Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz
f (LMX^1 Ki tud róla ? Petőíi-ereklyék. Említettem múltkori közleményemben Petőfinek és öregapámnak kölcsönös ígéretét, melyet Sel- mecen való elválásukkor tettek, hogy sorsukról értesíteni fogják egymást. ígéretüket be is váltották; leveleztek egymással egészen 1845-ig. Ebből az időből Pe tőfinek négy levelét őrizgette nagyapám a legnagyobb kegyelettel, de — sajnos — ma már csak egy van közülük édesapám birtokában. Halála évében (1875) többen is kölcsönkérték tőle e leveleket, halála után pedig csak egy került vissza; a többiről azt sem tudták, kinél keressék. Még szerencse, hogy kettő a Potőfi-társaság kéziratgyüj teményébo került; a negyedikről nem tudok. Ilyen módon tűnt el Petőfinek első latin könyve is, melyet szerzőjéről Donátnak neveztek, pedig ez egyike volt a legérdekesebb ereklyéknek. A könyv táblájának belső felére. egy olyanféle kis vers volt Írva, amilyeneket ma is látunk a falusi gyermekek iskoláskönyveiben, meg a felnőttek énekeskönyvében, csakhogy ez latin vers volt, gyermekes, határozatlan betűkkel Írva s köriilkanyaritva egy girbe-görbo vonallal. így hangzott: „Hic liber est meus, Testis est deus Alexander natus. Petrovics vocatus. Ezt a könyvet Petőfi Aszódon használta; nagyapám Selmecen jutott hozzá, de hogy hova került s megvan-e valahol, nem tudom. Irodalomtörténeti szempontból is érdekesebb az az egyetlen megmaradt levél, melyet most kezemben tartok. Fakó, elsárgult papir; ludtollal irt finom karcsú betűk. Olyan szép tiszták ezek a sorok, mint írójuk lelke s valahányszor látom o levelet, mindig bizonyos ünnepi hatást gyakorol rám. Ezt a papirost a legnagyobb magyar költő keze érintette; ezek a fakult betűk egy lángelme gondolatait zárták magukba közvetlenül születésükkor. S köze volt o gondolatokhoz annak a nagy szívnek is, melyet akkor a legigazabb barátság érzelme töltött el az én ősöm iránt . . . Aki irta és akinek irta, régen porladnak, do az iró leikéből itt van egy parány ezekben a sorokban. Közlöm tehát a levelet egész terjedelmében, be<- türől-betüre: f
