Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz

Az első márciusi ünnep.

— Aradi visszaemlékezés. —

Arad, március 14..

Néhai Fridié Kornélia, a magyar színészet egyik büszkeség« irta az alábbi visszaemlékezést, mely főkép azért érdekei bennünket, mert Prielle Kornélia 1848 március 15 két Aradon élte keresztül s az ak kori aradi ünnepséget örökíti meg a kö vetkezőkben:

Szép március! Emléked, mint a tavasz első meleg sugára, szebb érzések virágait csalja ki a szunnyadó szivekből. Valahányszor rád emlékezem, csodálatos melegség fut át minden tagomon s úgy tetszik nekem, mintha egy másik nap emelkednék föl a múltak távolában, sokkal szebb, sokkal ragyogóbb annál, mely a fejünk fölött világit. És ennek a napiak a fónykoszorui közt egy átszeli« mtilt alak tűnik föl előttem: a halhatatlan költő, aki a magyar szabadság csalogánya volt s aki a sors különös szeszélyeinél fogva nevezetes szerepet játszott az én éle

temben is. Mélázva gondolom el: csak egy csekélységen múlt, hogy ezt a kis visszaemlékezést ma nem így Írom alá: özvegy Petőfi Sándorné.

1848. március közepén Temesvárott játszottunk. Az ottani német színigazgató csak úgy engedte át nekünk a színházat, ha délutáni előadásokat tartunk. Ml baleegyez- tünk és három előadásunkat déiutánonkint tartottuk meg, három órától ötig, félhatig. Este hét órakor a német színészek vonultak be a színházba. Jellemző az akkori viszonyokra nézve, hogy a temesvári közönség egyformán tódult mindkét színtársulat előadására. Délután a magyarok, este a németek kedvéért töltötte meg a nóiő teret.