Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
2 SZEGEDI NAPLÓ Kedd, 1922 január 10 benne kifejezésre juttatva, hogy az, államfői jog gyakorlása mily idő* tartamú. Beszéde végén a törvény uralmát és a lelkek kibékülését követeli. Demokrácia kell ennek az országnak, de nemzeti. Egyenlőség, de keresztény. Liberalizmus, de nem abban az értelemben, hogy az erősebb elnyomja a gyengébbet, hanem hogy a demokrácia mindenek fölött álljon. Az egyenlőségben csak egy korlátot ismer, a jobb és becsületesebb munka érvényesülését. Temesváry Imre a következő szónok. Hangsúlyozza, hogy az államnak kötelessége foglalkozáshoz juttatni a munkanélkülieket, például az állami törvény- hatósági utak épitésévei és javításával. A megszállott területeken megkezdődött az oktalan erdőirtás. Ha az állam idejekorán nem gondoskodik arról, hogy a védtöltése- ket megerősítsük, tragédia fényé geti az egész magyar földet. Ha ma 100 milliókat is kell áldozni erre, a jövőben milliárdokkal sem tudjuk pótolni a kárt. Nemcsak politikai, de munkásvédelmi szempontból is szükségesek ezek a munkálatok, öntöző telepek létesítésével a föld termékenységét mozdíthatjuk elő. Kötelessége ezenkívül az államnak a munkáslakások szükséges építése is, hogy a külfölddel, azok építő csoportjaival megkezdett tárgyalások minél előbb eredményre vezessenek. A földbirtokreformra vonatkozólag az a meggyőződése, hogy az egyenes adórendszert ki kell építeni. A nemzet legnagyobb baja- a deviza és vaiutaüzérkedések tul- tengése. Ezek megadóztatásának kifelé jó hatása lehet: az állam bevételének fokozása, másodsorban pedig az ebben szereplő papírok egy részét az állam átvenné és ezzel saját pénzünket javítanánk. Ha jól meggondoljuk, hogy az utolsó vagyonváltságnál mennyi részvény került az állam birtokába, szüksé ges volna most arról gondoskodni, hogy az egyenes adó egy bizonyos százalékát a polgárság hadikötvé- nyeLben róhassa le, igy az állam nemcsak adósságainak tekintélyes részétől szabadulna meg, hanem megszabadulna a sok száz milliótól is, amelyet kamat formájában fél- évenkint ki kell fizetnie. Az indem- nitást elfogadja. Dinich Viktor szólalt még föl, minden baj fórrá sául a trianoni szerződést jelölve meg, amely hozzájárul ahhoz, hogy a munkás-elemek nélkül az állapotok tartós konszolidációhoz nem jutnak. Kéri, oszlassák föl az internáltak táborát és állítsák a bűnösöket rendes bíróság elé. Kedden Rubinek Gyula temetésén vesz részt a nemzetgyűlés, a legközelebbi ülés ezért szerdán lesz. A megsértett amerikaiak. Karaffiáth Jenő interpellált ezután a megsértett amerikaiak ügyében. Elebelsberg belügyminiszter megvédte Aldássy tanácsost, aki nem használta a sértő nyilatkozatot. Ami abban sértő, az a szóban forgó gazdasági lap magánvéleménye. Kéri a miniszter a nemzetgyűlést, kímélje a hivatalnoki kart, amely bámulatos heroizmussal állta meg helyét a nemzeti katasztrófák óta és azt kivánja, hogy hagyják békében dolgozni. Az ülés fél 4-kor ért véget. Kereskedők az állami konkurencia ellen. Piacrendezés, vasárnapi munkaszünet és egyéb aktuális ügyek a kereskedők szövetségének nagygyűlése elölt. Impozáns tömegben sereglettek egybe vasárnap délelőtt Szeged kereskedői, a Szegedi Kereskedők Szövetségének nagygyűlésére a Lloyd-társulat helyiségeibe. Komoly és impozáns volt a gyűlés lefolyása is: nyoma sem volt a napi politikának és a ma divatos jelszavas- dinak. Az élet küzdelmeiben és szorgos munkában edzett férfiak komolyságával tárgyalták ügyesbajos dolgaikat Szeged kereskedői, akiket egy elválaszthatatlan táborba tereltek $ közös gazdasági bajok, gondok és veszedelmek. Ismét tanúságát adták annak, hogy a létért való súlyos harcokban a Kereskedő társadalom az iparossággal együtt akar és fog is küzdeni. A gyűlés résztvevői azzal a jóleső tudattal hagyták el a termet, hogy ez a kereskedő- és iparoaíábor hatalmas és értékes munkára képes 'alkotó erő, Szeged jövendő fejlődésének és városiasságának egyetlen biztosítéka. A nagygyűlésnek szívesen látott vendégei is voltak, köztük Bottka Sándor főkapitány és Páify József ipartestületi titkár is. A gyűlést Holtzer Tivadar elnök nyitotta meg az iparhatóság képviselőjének, Márky György dr-nak és a sajtónak üdvözlésével. Aztán Landesberg Jenő dr főtitkár számol be a „kis rongyosok“ érdekében indított gyüjtls ről, mely az iparkamara részéről 58 000, a szövetség részéről 52.300 koronát tesz ki. Tisztviselőkonkurrencia. A napirend előtt ifj. Aigner József szólal föl és szóvá teszi a tisztviselők természetben való eiiá tásával kapcsolatos sérelmeket. A tisztviselők szövetkezete nemcsak a tisztviselőket szolgálja ki, haaem magánfeleket is. A megindult vita során kiderül, hogy más baj is van. A tisztviselők természetbeni járandóságaikat kénytelenek eladni, mert nekik pénz kell. így az állam által az adópénzekből drágán vett áru potom összegekért kerül kótyavetyél. Ezzel rosszul jár mindenki, az állam is, a tisztviselő is, az adózók is. A kereskedők pedig olyan versenyt csapnak a nyakukra, mely létérdekeiket fenyegeti. Aigner határozati javaslata utasítaná az elnökséget, hogy a főispán utján a miniszterhez Írjon föl ez ügyben. Stauber Miksa országos akciót sürget. Danner Mihály rendkívül érdekes és nagy gazdasági tudást eláruló szavakkal bizonyltja, hogy minden segélynél helyesebb és cél szerübb, ha az állam tisztességes fizetést ad a tisztviselőinek. Az iparosság csatlakozása. Páify József dr rendkívül érdekes fölszólalása következett ezután. Mint az iparosság képviselője csatlakozik az akcióhoz, kiemelvén az iparosok sérelmeit is. Move c, üzemek, katonai nyomda, postás, vas utas'stb., szabó-,- cipész-, borbély- műhelyek jogosulatlan versenye súlyosítja az iparosok amúgy is nehéz helyzetét. Ezekhez az üzemekhez az állam adja a helyiséget, a fűtést, a világi'ást, rabok vagy katonák dolgoznak bennük. Hogy vegye föl ezekkel a versenyt a tisztes ipar. Ezek az üzemek lehetetlenné teszik a megélhetést, pedig az adót az iparosoknak kell előteremteni. Az iparosok nevében tiltakozik ezen üzemek működése ellen és ő is országos akciót sürget Vértes Miksa ügyvezető elnök összegezi az elhangzottakat. Az elnökség a kamarához és ennek utján az ország összes kamaráihoz, továbbá az OMKE-hoz és az országos ipar- egyesülethez fordul az illetéktelen hatósági verseny ellen. A nagygyűlés Aigner indítványát egyhangúlag teszi magáévéA vasárnapi munkaszünet. A napirend első pontjának, a vasárnapi munkaszünet-nek előadója Laudesberg Jenő dr jelenti, hogy a szegedi kereskedők által megindított akció eredményeképen december elsejével érvénybe lépett rendelet szerint a kereskedőknek dönteniük kell a vasárnapi munkaszünet ügyében. Gerd Lipót mint vendég a kereskedelmi alkalmazottak nevében kéri a pihenőnap pártolását. A nagygyűlés őszinte és nagy helyesléssel járult hozzá ennek kimondásához, sőt a rendeletnek a túlnyomórészt élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó, kivételes intézkedéseit nem ismervén, erős vita keletkezett az ilyen üzletek vasárnapi becsukása mellett is. Ez ellen a szatócsok tiltakoztak csupán, iáig Szegő Árpád energikusan fölszólalt az ellen, hogy a vasárnapi munka- szünet elve egyáltalában csorbií- tassék. Ha a szatócsok Dyitva tartanak, a füszerkereskedók a verseny miatt eo ipso kénytelenek vasárnap kinyitni. Tekintsenek az alkalmazottakra: ha nem adják meg nekik a jogos és szükséges nyugalmat, újból megkezdődnek az elege- detlenkedések. Kerüljük ezt a harcot! Boda Bertalan is a fűszeresek teljes szünete mellett van; azt le hetetlen kerületenként szabályozni: „kiskörúton belül, vagy kívül*, mert ott egymással atellenben is vannak üzletek. Ha nem az egész területre létesítik az egységet, nem lesznek képesek a munkaszünetet behozni. Holtzer Tivadar és Landesberg Jenő vet véget a heves vitának, fölvilágosítván a kereskedőket, hogy a rendelet szennt az élelmiszerüzletekről nem lehet szó, ha el is határoznák háromnegyedrészben a munkaszünetet, egyetlen üzlet is jogosan nyitva íarthama. Marky György dr az iparhatóság nevében tudomásul veszi a határozatot. Boltka Sándor dr a piacáthelyezés mellett. A piacáthelyezés kérdésében Kertész Béla dr szólal föl elsőnek. A szövetség képviseletében ellenzi a piacok áthelyezését. Szerinte a város szépítése nem nyújt olyan előnyt, amilyen kárt az áthelyezés okozna, Ez nem is lehet egyszerű rendőri intézkedés, mert alkalmas arra, hogy a kereskedők százainak egzisztenciáját megrendítse. Példákkal bizonyltja, hogy a városok fejlődését mindig a piac szabta meg. A piac áthelyezése ellen határozati javaslatot terjeszt elő. Páify József dr szerint nem is a rendőrség volt ennek a tervnek megpenditője, hanem az ipartestület és a kereskedelmi kamara. Szeged főkapitányi székében még nem ült ember, aki nagyobb körültekintéssel látta volna el ezt a hivatalt, mint Bottka Sándor dr. Minden- képen helyes lenne, de nem lesz semmi a piacok központosításából, mert a Rákóczi tér kikövozése maga kétmillióba kerül. Hangos ováció előzte meg a gyűlésen megjelent Bottka Sándor dr fölszólalását. A főkapitány szerint a piacügy rendezése a váro3 fejlődésének természetes és elmaradhatatlan következménye. A piacnak nem lehet célja, hogy ots üzleti árukat árusítsanak, mert ez konjunkturális egzisztenciákat teremt, hanem az, hogy a romlandó terményeket forgalomba hozza. A keresfeedeiem csak úgy erősödik meg, ha nem hetenfeiut kétszer, hanem naponta van forgalma. Azok a kereskedők, akiknek üzlete mégis a piaci sokadalommal van kapcsolatban, elég előrelátóak lesznek ott helyezkedni el, ahol piac lesz. Szeged legyen az a mágnes, amely a Balkánt magához vonzza. Erre keli előkészíteni Szegedet; nagyvárossá kell tenni. Már pedig a piaci árusítás nem nagyvárosias és ha ezt még' fejleszteni akarjuk, a Balkán húz le magához minket. Kifejti még, hogy szerinte a vásárcsarnokot nem egy térnek beépítésével kell létesíteni, hanem a Valéria tér és Rákóezi-tér közötti tömb lenne erre alkalmas. A Rá- kóczi-íér megfelelne gyümölcspiacnak, mig a kocsikon való nagybani árusításra legalkalmasabb a Marstér. Bármennyire szereti is a kereskedőket, a rendőrség az egész város közönsége érdekeit keli, hogy szolgálja és ezt a kérdést csak a város érdekei szerint lehet megoldani, d9 ez nem ellenkezik a kereskedők érdekeivel. Holtzer Tivadar egyelőre a főkapitányéval ellentétes nézeten van. Lehet, hogy egykor változik a helyzet, változni fog a fölfogás is, de egyelőre károsnak tartaná a p acok áthelyezését. Egész városrészek halnának ki és uj konjunktúrák lépnének föl, amit nem tart célszerűnek előmozdítani. Végűi még Kertész dr reflektál a főkapitány szavaira, aki szerinte gyönyörű perspektívát adott Szeged jövőjéről, de addig, amig ez valóra nem válik és amig a kereskedők a tanyáról beözönlő forgalomra vannak utalva, nem tartja kívánatosnak a mai helyzet fölbontását. A határozati javaslat elfogadása után a gyűlés egynegyed 1-kor véget ért. fi legjobb is legkiabósabb kékitö a illatos kékitő, mert kiméli a ruhát. — Gyártja: Meek Jenő vegyészeti gyára BUDAPEST, VI. Lehel-u. 27. Mindenütt kapható.
