Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz
,, Ki tud róla). I Petőfi Pápán. II. Az országot járó katona, majd színész,- diák, aztán megint színész Petrovics Sándor kétszer is megjelent Pápán, de - másodszor csak rövid időre, szeretett barátainak: Orlai Petricsnek és Jókainak látogatására. Midőn huzamosabb ideig volt Pápán, idegen költőkkel, mint Heine, de különösen, Schillerrel foglalkozott. Ez a ketti nagy befolyással volt reá. Az a választékos, kevés tagból álló társaság pedig, melyben Petőfi Pápán forgott, sőt amelyben akkor lelki világát feltalálta, — nagyon sokat simitott dacos, zord természetén, s mintegy kezdte kibékíteni sorsával, amelylyel mindig ellenséges lábon állt. Tarczy Lajos már akkor nemcsak papai, hanem országos nevezetesség volt. Mint a természetrajz tanárát ünnepelték úgy a tanulók, mint a közönség, szigorú és vexáló modora dacára. Márton professzor után az ö genieje volt leginkább imponáló. Tarezy azonnal meglátta éles szemével Petrovics Sándorban a fényes tehetséget és pártfogásába vette. így jutott a bujdosó költő egy kis lélegzethez és igy talált pihenést annyi szenvedés után. Alig melegedett. meg Pápán, csakhamar nagy figyelmet keltéit néhány költeménye. Ekkor Tarezy Lajos felhívására Petőfi beállt az ifjúság képzötár- sulátába, ahol már ott voltak: Jókai, Petries, Ivol- már, aki a: „nő teremtéséről“ oly kedves és megkapó munkát irt. az eleven eszű, költői tehetségű Ács Károly; továbbá Kozma Sándor Sörnyéről, kinek nővérét' Bocsor' István történeti tanár vette nőül s aki szép költeményt is írt házassági útjára, melyet a tanulók énekkara sokszor eldalolt, s a mely igy kezdődik : . „Útra kél a vándor, arca, Keble lángol s ég belé, Forró vágyait követve, Útnak indul dél leiéi" (vagyis Pápáról Sűrnye felé,) Ott volt még Iierkápolyi Károly, kinek feje már akkor egész káptalan volt (amint mondták) s utóbb külföldi útja után jogtanár, később miniszter. De bármily sok nagy tehetség ragyogott akkor a társulatban, kiknek műveiről az „Érdemkönyvek“ ma is beszélnek, még ezek közt is kittint Petrovics Sándor, sokszor egyetlen javítás nélkül irt költeményeivel és ázavallatával, melyek lelkesítettek és gyújtott 1
