Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Í923 március 4. Budapesti Hírt H franciák átlépték a Káinét. BagSewi terSSIctsk an©gs®á3Sása. — Hz angol badffig^ cninssztcr SucszSsie. — Uo^d George wélemén^e a francba tifrekvésekr@l. A Hayas-ügynöksiéig eűvsfe tegnapi közle- métaye a ruJirvicféki akciónak szigorított folytatását helyezte kilátásba. Elmúlt a (szemlélődés, és tanulmányozás korszaka. — mondja a Havas-ügynökség — most már cselekedni kell. még pedis a fölhalmozott vagyontárgyak közvetetten értékesítésiének, sőt szükség esetén a kizsákmányolás szer­vezésének határozott céljával. Valószínűen ezzel a bejelentéssel állanak összefüggés­ben a francia csapatoknak ma végihez vitt amaz újabb mozdulatai, a melyek által eddig érintetlen területekre is kiterjesztet­tek a megszállást. Német jelentés szerint ma reggel 6 órakor a parkring—maldhoju rajnai hídon két szárad schlettstádti gya­logsági bárom po dííyászvagpnna 1 bevonult a kikötő területére. A vámhivatalt ás két isko­lai épületet megszállották s a legésiységet, valamint a lovaikat ott helyezték el. Nyolc óra tizenöt perckor két uiaibb század vo­nult be. Darmstadli jelentés szerint ma reggel oda egy zászlóalj marokkói katona és egiy zászlóalj francia vonult be. A /íöpas-ügynö'ksésnek pedig Strassbürg- hól ast írják: A francia csapatok ma reg­gé! átlépték a Rajnát, a maxaui hídon át Karlsruhe irányában nyomultak előre, el­foglalták a dormstadti ipartelepeket és a mannheimi, úgyszintén a karlsmhei kikö­tőt, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a szövetségeseknek a vámellenőrzést. Elképzelhető, hogy Németországban iés a megszállt területen egyaránt a fran­ciáknak ezt a bádeni területen való elő­nyomulását hogy fogják fogadni, hiszen ezek után már mindent© el Kell készülve lenniük, mert most már igazán nem lehet tudni, hogy hol lesz :az a határ, a melyen a franciák tulmenni nem fognak. Ha a ruhr. vidéki akciónak eddig a legkisebb kézzel fogható sikere lett volna, akkor meg le­hetne érteni, hogy ennek a sikernek jobb és biztosabb kiépítése végett a franciák mindent megkockázlatnak. De hol van ez a siker? A porosz kereskedelmi miniszter éppen ma jelentette ki a tartomány gyűlé­sen, hogy a francia megszállás eddigi ered­ménye 53.000 tonna szén elszállítása, vagyis a megszállás hat hete óta a szén­szállítás nem tesz ki annyit, mint a meg­szállás előtt egyetlen napon kitett. Ezt az adatot francia részről aligha cáfolhatják meg és így minden üjabb térfoglalása a fmneia csapatoknak csak arra lehet jó, hogy a németeknek kárt okozzanak vele, a magiak tegkisobb haszna nélkül. Hogy üt nem az elmaradt jóvátételek utólagos megszerzéséről van szó, azt látnia kell mindenkinek, a kinek nincs hályog a szemén. Az angol hadügyminiszter, Derbi/ lord csodálatos módon azonban még min­dig védelmébe veszi a franciákat, sőt el­ismeri, hö.sy mindenre, a mit tesznek, a Versailles! békeszerződés jogot ad nekik. Pedig Lloyd George, a ki ugyan nem áll olyan franciabarát hirben, mint Derby lord. De a ki a franciákkal, való sok évi együtt­működés alapján igaz szándékaikat alapo­san megismerhette, éppen ma megjelent cikkében az egész ruíhrvidéki akciót kísér­letnek mondja olyan vas és széntröszt meg. alkotására, mely egész Európát megtáncol- lathatná, de ez a faniaszlikus idea szerinte sikertelenségben született és sikertelenség­ben fog kimúlni. Ilyen körülmények között jóformán a nevetséggel határos, hogy a jóvátételi bi­zottság mintha mi sem töriénne, összeül és megállapítja a márciusi német szénszállí­tások programját. A program, a mely sématikus átvétele a februári programnak, az 1922 szeptem- leri 8,300.000 tonnára rugó követelés alap­ján 1,000.000 tonna és 20% többlet szállí­tását követeli. A legutóbbi számításoknál a német-felsősziléziai termelést figyelmen kí­vül hagyták. A lengve! Fclsőszitésiából be­hozott szén ellen ériekéül a bizottság most is 125.000 tonna tü'íbxtszállitást írván. SS fi»aw©ialafflpáf angoS. lsas2iig^M&Ss»is;sf«i*. Oeplis; íofiS feusisóii® is rweysaöifäsz’iSS öa a 5i’iastsScs»zsr<ga2 »üsiZöinyrisJ,. Liverpool, márc. 3. . Derby lord. hadügyminiszter nta itt a kon- zervaLv munkások egyesületében beszédet mondott, a melynek során a többek közt kijelentette, hogy a Franciaországgal való lehetőleg szoros szövetség, akár Európában áll az fenn, akár Ázsiában, a béke legjobb garanciája. Ha Franciaország el is utasí­totta Bonar Lawnak a jóvátételekre vonat­kozó javaslatát, ezért még nem szabad Franciaországot elítélni. Franda szempont­ból a még mindig jogerős versah lesi szer­ződés jogot ad area, hogy Németországtól meghatározott összegű jóvátételt teljesítmé­nyeket követeljen. Lehetséges, sőt valószí­nű. hogy a követelés számszerűleg sok. Né­metországnak azonsán teljesítőképessége legszélső határáig fizetnie kell. Négy évé várnak a franciák éo nem kaptak semmit s engedményeket tesznek engedmények után. Én nem tartoztam azokhoz — mondta Derby lord — a kik Franciaországnak a2» mondják: Morális értelemben erkölcstele­nek vagytok1 Gyakorlati szemperéből azon­ban azt tartom, hogy a franciáknak nincs igazuk, s helyeslem az angol kormánynak tanúja nagyapja ragyogó pályafutásának és mindezen okokból irigyel le Ilarun al Rasidot, sőt gyűlölte is. De gyűlölte az ap­ját is, de ezt épp ellenkező ckból, mint nagyapját: azért gyűlölte őt. mert méltat­lannak ítélte a trónra és azt remélte, hegy a nagy kalifa után mindjárt ő fog követ­kezni. Ezt miziidenfelé suttogták a biroda­lomban s titokban még azzal is vádolták, hogy apja rejtelmes halálában ő. a fiú is szerepet látszott A teremtő Isten jóságos arccal és szelíd szemekkel ruházta őt föl, de lelke épp ellenkezőié volt ezeknek a* erényeknek: gonosz és kegyetlen. Ezekből a lelki tulajdonságaiból elárultak valamit a fogai, melyek hegyesek voltak, mint a négylábú ragadozóké. A szemlédre jó ha­tást lett az arcával, de ha beszédre, vagy nevetésre nyitotta száját és kim utalta bor­zalmas hiénáicgait. a kedvező hatás egy­szerre megszűnt és helyét rémület fogta eb Ez csak rossz ember lehet, gondolta u néző. És igaza volt. Kegyetlen hajlamait és zsarnok természetét már fiatalkorában elárulta. Abban telt öröme, ha valakit kí­nozhatott. Az apja nem törődött vele, nem is szerette a fiát, Harun ni Rasid megpró­bálta, hogy durva, leikébe nemesebb mag­vakat ültessen, de sikertelenül. Fogadlak mellé tudós tanárokat, a Iáik közt olyan ember is volt. a ki a makkal főiskolán ta­nított, a mi nagy szó, mert oda csak a leg­kiválóbb professzorok juthatnak be okta­tóknak. De mindegyik csak rövid ideig állta a hivatalt és hamarosan megszökött, nem tudván elviselni a jeles ifjú durvasá­gait. Harun al Rasid egész expedíciót szer vezeti és annak felügyelete alatt elküldött? Murádat az arabusok nagyhírű kairói egye­temére, melynek katedráiról a mohamedán világ legjelesebb tudósai hirdették az igazi tudományt. Murád iól kimulatta magit Kairóban, aztán pár heti tartózkodás után, néhány cimborájával hazaszökött. Etlö> kezdve a na-cv kalifa se törődött vele j&btte. IV. Murád azzal kezdte uralkodását, hogy elcsapla mindazokat a férfiakat a közszolgálatból. * kik csak egy kicsit becsü­leteseik voltak és a nép köriéiben mérni nép­szerűségnek örvendtek. Ezeknek a helyét telerakta tapasztalatlan, tanulatlan fickók­kal, a kiknek minden erényük az volt. hogy lói cimborái voltak minden gazságban. így aztán nem csoda, hegv a birodalom ro­hamléptekkel indult meg a romlás utján a pusztulás örvénye felé. IV. Murádnak egyetlen szenvedélye volt: a tubákoiás. Se szép asszonyban, se nemes paripában, -se dalban, se táncban örömét nem találta, ellenben, ha valaki egy újfajta és e’ötta még ismeretlen lubákkeverékkc! tudott kedveskedni, az egyszerre kedven­cévé lett. Az kcp.ott pénzt, rangot és ki­tüntetést, 'a mennyi csak ráfért. Az elefánt­csontból készült és arannyal remekül ki­vert tubákos p ikszirt két szeressen rab- sztf’gagyc-rck egész n'Jp utána hordozta, ne­héz ezüsttálcán, sőt éjjel is ágyalábíníl ál­lottak és ha a tnagyur megmozdu l, azonnal odatartották elé a tubákosszrelencíí. Azért volt olyan hálás az eddigieknél hatásosabb és illatosabb burnót iránt, mert elfäm't orrát már nagyon nehéz volt jóízű és egész­séges priis'-zenlésre bírni. Megszokta, mint Dárius perzsa király a mérget és egyre bu­sábban látta közeledni a napot, melyen a világnak semmiféle hurnőtja nem lesz ké­pes formátlan orrát prjiszkölésre bírni. Oh, ez az orr, ez a folyton dömöckölt. gyömö­szölt, húzogatott, lapitgatott és piszkálga­tott orr, rettenetes látvány volt. Úgy ült az arca közepén, mint egy hatalmas krumpli. És hozzá még nz a krumpli színes volt, néha piros, máskor pedig lilaszint játszott. Múltak az évek, IV. Murád egyre kegyet­lenebből és igazságtalanabbal- uralkodott, uralma egyre tűrhetetlenebb és személye egyre gyűlöltebb lett a nép előtt. A nép mongolt és forrongott. A házak puszta fa­lain, sőt a fejedelmi palotán is a kalifát pya'ázó feliratok jelentek meg és ezek szev­s f b ) s e z h t c I r r. c i ,J Is r j i L t •2 í r. 8 a I t n e P a J V 1 I 5 1 C c a T r c e 8 .% í 1 r i i i t s

Next

/
Thumbnails
Contents