanítónőt és óvónőt alkalmaztak. Az állami és társadat! gondozáson kívül álló szegény gyermekek jólétnek előmozdítására 16 milliót szánt a kormány. Eből fedezik a belföldi gyermeknyaralta tás és a külfudi gyermeküdültetés költségeit. A népjóléti kormány reformtörekvéseire az a megjegyzésünk, hogy a ársadalom támogatásának megnyerése mindenesetre fratos lépés a szociális feladatok megosztása terén g egy tönkretett országnak ily irányban kell tovább is haladni. A nagy és hatalmas Anglia hasonló célokra aránylag sokkal kevesebbel áldoz, mint mi, mert a társadalommal pontosan megfelezi a terheket. A komoly takarékoskodás pedig az állami gyermekmenhelyek teljes leépitéénéi kell mielőbb megkezdeni. Mert szinte hihetetlm, hogy amig a magántevékenység havi 2000 kormából tud egy kis gyermeket tartani, addig az államiak 4—5000 korona kell ehhez. Itt is elnyeli a bürokácia telhetetlen moloehja azokat a súlyos milliókat, anelyeket szociális célokra meg lehetne takarítani. ;-hk— a közgazdasági élet legkiválóbb vezető egyéniségei vettek részt. Az első felszólaló Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója volt, aki a mostani gazdasági helyzetet úgy jellemezte, hogy az a bankok harca mindenki ellen. A bankok ugyanis nem a saját pénzüket adják kölcsön, hanem a betéteket és a jegyintézettől kapott pénzt és nemcsak a maguk fennmaradásáért, hanem ezen túl minden más társadalmi réteg ellen, elsősorban a termelő osztályok ellen küzdenek. — Céltudatos hr.port-ei port-politika nélkül nem gondolható el a termelés fejlesztése amelyhez ezenkívül takarékosság és a jegybank hitele kell. A de- fidció — mondotta — a legnagyobb infláció — egy idő múlva. Céltudatos átmeneti infláció, mely a termelésnek juttat pénzt, később bizonyára deflációra vezet. Közgazdasági életünk legfőbb baja a merev deflációs politika s a rossz devizapolitikák. A Deviza- központot, az export és import vezetését egy ember vegye kezébe teljes hatalommal, de ez az ember legalább értsen is hozzá. Bedő Sándor, a Nemzeti Hitelintézet igazgatója szólalt fel ezután és megállapította, hogy a pénz ma nem értékmérő, hanem pusztán fizetési eszköz. A kosztpénz szerinte nem uzsora, hanem közönséges közhitelrontás. Ajtay József dr. közigazgatási biró beszélt ezután. A hiteléletet — mondotta — úgy lehetne egészségessé tenni, hogy az állam garantálja az érték állandóságát. Az eddigi kereskedelmi hitelt arra használták fel, hogy megkontreminálják vele a koronát. Aranyrelációba keli visszatérni és akkor nemcsak a termelőnek, hanem a kereskedelemnek is érdekében lesz, bogy a korona értékét ne csökkentse. Az állami intézkedések a devizaforgalmat megmerevítették. Teljesen nem sajátíthatja ki az állam a devizaforgalom korlátozását, ehhez egy hozzáértő pénzügyi Hin- denburgra van szükség. Bárczy Dezső miniszteri tanácsos, a Hitelbank igazgatója polemizált ezután Ajtay József felszólalásával és mondott éles kritikát a Pénzügyi Tanácsról. A Pénzügyi Tanács — mondotta — ez a felelőtlen mellékkormány és ortodoxok zsinatja retrográd tevékenységet fejt ki. Rossz a jegyintézet autonómiája is, meg kell változtatni üzletszabályait, melyekhez egy rossz fordítás következtében mereven ragaszkodik. Nem közgazdasági diktátorra, hanem közgazdasági miniszterre van szükség. Lázár Andor dr. reflektált ezután az elhangzott felszóalásokra s kijelentette, hogy a termelés csSk- . kenését elsősorban a földbirtokreform éretlen és elsietett, demagóg jelszavakkal hajszolt végrehajtása idézte elő. Végül Homan Bálint, a Nemzeti Muzeum könyvtárának igazgatója annak a nézeténok adott kifejezést, hogy a történelem tanúságai alapján az elmondott, megszivlelésre méltó terveket erőszakkal is meg kell valósítani. HÍREK A Pátria Klub hazafias ünnepe A Pátria Magyar írók és Művészek Klubja ma esta március 15-iki emlékvacsorát tartott, amelyen az Írói, közéleti és társadalmi élet számos előkelő tagja jelent meg, többek között Feilitsch Berthold báró, Bársony István, Milotay István főszerkesztő, Kozma Miklós, Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, Korniss Gyula egyetemi tanár, Tóth László, a Nemzeti Újság felelős szerkesztője, Varságh János és még számosán. Az ünnepi beszédet Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő tartotta. Szerencsés kézzel találta meg azokat a hangokat, melyekben a keresztény sajtó minden árnyalata egyetértettek pártkülönbség nélkül. Az igazi történelmi 48 ősi életereje — fejtegette —i széttörte a bilincseket, amelyeket egy idegen állam rakott a magyar nemzetre. Március 15-ikének igazi értelmét az utóbbi 50 esztendőben meghamisították. Meghamisították először azok a szószátyár hazafiak, akik a francia forradalom jelszavát átvéve, jogra- jogot követeltek és sohasem volt nekik elég a jogból. Ntm volt más céljuk, mint minden esztendőben újra eljátszani a történelmi március 15-ét. Meghamisították másodszor azok, akik a forradalmat csak öncélnak tartották. Pedig a 48-as március 15-ike eszköz a nemzeti nagy célok elérésére. Hamis mentalitásukkal már torkig vagyunk. Nem program többé az elmúlt március 15-ike, hanem szimbólum. Szimbóluma a nemzeti fiatalságnak. A 48-as mároius 15-ike az individualizmus jegyében folyt le. A középkor megkötötte az egyént, ezt szabadították fel, annyira felszabadították, hogy a nemzeti erő szétforgácsolására vezetett ez a felszabadítás. Most fordított máreiua 15-ikére van szükség. Erősebb nemzetet kell alkotnunk és nem több szabadságot kell adni az egyénnek, hanem az egyént meg kell kötni és be kell állítani a nagy célok szolgálatába. A régi március 15-ike az ifjúság szimbóluma volt és mivel ezt a régit is a fiatalság csinálta meg, az újat 'is a fiatalság fogja megcsinálni, ezért több szeretettel kell kezelni az ifjúságot. Magyarnak lenni ma azt jelenti, fiatalnak lenni, nagyot akarni és nagyot merni. Zsilinszky Endre beszédét hosszantartó lelkes óváriéval fogadták. Bársony István, az illusztris iró szólalt fel ezután, aki üdvözölte Zsilinszky Endrét és örömének adott kifejezést, hogy a mai súlyos időkben a nemzet lelkületének ilyen megragadó és pregnáns szavakkal adott kifejezést és beszéde megtestesítője a magyar gondolatnak. Bársony István után Anka János szólalt fel, a jelenlevő Stamirovszky Tádá lengyel főkonzuli köszöntve, a lengyel-magyar barátságot éltette. Stamirovszky Tádé lengyel főkonznl a Lengyel- országot ért ünneplésre mondott beszédében reflektált az üdvözlésre és kifejtette, hogy a magyar-lengyel testvériség századokon keresztül a királyi családok utján is erősbödött és az 1848-iki magyar szabadságharc idején lengyel hadvezérek, mint Bem és Dembinszky is teljes odaadással küzdöttek a magyar seregek élén. Bemnek éppen a magyar költőkirály, Petőfi Sándor volt egyik kiváló munkatársa, aki halhatatlan versekben énekelte meg Bem harci tetteit. A mostani Petőfi centenárium alkalmából Lengyel- ország legtöbb városában, igy Varsóban és Krakóban is diszes keretek között ünnepelték meg a magyar költő születésének 100-ik évfordulóját. A lengyel kormányok politikája az adott helyzetek szerint változ- hatik, de a lengyel nemzet ragaszkodása a magyarsághoz egyformán változatlan marad. Ezután Nagy Iván, a MEFHOSz elnöke mondott beszédet, amelyben a keresztény sajtónak a főiskolai ifjúság iránt eddig tanúsított támogatásáért mondott köszönetét és kérte, hogy a jövőben ne ejtsék el ügyüket. — (Esős hűvös Idő.) A hetek óta borús, szürke égbolt ma néhány órára kiderült s napfény cirógatta meg a pesti utcák aszfaltját, hogy rövid ideig tartó tavasz után ismét télies köd és szürke felhő takarja be az eget és tovább hulljon a már nagyon is sok eső. De azért már nem késik sokáig a várva-várt ébredés, a kontinens nyugati vidékem már derült az égbolt s csak Németország keleti részén volt csapa • dékos az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint Középeurópában túlnyomóan derült volt az időjárás, a hőmérséklet lényegesen nem változott. Jóslat: Hűvös idő várható helyenként csapadékkal. — (A párisi magyar követ Milleraiul elnöknél.) A Havas-ügynökség jelentése szerint Millerand köztársasági elnök ma kihallgatáson feladta Korányi Frigyes báró magyar követet.
