Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz
Keszthely, 1909. Harminckettedik évfolyam. 6 szám. Február 7 KESZTHELYI HÍRLAP (,. KESZTHELY.“) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Keszthely, MÉBEI IGNÁCZ könyvkereskedése. A lap inegjelen minden vasárnap. Hirdetések egyezség szerint. A nyilttér sora i korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. A polgáriskola és a demokrácia. A társadalom iránytűje mindjobban a demokrácia felé mutat, mert a társadalom szervezetében működő delejes erők a demokráciához gravitálnak. A kasztrendszer névleg régen megszűnt ugyan, de valójában csak napjainkban tapasztalható agóniájának kezdete. A társadalom orvosainak ebben az esetben az a feladatuk, hogy ezt az agóniát siettetnék a végső megsemmisülés utján, nehogy valamiképpen uj életre keljen a társadalmi evolúció törvényeinek megcsúfolására. Mert a társadalom lelke még nem alakult egészen hozzá a demokrácia szelleméhez. A demokrácia épületének lerakásához, illetőleg megszilárdításához nem hordjuk össze elég szorgalommal a kemény téglákat. A polgáriskolának reformja, a haladó kor követelményeinek megfelelő újjászervezése s egyáltalán az egész polgáriskolai kérdés korszerű megoldása egyik kemény, tartós tégla lenne a demokrácia épületének megalapozásában. Amit állítottunk bizonyítani is fogjuk. Nemzetgazdaságtani akszioma ugyebár, hogy földművelő állam a mai konstellációkban nem lehet gazdag. Egyesek sokan nagy vagyonnal rendelkezhetnek ugyan, de maga az állam mindig szegény marad. Egyrészt, mert ma már a földművelést nem lehet monopolizálni, a verseny itt is óriási, másrészt pedig, mert a nyerstermónyekkel való kereskedés nem hoz annyi hasznot a nemzet pénztárcájába, hogy félrerakni lehetne. Magyarországnak tehát iparos- kereskedő államnak kell lennie, a földmivelés nagy érdekeinek megóvása mellett, ha boldogulni akar. Ezért küzdünk ma a független, önálló Magyarországért s viszont azért küzdöttünk oly soká és még mindig hiába. S ha mindezekhez hozzátesszük, hogy müveit iparos- és kereskedőnemzedéket képezni, nevelni kell, mert ilyen még hazánkban kevés van, elérkeztünk ama kissé talán logikátlannak látszó véleményünk beigazo- lásához, hogy a polgáriskolai kérdés korszerű megoldása egyik értékes tégla lenne, a demokrácia elvei szerint élő állam épületének megalapozásánál. Ma már jogászállam“ nem boldogulhat, mert a XX. században dolgozni, cselekedni kell és nem szofistáskodni, éktelenül cifra kör- mondatokban dikciózni és cirkulus- viciózusokkal a laikusokat megtéveszteni. Ha bennünk nem lesz annyi nemzetgazdaságtani érzék, hogy ezt belássuk és erős akarat, hogy végre is hajtsuk, akkor az u. n. európai koncertben hiába akarjuk a kontrás szerepét is vinni, minden bizonnyal rekontrát kapunk s a játszmát mi fogjuk elveszteni. A szubboláshoz meg éppenséggel nem lesz se erőnk, se bátorságunk, a világversenyben pedig még a vonót is kiütik a kezünkből. A középiskoláknak, de különösen a gimnáziumoknak a polgári iskolákkal szemben való aránytalan felkarolása, tessék elhinni, nem érdeke az országnak. Valamely iskolának csak annyi jogosultsága lehet, amennyit a gyakorlati életben a nemzet javára kamatostul fizet vissza. Már pedig nyilvánvaló ugyan, hogy a gimnáziumokból sok hasznos tagja kerül ki a társadalomnak, de viszont tagadhatatlan, hogy a szellemi proletárok valóságos gyára ; ez pedig ártalmára van az országnak. A középiskoláknak is megvan a maguk jogosultsága a megfelelő határok közt. De a nemzet gerincét alkotó érdemes polgárság iskoláját nem fejleszteni nagy mulasztás volna. Az életképes, önkéntességi joggal felruházott hétosztályu polgáriskolának korszerű megvalósításához nagy nemzeti érdekek fűződnek, mert ettől várjuk, hogy a nemzet középosztálya, értelmisége a gyakorlati irányt fogja követni. A polgárok iskoláját tehát fel kell karolni, kedvezésekben részesíteni : hadd keressék fel a polgárok fiai minél tömegesebben. Addig azonban, amig a polgári iskolát végzettek kénytelenek más iskolába beiratkozni, ha boldogulni akarnak, ne csodálkozzunk rajta, ha azok is a középiskolákban keresnek (és a legtöbbször nem találnak) megváltást, akik maguk sem hisznek azok életrevalóságában. A polgáriskolák ügyének kerékkötői emelkedjenek fel az igaz nemzeti érdekek sfórájába s legalább közömbösségükkel tegyenek szolgálatot ebben a nagytontosságu kérdésben az országnak. Lássák be, hogy a polgáriskolai kérdés nemzeti kérdés. Mert amig a polgáii iskolát hétosztályuvá nem tesszük, önkéntességi joggal fel nem ruházzák, tanári karával bizonyos dolgokban tojástáneot járatunk, addig hiába is beszélünk demokráciáról, müveit iparos és kereskedő osztályról és egyebekről. Addig közoktatási ügyünk nem tog az egészséges gyakorlati és életképes irányba terelődni, ellenben a szellemi proletárok (ijesztő mérvben) szaporodni fognak. Általánosságokban mozgó cikk keretében nem lehet részletesen a kérdést megvilágítani; talán más alkalommal. Tehát még csak egyet. Hol a magyar polgárság ? Miért nem követi iskolájának, a polgáriskolának korszerű reformálását? Miért nem inditanak ebben a nagyérdekü kérdésben országos akciót? Hiszen ez a kérdés nem a polgáriskolai tanárság belügye, hanem a polgárság közérdeke. Méltóztas- sanak tehát ezt az ügyet a maguk körében is tárgyalni, a mozgalmat megindítani, szervezni és az eszmét diadalra vinni ; a polgáriskolai tanárság lelkesen siet segítségükre. S ha a magyar polgárság emeli fel a szavát, a győzelem el nem maradhat. — Birtokváltozások. Január havában a következő birtokváltozások történtek : Hajdú Fülöp cserszegi szőlője Talabér Lászlóra. Oppel Károly szántóföldje Bug- vics Vendelre. Bernáth Imre Zámor-ja Linter Jánosné újpesti polgáriiskolai tanár nejére. Horváth Mária haneókréti háza Briszler Károly és nejére. Zimics Sándor és neje háza Cziklin József és nejére. — flegyebizottsági tagok névsora. Az alispán kiadta Zalavármegye törvény- hatósági bizottsági tagjainak 1909-re szóló névsorát. A kit érdekel, annak kiadóhivatalunk szivesen rendelkezésre bocsátja.
