Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1924 december 25 ’ll Drótakadályokkal és spanyol lovasokkal akarják megvédeni a határt a csempészek ellen Újabb részletek és leleplezések az északmagyarországi sokmilliárdos csempészetről álló működési körrel rendelkező budapesti fővámhivatal egyszerűen közönséges közvetítő hivatallá degradálódott. A vezetéssel ideiglenesen megbízott fövámigazgató-helyettes a maga hatáskörében a legtöbb esetben nem dönt. Amint valamely eset vitásnak látszik, azonnal felterjeszti a pénzügyminiszterhez. Innen természetesen mindent újból javaslat- tétel és véleményezés végett visszaküldenek a fővámhivatalhoz. Szaporodnak az akták, múlik az idő s az ügyfelek kétségbeesve várhatják ügyeik elintézését. (Saját tudósítónktól.) A csapi textilcsempészetről közölt vasárnapi tudósításunk erősen foglalkoztatja a budapesti textilgyárosokat é3 kereskedőket. Hosszú hónapok óta kutattak és nyomoztak annak a nagytömegű textilárunak az eredete után, amellyel a felvidéki városokat elárasztották, anélkül, hogy pozitív nyomokra akadtak volna, míg végre a kereskedők, külön kutatása után a hatóságok is eredményre jutottak. Ennek eredményeképpen azután a csap- záhonyi határvámőrség vezetőjét állásától felfüggesztették. A megindult vizsgálat egyszerre folleb- bentette a fátylat arról a nagyarányú csempészetről, amely a felvidéken az utolsó években sok százmillió rdr a menő kárt okozott a a kincstárnak és a tisztességesen dolgozó kereskedelemnek. Változik a divat — más a cse mpészáru igazolványokat és megnehezítik ezzel a határszéli forgalmat. Újabb vizsgálat kezdődött meg közvetlenül karácsony előtt Kisvárdán. A vizsgálat még nem nyert befejezést ugyan, de számítanak arra, hogy az eredmény ismét közelebb hozza a hatóságokat a csempészés méreteiaek és médszorolnek felismeréséhez. Értesülésünk szerint a csapi és kisvárdai vizsgálatot kiegészítik a többi határszéli vámőrségekre is. Ezek nagyrészét már hosszú idojo nem vizsgálták felül alaposan és így tartanak attól, hogy a meg- lepotésszerű vizsgálatok különös ereiményekkel járhatnak. Rendet teremtenek a fővámhivatalban A kormány, úgy tudjuk, el van szánva arra, hogy a budapesti fővárohivatalban is rendet teremt. Belátják már, hogy sürgősen kell változtatni a mai rendszeren, amely valósággal odajutott, hogy az ön- ‘ Uj fővámigazgaíót rendelnek ki Tömegesen panaszkodnak a kereskedők a fővámhivatal határozatlansági miatt Ez végre a kormányt is beavatkozásra készteti s értesülésünk szerint a vámhivatal vezetésével meghízott pénzügyi igazgató mandátumát, amely az év végén jár le, nem hosszabbítják meg. Az a terv merült most fel, hogy az évtizedek óta a vámhivatalt tulajdonképpen vezető és feltétlen szakembernek elismert eddigi fővámigazgató-helyettest, dr. Bognár Eleket bízzák meg ugyancsak ideiglenesen egyévi próbaidőre a vámhivatal vezetésével. Remény van tehát arra, hogy végre hozzáértő és szakavatott kéz igyekszik végctvot.ni a csempészek üzeliueinek, amelyek sok százmüliárddal károsítják meg az államkincstárt és a tisztességesen dolgozó kereskedelmet. Lévay Jenő Hosszú ideig szesz- és borcsempészet volt divatos. A mindenkori konjunktúrához alkalmazkodva vagy cseh területről csempésztek át Magyarországiba szeszt, vagy pedig, mikor a cseüi korona értéke emelkedett, megfordítva : Magyarországból szállították át a legravaszabb módon a szeszt cseh területre. Sátoraljaújhely és Debrecen volt a szeszcsempészek főfészke. A legkülönbözőbb trükkökkel dolgoztak egész addig, amíg a csőn hatóságok lassanként kiismerték arzenáljukat. Duplafedelü fa- és vashordók csak a legegyszerűbb eszközök voltak. A hordóiban felül beszállítható, bor vagy denaturált szesz és a dupla fenék alatt a súlyos adó alá eső flnomít- ványoik. A cseh hatóságok lassanként rájöttek a csempészek fortélyaira és egyelőre lelhetetlcmnó vált ez a mesterség. Most azonban a cseh területen alakultak sorra üzleti vállalkozások, amelyek miagyar területre igyekeztek vámmentesen árut eljuttatni. Ekkor jött a textilkomjunktura. A magyar kormány csak nagy nehézségek árán adott behozatali engedélyeket és a vámokat is túlságoson magasan állapította meg. Eleinte csak lassan szivárgott befelé az áru, gyalogosok és férfiak szoknyájuk, köpenyegük alatt hoztak egy-egy vég vásznat, egy kis siffont, vagy kana- vászt, azután már szekéren, szalum, széna közó rejtve, majd pedig ködös, zivataros időben,, egész rakományokat hoztak át a határon. A csempészek jól ismerik már ezt a terepet. Hatalmas, hatvan kilométerre terjedő: síkvlidók, ahol mindenütt át lehet jönni a határon.. Más a hegyes vidék, ahol kocsival 'csak egyes utak járhatók és ezeket a pénzügyőrök elállhatják. A síkon mindenütt át lehet jutni és a csempészetet csak úgy lehet megakadályozni, ha minden kétszáz méteren egy pénzügyőr áll, erre pedig a magyar államnak nincs elegendő pénze. Gócpontok és közkereseti társaságok A hivatalos nyomozás nem sokat déri tett ki, de a hazai toxtiilkoreskedök magánnyomozásai már pontosan megállapították azokat a gócpontolcat, ahon>- nan a sok textiláru az országba beszivárog. Munkács a legnagyobb »exportőr«. Itt valóságos szervezetek alakultak, mondhatni, nyilvánosan 'bejegyzett közkereseti társaságok, amelyek létüket a magyar területekre való csempészésre alapítják. Ezenkívül Kassa és Ungvár »érdeklődik« erősebben a »magyar textilellátás« iránt és e vonalak mentén fekvő Sátoraljaújhely, Hidasnémeti, Nyíregyháza, Kisvárán, Miskolc a legjelentősebb felvevő helyek. Ma már ott tartanak a csempészek, hogy teljes nyiltsággal hozzák át áruikat a határon. Emel- let a rosszul felfogott takarékoskodás elve ás nagyon segítségükre siet. Textilesek állítják, hogy például az esztergomi hídnál nappal nincsen pénzügyőr, hanem csak városi rendőr teljesít szolgálatot és így nem lehet csodálni, ha a csempészek könnyen működnek. A legújabb trükkje a csempészeknek, hogy Szob körül a határokon néhány száz méterig áthozzák az árut és azután felülnek a legközelebbi megállóhelyen a vonatra és egész legális színezettel utaznak de az értékesítési helyre. Spanyol lovasok, drótakadályok a határon Fantasztikus tervek merülnek fel a csempészek működésének megakadályozására. így komoly formában tárgyalnak arról textilkörökben, hogy a kormánynak a veszélyeztetett helyeken a háborúból jól ismert drótsövények és tüskés spanyol lovasok felállítását fogják ajánlani. Hivatkoznak arra, hogy különösen most,' amidőn a kormány, egyes textil- cikkek terén újabb adóemelést tervez, kifizetődnék a kincstárnak még ez a befektetés is, ami legalább a kocsikon való csempészést nehezítené meg. A vámhatóságok, más eszköz hiányában, egyelőre szigorított vámhatárzár felállításához nyúlnak és január 1-étől kezdve visszavonnak határátlépési Érdekes bírói megállapítás az érmihályfalvai román betörésről Jánossy főhadnagy kártérítési pere a kincstár ellen (Saját tudósítónktól.) P. Jánossy Sándor volt főhadnagy, kinek neve a három év előtti »király-puccs« idejéből ismeretes, kártérítési pert indított a kincstár ellen. Annakidején ugyanis a katonai hatóságok jogtalan toborzás címén letartóztatták és két hónapig tartották fogságban a miskolci katonai fog-házban. Jánossy elmondta keresetében, hogy szerinte jogtalan letartóztatása idején lakásából több értéktárgy és ruhadarab tűnt el, így miután a tolvaj nem került meg, a kincstáron követeli kárának megtérítését, mert ha nem lett volna letartóztatásban, módjában állt volna a lopást megakadályozni. A letartóztatás jogtalanságának bizonyítására felhozta, hogy ő nem is toborzott Debrecenben, mint ahogy róla állították, hanem csak összeírta több fiatalember nevét, akik hajlandóknak mutatkoztak volna a nyugatmagyarországi akcióban résztvenni. A kártérítés ügyében dr. Szathmáry Ödön törvényszéki tanácselnök e napokban tartotta meg a főtárgyalást. A főtár gyalusra megidézték a volt debreceni körletparancsnokot több magasrangú tiszttel együtt, hogy vallomásuk alapján meg lehessen állapítani, vájjon Jánossy letartóztatása jogos volt-e. A volt körletparancsnok és a többi tisztek egybehangzó tanúvallomása ~meröbcn~ellenkezetb Jánossy előadásával. Elmondották, hogy a volt főhadnagy 1921-ben a Debreceni Gazdakör helyiségében toborzóirodát tartott fenn, melynek célja »Románia ellen irányult«. Minthogy annak idején Debrecenben székely fiúkból álló csapatok teljesítettek szolgálatot, attól lehetett tartani, hogy azok is csatlakozni fognak chez az illegitim szervezkedéshez. A debreceni tisztek közül többen figyelmeztették Jánossyt, hogy hagyjon fc e hazájára könnyen végzetessé válható egyéni vállalkozásával, de ő nem engedett a baráti figyelmeztetésnek. A román kormány rövidesen értesült a debreceni toborzásokról és biztosítékokat követelt a szervezkedés megszüntetésére. Mikor Jánossy erre sem hagyta abba működését, a románok megkezdték clőrcríljomulásukat Ér- mihályfatyánál, A román betörés hírére a toborzott ifjak tömegesen csoportosultak a városban, majd éjszaka a katonai löszérraktárak épülete felé közeledtek. A körletparancsnok attól tartva, hogy a felkelők megrohanják a lőszer- raktárakat, radikális intézkedéssel akarta az esetleges nagyobb összeütközéseknek elejét venni. Jánossy főhadnagyot 23 társával együtt elfogatta és a katonai fogház épületébe záratta. Erre azután a tömeg még fenyegetőbb magatartást tanúsított, körülvették a fogház épületét és követelték vezérük és társaik szabadon- boesátását. Minthogy azonban, a románokkal való konfliktus egyedüli biztosítéka Jánossy vállalkozásának letörése volt, nem engedték szabadon, sőt hogy minden tüntetésnek elejét vegyék, fedezet mellett Miskolcra, szállították, ahol két hónapig, amíg a kedélyek lecsendesed- tek, fogva tartották. A tanúvallomásokra azután Jánossy válaszolt, kijelentvén, hogy az egész debreceni katonaság mellette tartott, a lőszerraktárak megrobanásától pedig már azért sem kellett tartani, mert előtte »nyitva álltak a . kapuk« és amit akart, megkapta volna erőszak nélkül is. A perbeszédek elhangzása után a tanácselnök kihirdette döntését, mely szerint Jánossyt keresetével elutasítja, mert megállapítja, hogy felperes jogtalanul toborzott embereket és ezzel ;> tettével hazáját válságba sodorta. Az érmihályfalvi román betörést Jánossy vállalkozása eredményezte. így, minthogy működése igen fontos államérdeket veszélyeztetett, letartóztatása teljesen jogos volt, tehát a kincstár ellen beadott keresete nélkülöz minden jogalapot. Az ítélet ellen Jánossy fellebbezett. PANOPTIKUM PANOPTIKUM PANOPTIKUM | mm t&m 1 1 pQfcfl r*^ JÖÜI | Rózsa occasio Váci uccu 6 ! Kristóf tér sarok) szőrmékben #?aiaálit KÜLÖNLEGESSÉGEK nagy választékban, legjobb minőségben jutányos árakon üiÉlpyi # ßk Perzsaszőnyeg- üzletében iV.aVáciucca11/Bsz. Telefon: 62-59
