Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz
nagyobb kritikusának s annyira maga fölött állónak véli, hogy szinte szégyellj eddigi verseit, melyeket a világhírű chansonokhoz nem is mer hasonlítani. Nemcsak dalaiba szeret belé: egyénisége, jelleme is rendkívül rokonszenves előtte. Azt hiszi, hogy érzésükben, gondolkozásukban több közös vonás .van, életpályájukon is egy-két érintkező pont. Amaz is a nép fiának vallja magát. mint ő, ha elődei a kiváltságos nemesi osztályhoz tartoztak is. Szinte fennhéjázva énekli: No lám, mert úri a hangzása. Szemet szúr sokfelé nevem. Tán ös-nemes ön származásra? ... F.11 és nemes? Az égre nem! Nincs semmi rangom a világon, Ha kutyabőr adhat csak azt. Csupán hazámat imádom , . . Paraszt vagyok, igen, paraszt. A kevély hang megtalálta szivéhez az utat. Ö az, kiről titkon áimodott, kit keresett, hogy eltanulja tőle a demokrácia szeretetét és merész dicsőítését. Nagyra becsülte önérzetét, hogy nem fogadott el senkitől ajándékot s szinte kereste a szegénységet, hogy függetlenségét megőrizhesse. Még a francia Akadémia meghívását is visszautasította, noha az ő koszorúja ád legnagyobb díszt francia költőnek. Béranger olvasgatása közben, öt versét lefordította. Páratlan szép fordítás, mely úgy hangzik, mintha eredeti volna, mégis benne van az eredeti egész gondolati tartalma. Az összes fordítások között, egyedül a Kozma Andoré ve- téikedhetik az övével. Iít-ott inspirálta. Például „A gyermekkori emlékek“ és „Szülőföldemen“ között könnyű megtalálni a rokonsági köteléket, úgyszintén „Carabas gróf“ (Kozma gyönyörű fordításában „Gróf Henczeghy" a cime.) és „A magyar nemes“, továbbá a „Cigányok“ és „Yándorélet“ közölt. Mind a kettőjük első forrása a népköltészet: Bérangeré a párisi chansonok, Petőfié a magyar nép dalai s a ponyvairodalom termékei, mint Aranyé. Az első biztatást is ettől nyerték bizonyosan. A Paris utcáin, farsangi mulatozásain, csapszékeiben énekelt „chanson“-ok szolgáltak mintaképül Béranger előtt. Ezt tartotta ő a nép kői-
