Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

£ mint képviselőjelölt, mint fiatal férj, mint honatya Tegnap volt ötvenkilencedik évfordu­lója annak, hogy Petőfi Sándor elesett a segesvári csatasikon. Ebből az alka­lomból a Petőfi-könyvíár csomó adomát tett közzé, mely mind a nagy poétára vonatkozik. Ezekből közlünk itt néhá­nyat. Az 1848-iki követválasztást megelőző napok egyikért Jement Petőfi Kunszent- miklósra feleségével s hajdani iskola­társához, Bankos Károlyhoz szállott, aki ebédet adott tiszteletükre. A tár­salgás természetesen a választásról folyt. Petőfi nemcsak hallgatag, hanem komor volt. Akkor látszott kissé felvi­dulni, miikor felesége hozzá hajolva, csókot lehelt halvány arcára s oda- sugta, de úgy, hogy mindnyájan meg­hallhatták : — Sándor, megbukunk t — Biz az meglehet, — monda Petőfi, — de ha elvesztem is a követséget, meg­maradsz nekem te, én imádságom! A különféle tervezgetések kö?t va­laki azt indítványozta, hogy jő volna, ha Petőfi leutaznék Szabadszállásra s ott a néphez beszédet intézne PETŐFI — Én is gondoltam már erre, — vá 1 aszóit Petőfi, — beszéltünk is rőis Bankos barátommal; de ő ellenzi. Azt mondja, hogy a szabadszállásiak rend­kívül ingerültek, még valami böfcmdot csinálnak. Pedig szeretném megma­gyarázni nekik, mit kell érteni a fatális „fejsze“ alatt. Petőfi tudniillik proklamációt_ inté­zett választóihoz s abban egy helyen azt mondja, hogy a haza fáján sok ha­szontalan, káros hajtás van, ő, — t- i- Petőfi, — lesz a fejsze, mely azokat le­vagdalta. Erre felfortyantak a szabad- szállásiak: — Tuskóknak tart bennünket? Hat csak jöjjön ide az a fejsze, majd vasvil- lával fogadjuk. Erre a fejszére célzott Petőfi. *

Next

/
Thumbnails
Contents