Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
w 7 ntin ] v\ &ÓK, ESZMÉK, KÖNYVEK Petőfi éve S mosdani márciusi napokban meg nagyobb tryomatéklal hangzott Petőfi nerc, mint bármikor máskor: az egész magyarság a Peiöfi-év hatása alatt áü s a köfiö alakja fokozott érövéi nyomul a nem- mi lelki életének előterébe. Sok nyilvános beszéd hangzott el mindenfelé, amelyek gondolatai Petőfi emlékezetébe torkollanék bele, közéleti nagyságok a és egyszerű kis emberek próbálták új próbálják kifejezői őzt a Itatást, amelyet a költő rájuk tett, okos és nyomós szavak, amelyeknek magvak van, a szétüt el őszinte dadogásával és üres frázisok kongniú- (tóval elegyednek. — mindenki a maga módja és tehetsége szerint fejezi ki azt. ami közős érzése mindenkinek, aki lelkileg együtt él a magyar kultúrával. Talán aktuális tesz, ha most figyelmeztetünk három olyan szempontra, amelyekből nézve .jobban meg lehet érteni Petőfinek e magyar nemzetle való hatását és önfudfltosabbá lehet tenni magánkban azt it Felőlit, aki valamennyiünkben benne van. 1. Azt lehet mondani, Petőfi a magyarság lelki egységének legerősebben ható tényezői közé tartózik. Minden valamire való magyar embernek volt életében olyan korszaka, amikor Petőfi roppant senggesztiv egyéniségének erős hatásai alatt állott s a minden emberben benne lévő utánzó őcsztön révén többé-kevésbé hasonlóvá lett Petőfihez. A magyar fiatalemberek fiatalos első szerelmeik idejében Petőfitől vették át mancsaik a szerelem frazeológiáját, hanem, a szerelemhez való viszonyuk alakú- Sását is, Petőfi szerelmei éllek tovább egymásra kővetkező nemzedékek szerelmes kedéseiben. Mikor fiatalkorunkban i'öMobogott bennünk a hazafias in- ! dalát, Petőfi hazafias költészete, az az attitude, amelybe 6 mint hazafi állította magát, volt a mini a, ■melybe ösztönös érzésünk beleömiőft. Petőfi erkölcsi eszméi épp ilyen hatással voltak ránk »»ndannyhmkra, az ő szelleme kongenialitást teremtett magának minden mag var fiatalemberrel, okik mind többé-kevé&lvé az ő képéve alakultak. Petőfi életideáljai voltak .valamennyiünk éleüdeáljai, sőt azt lehet mondani, Petőfi volt a mi élet- ideálunk. Ez igv volt azoknál, akik 0 nyolcvanat- kilencvenes cveklien voltak fiatalemberek a nem hinném, hogy ne igy volna azoknáJ, akik ma fiatalemberek Magyarországon. Petőét olyan, mintha pompás, vonzó, szuggeszfiv testvérbátyja volna a magyar fiuknak, akik azzal a rajongással és azzal a naiv utánzó ösztönnel mennek utána, amely az öccsnek a nálánál különb bátyához való viszonyát szokta jellemezni. Ebben az értelemben Petőfi a magyar Intelligencia nagy nevelője, hatása csaknem egyenrangú a szülői! ház és az iskola hamsával. Vagy szerencse nemzetünkre, hogy ilyen erkölcsű nevelőt tudott adni fiainak. 2. Ez a nagy hatás a nemzetre olyasvalakitől jött, aki maga1 is fiatal ember volt. mindössze 26 eset élt. Az ő fiatalságából következik hatása a fiatalemberekre, »kik azért is vonzódnak hozzá, mert közösnek érzik magukat vele éppen abban, ami fényük lényege: az érzés és gondolat ifjúi üdeségében, az ösztönök zavartalanságában és a tapasztalatok terhe alatt ínség el nem fásult temperamentumban, Arany János « kifrrott, meglett, komoly férfiak költője elsősorban, mert öbelőts a fiatalságnak ex az elementuma hiányzik- S mivel a költő szelleme a nemzet lényének misztikus mélységeiből jön, Petőfi jelenti és szimbolizálja a. magyar nemzet fiatal voltát, azt, hogy abban a rejtett mélységű forrásban, amely a magyar elet felszíne alatt áramlik, buzognak még felhasználatlan, fris-s életerők, tartalékául az eröfogyosrfó küzdelemnek a létért. Petőfi annak szimbóluma1, hogy a magyarság hiába él már ezer éve íörlénelmi életet, még mindig fiatal nemzet, még vannak fdtöréHen, szűz rétegei, amelyekből uj meg uj táplálékot gyűjthet. 3. Petőfi a magyarság egyetemes tükre. Akárki magyar ember belenéz, meglátja benne önmagát. Azért, mert az egész nemzet is önmagát látja meg benne, tehát ugyanígy Vannak vele egyes tagjai is. MkvkenJd ki tudja választani magának belőle azt. ami neki való. Olyan, mint a biblia, minden magyar dologra van benne citátum. Minden társadalmi osztály és minden élethelyzet, minden világié!fogás és ’minden temperamentum megtalálja benne a maga kielégülést. A konzervatív és a minden áron haladni akaró, a racionalista és a szocialista egyaránt, •vem kell haragudni, a szoaétómjuvkraJákca. ha Petőt« a maciikénak vatfjáK, — ez is csak annak a jele, hegy ők is megtalálják tükrében a maguk arcvoná- sát s ezen át, talán nem is egészen tudatosan, tele akarnának kapcsolni a migyar tradícióba. Petőfinek ez az egész nemzetet magába ölelő egy elemes» sége. ha tudatosan ludnók átélni, roppant hatalmas összefogó kapocs lehetne ennek a nemzetnek a számára, amelynek legnagyobb baja éppen a fiai közötti lelki kapcsok lazasága. Schöpf tin Aladár. (**) A marxizmus kritikája. A marxista szocializmus magyar irodalma eddig meglehetősen egyoldalú volt, nagyobbára csak szocialisták foglalkoztak vele, vagy olyan írók, akik egösz közel állanak a szocialistákhoz s így a magyar olvasó leginkább osak olyan írásokat kapott, amelyek a marxizmus objektív, tudományos kritikája helyett egy pártpropaganda céljaira szolgáltak. Nagyon kevés a száma az olyan magyar műveknek, amelyek minden tendenciától mentesen, tisztán a tudomány szempontjából taglalják Marx é„ hívei világnézeti, politikai, vagy szociális pro- grammját. Azért figyelemmel kell foglalkozni Öltük László A marxizmus társadalomelmélete című kis könyvet, amely a szociológia szempontjából veszi kritika alá T’arx elméletét, amelyre ma az egész szocialista munkásmozgalom föl vau építve. Essa-'-szerii formában, valóban élvezetesen tárgyalja a kérdést, nem csupán merev logikai Kategóriák szerint, hanem Siámbavéve a pszichológiai és tömegpszichologiai -szempontokat is. Ezzel fejtegetései széles filozófiai hátteret kapnak és a kép, amelyet az egész kérdésről ad, minden vonásában erősen meg van világítva. Az eredmény, ameűvet elér, igen éles tagadása a marxizmusnak. Szerinte a marxista értelemben vett forradalomból nem építés, hanem csak rombolás és legföljebb bizonyos helyreállítás követkéz hetik s igy a marxizmus horoszkópja hamis és ha a mai kapitalizmust valamikor fölváltja is valamiféle szó ciaüszlikus társadalmi forma, amelynek mibenlétét ma még sejteni sem lőhet, az sammiesetre sem lesz a marxista ábrándvilág merev racionális konstrukciója. A nagyon figyelemreméltó kötetet a Fni nfc lie -Táv-nrl a t külker-a- és éudományvéllabda adta ki.
