Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Ara 3 korona. Pályaudvaron 3.50 korona. Kedd, 1922 január IQ * ILY. évf. 7. szám ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 960.Fél 480 — Negyed „ 240 Egy Lóra 8 \— EGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI E 3 IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel. Szerkeszt, és kiadóhiv. Dugonies-tér 12. sz. Telefon: szerk. 340. kiadóhiv. 94. Petőfi ,.. .flazát kell nekik is teremteni, Egy uj hazát, ahol ne legyenek Kiválságok kemény nagy tornyai- Egy uj hazát, ahol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő, Hogy minden' ember lásson s ép [légyen:1 Most lóbázzák meg először a tömjént a halhatatlan költő felé a százados ünneplés első küszöbén. Költői nagyságát állapítsa majd meg az irodalomtörténet, pótolja azt, amit eddig elmulasztott. Mi most egy gyutaszál fö fénylő világosságánál keressük azt, ami a politikához való tartozandóságában a mai idők eseményei közt olyan fájdalmasan aktuális lett. A negyvennyolcas magyar eseményeket ma már 'tömjenillat és páthosz nélkül tudjuk szemlélni. Ma már világosan áll előttünk, fibgy az egész „reformországgyülés“ nem volt más, mint a március 15-iki határozatokat visszacsinálni, elkenni, denaturálni akaró ellenforradalom. Kossuth Lajost is óvatos mérséklővé tette a forradalom első sikere, forradalmár, lelkes és bátor’ forradalmár csak addig volt, amig a közjogi és hatalmi akadályok kilátástalanná tették a forradalom unó ietu való sikerét. A negyvennyolcas átalakulásnak két igrzi, lelkes, őszinte és fentartás nélküli forradalmárja volt: Petőfi és Táncsis. S egy volt velők a szent akaratban Arany János. Petőfiről ma még csak azt ailapltja meg az irodalomtör- ténet^/ hogy a költészetbe ő vitte be dl népies elemet A hivatalos tudomány adós marad annak megállapításával, hogy a demokrácia szel lemét is ő vitte bele a magyar polgárságba s a magyar intellektuelekbe. Minthogy az uj Magyarországnak Ady Endre adta meg hangját, a negyvennyolcas átalakulás mentalitásban úgy fűződött Petőfi költészetéhez. „A francia forradalom reggeli és esti imádságom“ irta naplójában. Amikor a konzervativek kimentek a nép közé, Petőfi verseivel akarták bizonyítani, hogy a márciusi Ifjak rendfelforgatók. Mert az akkori magyar közvélemény éppen olyan ellenséges indulattal nézett az uj ébresztőire, mint akármikor máskor. A márciusi mozgalmat akkor is a zsidók ármánykodásának tartották. Petőfinek, a márciusi napok bősének, a nagy költőnek, az élete kockáztatásával kellett a szülővárosából menekülnie, amikor a márciusi programmal képviselőjelöltnek lépett föl. Elhitették a néppel, hogy Petőfi kém, republikánus és kommunista. Pedig Petőfi, aki a köztársaság őszinte és meggyőződéses hive volt, kénytelen volt monarchists programmot hirdetni, csakhogy meghallgassák. Hasztalan volt. Nem egyedül bukott meg. Arany János is kisebbségben maradt Szalontán. A márciusi ifjak közül senki se került be az alsóházba. így a múltba visszanézve széles ivelésü, történelmi perspektívát kapnak az események. A negyvennyolcas reakció — a március 15-ike után Kossuth Lajost sem lehet a forradalmárok közé számitani — a reakció örök fegyvereivel küzdött a nemzeti jelszavakkal harcoló szociális mozgalom ellen. Ki tudja azt, hogy a nemzetőrségbe eleinte nem vették föl a munkásokat, mert megbízhatatlanok voltak, hogy a munkanélkülieket eltoloncoltatta Pestről az első felelős magyar kormány, hogy a márciusi 'mozgalom segédcsapatait gyengítse? A forradalmi mozgalmat lezsidózták s az egész márciusi forradalmat * kommunista izgatás eredményének tüntették föl. A „Pesti Hírlap“ szerint mindenki kommunista volt, aki földosztást és jobbágy fölszabadítást követelt. Csak „Petőfi nem alkudott“. Ő megma radt annak, aki Pilvax-kávéházban s a Muzeum lépcsőjén volt, megmaradt „A mágnásokhoz“ és az: „Akasszátok föl a királyokat!“ köl- ! tőjének, ő szövegezte meg az Egyen- j lőségi Club kiáltványát, amelyik I először állapította meg, hogy az ; első független kormány lett első megtagadója a márciusi „forradalom vivmányai“-nak. Ő tiltakozott először az ellen, hogy az urbériség megszüntetésében s a földváltság kötelezővétételében a nemesség Ön- í kéntes és hálára érdemes lemon- ■ dását lássák. Egy nagy akasztóiét: követelt s rajta kilenc hűiket — j kilenc tagja volt a kormánynak. Egy nagy, titokzatos vizló élt lelkében. A Világszabadság lehelletét érezte, lázas látomásában föl- fénylett az a jövendő, ahol nincs bilincs-uralom és nincs szolgai alávetettség, Nem a tudomány dogmái érlelték ki lelkében ezt a vágyat, — mint ahogy Ady Endre leikét sem Marx Kaphatja vitte a forradalom szédületébe — csodálatos erővel rezonált benne — rezonált bennök — a jövehdőnek türelmetlen vására, ami örvényeket kavart föl leikének és öntudaténak mélyén s a művészet transzában kísérteties próféciára tette képessé. Hol élne ma Petőfi, ha a zseni életelexirja megnyujtotta volna életét és alkotó erejét s igazzá vált volna a legenda, amelyik visszavárta Szibéria ólombányáiból Hol élne ma az, aki forradalmi türelmetlenséggel követelte a földosztást, aki a det’onizálásnak egész radikális módját ajánlotta, aki „osztály ellen izgatott“, aki a nemességet parasztlázadással fenyegette meg, aki a sajtótájékoztató bizottság hozzájárulása nélkül nyomtatta ki versét, aki „veszett versekkel“ lázitotta a jobbágyokat uraik ellen, aki a világszabadságról dalolt: kérlelhetetlen ellentele volt „a fönnálló állami és társadalmi rendnek“. Hol élne ma'Petőfi Sándor? A zalaegerszegi internáló táborban. (fin.) egyesülhetnek a legitimistákkal, — mondja Meskó Zoltán, aki pedig tudvalevőleg egyike a legkövetkezetesebb politikusoknak. Néha huszonnégy óráig se mond ellent ön- magynak. érni pedig manap négy ritkaság. Így állván a dolgok, a dieszi- densek, mknek feje Klebelsberg beírna nyilatkozatot ad- szerint „köztük, á és a keresztónyI ugymim«. tak ki, kisgazi h párt ku,i nem lévén,'" ; kében iá' másik kéc A dissz igazat keh nincsenek, ott elvi ’különbség. elvi különbség •ges párt érde- .c kezdenek a nyilatkozatának .íK. Ahol elvek tényleg nem lehet A magyar főnemességet háromszáz érre visszamenőleg igazoltatni akarják a kisgazdák. Két álló esztendeje benne vagyunk az igazoltatási eljárásokban, amelyekről mi már többször megírtuk, hogy nem találjuk őket kielégítőknek.’ Vtni fölfogásunk mindig az volt, hogy nem elég azt megállapítani, hazaáruló volt e valaki három esztendővel ezelőtt. Ha alapos rendcsinálást akartak volna, azt Í3 ki kellett volna deríteni, hazaáruló volt-e az ember tiz, húsz, harminc, ötven évvel ezelőtt s nem hirdetett-e destruktiv tanokat már kéthetes korában. A mi eszménket most váratlanul fölkarolták, sőt hirtelen föl is ne- ' veiték, még pedig igen előkelő' helyen : a szabad királyválasztók , táborában. A M. T. I. jelentése szerint a Nép írja a következőket: — A szabad királyválasztók körében vetették töl az eszmét, hogy a nemzetgyűlésen törvényjavaslatot nyújtsanak be az iránt, hogy mindazon családok, melyek a Habsburgoktól nyerték bárói, grófi vagy hercegi címüket, beható vizsgálat alájjjbocsáttassa- nafe abból a szempontból, hogy vájjon hazafias erényeknek köszönhetik'e a kitüntetést, vagy pedig, amint a múltban annyiszor megtörtént, ép9n nemzet- ellenes magatartásukéit lettek megjutalmazva. Kissé különösnek tartjuk, hogy ezt a nagyon destruktiv és nagyon tekintélyrontó tervet, amelynek bölcsőjét a francia forradalomban ringatták, épen a keresztény kurzus idején veti föl nálunk a legtekin- télytisztelőbb politikai párt, a kisgazdáké, — de nincs ellene semmi kifogásunk. Annyi semmi esetre se, amennyi Windkchgraatz hercegnek vagy Károlyi Imre grófnak lesz, hogy tovább ne is kereskedjünk a főnemesi almanachban. Azt persze egy percre se hisszük, hogy ezt a törvényjavaslatot igazán beadják a nemzetgyűlésen. Ez csak olyan baráti tréfálkozás a legitimistákkal. Hiszen Kuna P. Andrásék szive tudvalevőleg a főrendiház visza állításáért is dobog. Már most ki marad meg főrendiházi tagnak, ha a háromszáz éve elporiott mágnások ellen ezt az igazoltatási eljárást lefolytatják? * A belpolitikában különben semmi változás, A kő, amit a kisgazdapárt vacsoráján a vízbe dobtak, még mindig ott van és a szokott hullámok játszadoznak körülötte. A kereszténypárt borzasztó meg van sértve, de mivel kémeitől úgy értesült, hogy a miniszterelnök, noha a kisgazda-sziklára épített, vele külön akar tárgyalni, — várakozó álláspontra helyezkedett. Hiszen a mai magyar politikus csak azért haragszik, hogy megbékítsék. Ellenben a kisgazdák kezdenek rájönni arra, hogy Bethlen tulajdonkép tán még se lépett be közéjük, csak az egységes párt zászlaját bontotta ki. Már pedig a szabad király választó Habsburg ellenesek semmi körülmények közt se Az indemnitás vitája. — A nemzeigyiilés ülése. — A nemzetgyűlésen ma Gaál Gasz- tou elnök elpareníálta Rubinek Gyulát, azután folytatták az indemnitás tárgyalását. Kiss Menyhért fejtette ki élénk érdeklődés hiány mellett nézetét a királyságról,. a"köztársa- ságról, a tisztviselők osztályozásának szükségességérő1, az sdjók pontos behajtásáról. A középiskolákban, úgymond, társadalmi gazdaságtant kell tanítani. Határozati javaslatot nyújt be a földnélküli munkásoknak, a magánalkiilmazottaknak és a nem önálló kisiparosoknak az ellátásban való részesítése érdekében. A szabad királyválasztást nemzeti szempontból nein Ítéli el s hivatkozik Pázmány Péterre, aki végrendeletében a nemzeti királyság létesítését tartotta az országra nézve üdvösnek. Utána Ugrón Gábor szólalt föl, kijelentve, hogy az in- demnitást a legteljesebb mértékben bizalmi kérdésnek tekinti. Követeli az adózás terén mutatkozó aránytalanságok megszüntetését. Foglalkozik a jogrenddel, majd a miniszterelnök programjával. Bethlennek a kisgazdapártban elmondott beszédéről megállapítja, hogy ebben tulajdonképen a miniszterelnöknek és a kisgazdapártnak egyesüléséről van szó. Örömmel veszi tudomásul, hogy a miniszterelnök nyíltan állást foglalt. Kifejti, hogy a törvényhozásnál csakis a jogos faktorok véleményei érvényesülhessenek. Követeli, hogy az eskü kiegészítését tisztázzák, hogy minden képviselő írásban mondja ki, hogy melyik esküt tartja magára nézve kötelezőnek. Hangsúlyozza a kivételes törvények megszüntetését, valamint a lelkiismereti és gazdasági szabadság biztosítását. Mindezek olyan kívánalmak, amelyekre nézve a miniszterelnök megnyugtató választ nem adott. Véleménye szerint a nemzetgyűlés megérett a föloszlatásra. A választójog csak általános, egyenlő, titkos és községenkinti lehet. Üdvös volna még az uj nemzetgyűlés összeülése előtt az 1920. évi 1. t. cikk novelláris rendezése, mert határozottan nincs
