Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 27-es doboz
Töredékei szintén becses hagyományok. Se nectt harmadik fejezete, Ossian Oithonája nem voltak a közönség elibe szánva; ezt neje számára fordította, ki nem értett angolul, amazt Ürlai-Petrics barátjának emlékül. E hevenyészett forditmányokban is mily jól van visszaadva a hang. Zoltán fiáról irt jegyzeteiben mennyi a bensöség és szeretet! Ez sem volt a közönség elibe szánva, halála előtt egy hónappal irta, mintegy emlékül fiának, Mezö-Berényben, az Orlai- Petrics szülőinél, kiknél néhány napig családjával együtt tartózkodott. Hírlapi czikkei nem any- nyira tartalmuknál , mint jellemzetességöknél fogva vonják magukra a figyelmet. Petőfi nem vitázott aesthetikai kérdések felett, leginkább saját jogsérelmes ügyeiben szólalt fel vagy pedig barátjai érdekében, majd mindig élesen és szenvedélyességgel. Dobsát, kivel egy pár hónapig együtt lakott, pártolta, mint kezdő színészt; magáról tudta, mily jól esik egy pár biztató szó a pálya küszöbén. A III-dik Richardról irt birálata Egressy Gábor iránti rolconszenvében leli kulcsát. Kár, hogy szertelen angol gyűlölete annyira megrontia e különben érdekesen irt czikket. Hjukori kísérletei adatok tehetsége fejlődéséhez. Az a régi igazság szól belölök, hogy a legtehetségesb költőnek is előbb jól meg kell tanulni verselni. Petőfi már jól tudott verselni, midőn tulajdonkép a költéshez fogott, s nagyon fegyelmezett iskolán ment át, mielőtt maga mert volna valamit. — Ez mindennemű tehetség fejlődése, s csodálatos, hogy némelyek, kik inasi évek nélkül akarnak lenni mesterek , épen a Petőfi példájára hivatkoznak , ki csaknem öt évig inaskodott. Alind- két gyűjteményéből önmaga által kihagyott költeményeiről érdekes tudni , hogy némelyeket gyöngeségök vagy gorombaságuk miatt hagyott ki, mint a „Színházban,“ „Irtóztató csalódás“ és a „Honderűdhez czimzetteket, másoknak, mint „Batthyány és Károlyi grófnék“ és „Védegyleti dal“ kimaradását változott politikai érzülete okozta. A „Magyar nemzet“ czimüt, mely 1845-ben a Pesti Divatlapban már megjelent, 1847-ben Reseta censor törülte ki gyűjteményéből. „Már öcsém azt nem engedem, — mondá az öreg ur, — hogy nemzetemet igy gyalázd.“ Petőfi becsülte censora hazafias felbuzdulását és nem vitatkozott. A „Haza tértem“ kezdetűt 1847-ben irta, midőn Nagy-Károlyból visszajött, hol a korteskedés oly nagy mértékben folyt. Először is Vürösmartynak olvasta fel, ez nem helyeselvén az akkori viszonyok közt a kétségbe