Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz

tészetének s költészete is volt valóban a párisi népnek. Szokott dallamaik ismertek voltak szerte, pajkos hangjuk, gyakran sikamlós tartalmuk kedveltté tették mindenfelé. Bohém kedélyéhez ez a műfaj illet leginkább, tehetségének is főként ez felelt meg.

Az ingerkedést és csipkelődést nagyon szerette, de a pózból és emíatikus ünnepélyességtől irtózott. Ezért nincs — vagy csak elvetve van, ezt is ritka, ihletett pillanat szülte — horatiusi emelkedettségii ódája; hogy érzelmei olyan magasra szánjanak, ahhoz nem volt elég ereje.

Hanem a chanson, a dal az ő eleme. Egészen uj faját teremtette meg, a művészi és irodalmi értékű faját, melyet az ismétlődő sorok, a refrain segítségével tett újszerűvé. Tárgyuk: a szerelem, a könnyüvérü, csapodúr szerelem; a bor és vigasság s a vele járó mámor: a megcsalt férj komédiája: néha egy-egy megkapó, tragikus jelenet.

Egész életfilozófiája és dal-költészetének alaptónusa benne foglaltatik. „Az élő halott“

utolsó két szakaszában; . ,

Ha háborgatnak a hatalmasok'?

Meg vagyok halva: imádkozzatok!

De mikor kedvesem, a szép gyerek,

Velünk mulat közöttünk enyeleg:

Élek. nagyon élek, ne féljetek!

Ha egykor bort s világot itt hagyok’;

. Meg .vagyok halva; imádkozzatok! ^

De mig tele poharat emelek".

Élek, nagyon élek, ne féljetek!

Hősnőinek legtöbbje az általa népszerűvé, Sőt fogalommá vált „grisette“, a szürkeruhás munkásleányka, ki padlásszobácskáját és keresményét híven megosztja szerelmesével. Ide visz- szatér, akármilyen szerencse érje szeretkezései közben, mint az „öt emelet“ házmesterkisasz- szonya, aki végiglakott minden emeletet, mig odakerült, ahonnan elindult: az ötödikre. Hősei közt ott találjuk „A szenátor ur“ kedvesének pipogya férjét; a tányérnyalót, aki sohasem tett semmit meggyőződésből s mindenekfölött magát hizlalja; és ott van „A vén csavargó“ senki- fia, ki az árokban pusztul el.

Petőfi népies költeményei elütő karakterűek, amint egészen más a magyar nép érzésvilága