Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz

Petőfi, ő is igen sok szép napot töltött Egerben. (Rózsavölgyi és az egri bál. Honmüvész 1835.) Pécsett kiváló ineczenásokra talált Brandan és Illos királyi tanácsos személyében. Milyen hires hegedű játékos volt, legjobban az bizonyítja, hogy két ízben fellépett a bécsi operában is. A sajtó egyhangú ma- gasztalással emlékezett meg erről a vendég- szereplésről. A bécsi magyar testőrség értékes hegedűt ajándékozott neki. Pesten egy éjjeli zene alkalmával összetalálkozott Bihari Jánossal, ki ámulva gyönyörködött az ifjú vetélytárs csodás játékában. Tenies- várott három évig volt az ottani német opera karmestere. 1824-ben Ruzicska Ignácz a vezetése alatt álló veszprémi filharmonikus társasághoz szerződtette rendes fizetéses tagnak. (Igen érdekes adat, mert azt mutatja, mikor működött nálunk az első filharmonikus társaság.) A társaság folyóiratot is adott ki, melynek Rózsavölgyi rendes munkatársa volt. Több bírálata látott benne napvilágot. Innen az aranykéz-utczai német színházban működő magyar színjátszó társaság szerződtette első hegedűsnek. Felvonásközökben bemutatta akkor már híressé vált magyar zenedarabjait. 1837-ben az uj Nemzeti Színház kötelékébe lépett. A megnyitás alkalmával a zenekar az ő „magyar uvertüráját“ játszotta. (L. egy egykorú szinlap másolatát a Beöthy- féle irodalomtörténet második kötetében.) Mindössze egy évig volt a Nemzeti Színház tagja.

Sajnos, adatok hijján tovább már nem követhetjük az élete folyását. Csak azt tudjuk, hogy szomorú napok vártak rá ezután.

Ínséges nélkülözések között kóborolt szerteszét az országban. Zenemüveit czigánybandák terjesztették, de a szerzőjükkel alig törődött, valaki. Lavotta, miüt elzüllött csavargó esik össze Tállya utczáján, ő mint rongyos koldus fejezi be életét.

Kár, hogy Petőfivel való viszonyáról sem 'trtÜtin’K semm it 'sem:- -Alikcr.fis hol hallotta először hegeRüTní? “Ismerte-e őt személyesen is, avagy csak néma, nagy csodálkozással gyönyörködött a játékában és a költészetében? Hogy szerette és igen sokra becsülte, az bizonyos.

Az a halálára írott bánatos költemény apotheozisa a magyar zeneművészetnek, a melynek egyik legkiválóbb képviselőjét benne látta.

Müvei közül még életében több jelent meg nyomtatásban. 1830—35 között Grimm müárus kiadott négy kötetet belőlük. Béesben hat magvar zenedarabja hagyta el a sajtót. Ezeken kívül ő maga adta ki „Iparvédő“ ezimü „népis magyarját.“ Az említett kiad- vánnyok mind zongorára alkalmazva jelentek meg. Ránk nem maradt egy sem belőlük.

Barabás Miklós, aki annak a kornak csaknem minden nagyját megörökítette festményben, vagy rajzban. Rózsavölgyit is lerajzolta. A képet a Pesti Divatlap sokszorosította és elküldte ajándékba előfizetőinek ezzel a felírással: Rózsavölgyi Márk jeles hangszerző arczképe. Rajzolta Barabás.

II.

Rózsavölgyi zeneszerzői munkásságának az értékéről nagyon elágazók a vélemények. Ewa Lajos (Tánczzenénk teremtői. Vasárnapi U.lág 1875.) érdemtelenül lekicsinyeli, Ábrányi Kornél (A magyar zene a XIX. században), viszont a kelleténél is többre becsüli.

Elvitázhatatlan tény, hogy eredeti nagy tehetség volt. Egyéni stílusa van, amelyről mindjárt rá lehet ismerni és amely csak az övé. Müvein sok a sujtás, igen gyakran idegen elemekből táplálkozik és a magyarsága mégis a legtisztábbak egyike. Ha szerezmé- nyeit összehasonlítjuk az elődeiével, határozottan haladást észlelhetünk, ö is játszik még a formával, de már van lélekből fakadt mondani valója is. Melodikája igen sokszor elárulja, hogy akinek a fülében megcsendült, az hallott hozzá érdekes harmóniákat is. Igen szűk területeken mozog és mégis meglepően változatos a ritmikája. A tánczenóhez járt iskolába és idővel úgyszólván njjá teremtette azt.

Csak néhány szerzeményének a czimét kell felsorolnom és menten ráismerhet mindenki a korra, melyben születtek. Honérzelmek, Koronáczió (fellengős magyar), Lábba- dozó, Egyesüljünk, Virradó . . . ezek csak a nemzeti felbuzdulások idején keletkezhettek, mikor a derék, jó Horváth István hirdeti« fanatikus tanitásajt az egyetemen. Sokszor lejátszottam őket zongorán is, meg hegedűn is. Az utóbbira jobban illenek. Amit különben már a külsőjük is elárul.

A legszebb szerzeményei szerintem: a magyar hangzatka, az Üdvözlő Liszt Fe- renczhez és a Nemzeti Nóta. A csárdások között igen bájos a Honíeányi hangok ezimü.