Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 27-es doboz

Töredékei szintén becses hagyományok. Se nectt harmadik fejezete, Ossian Oithonája nem voltak a közönség elibe szánva; ezt neje szá­mára fordította, ki nem értett angolul, amazt Ürlai-Petrics barátjának emlékül. E hevenyé­szett forditmányokban is mily jól van visszaad­va a hang. Zoltán fiáról irt jegyzeteiben mennyi a bensöség és szeretet! Ez sem volt a közönség elibe szánva, halála előtt egy hónappal irta, mint­egy emlékül fiának, Mezö-Berényben, az Orlai- Petrics szülőinél, kiknél néhány napig családjá­val együtt tartózkodott. Hírlapi czikkei nem any- nyira tartalmuknál , mint jellemzetességöknél fogva vonják magukra a figyelmet. Petőfi nem vitázott aesthetikai kérdések felett, leginkább saját jogsérelmes ügyeiben szólalt fel vagy pe­dig barátjai érdekében, majd mindig élesen és szenvedélyességgel. Dobsát, kivel egy pár hóna­pig együtt lakott, pártolta, mint kezdő színészt; magáról tudta, mily jól esik egy pár biztató szó a pálya küszöbén. A III-dik Richardról irt birálata Egressy Gábor iránti rolconszenvében leli kulcsát. Kár, hogy szertelen angol gyűlö­lete annyira megrontia e különben érdekesen irt czikket. Hjukori kísérletei adatok tehetsége fejlődéséhez. Az a régi igazság szól belölök, hogy a legtehetségesb költőnek is előbb jól meg kell tanulni verselni. Petőfi már jól tu­dott verselni, midőn tulajdonkép a költéshez fogott, s nagyon fegyelmezett iskolán ment át, mielőtt maga mert volna valamit. — Ez min­dennemű tehetség fejlődése, s csodálatos, hogy némelyek, kik inasi évek nélkül akarnak lenni mesterek , épen a Petőfi példájára hivatkoz­nak , ki csaknem öt évig inaskodott. Alind- két gyűjteményéből önmaga által kihagyott köl­teményeiről érdekes tudni , hogy némelyeket gyöngeségök vagy gorombaságuk miatt hagyott ki, mint a „Színházban,“ „Irtóztató csalódás“ és a „Honderűdhez czimzetteket, másoknak, mint „Batthyány és Károlyi grófnék“ és „Védegyleti dal“ kimaradását változott politikai érzülete okozta. A „Magyar nemzet“ czimüt, mely 1845-ben a Pesti Divatlapban már megjelent, 1847-ben Reseta censor törülte ki gyűjteményé­ből. „Már öcsém azt nem engedem, — mondá az öreg ur, — hogy nemzetemet igy gyalázd.“ Petőfi becsülte censora hazafias felbuzdulását és nem vitatkozott. A „Haza tértem“ kezdetűt 1847-ben irta, midőn Nagy-Károlyból visszajött, hol a korteskedés oly nagy mértékben folyt. Először is Vürösmartynak olvasta fel, ez nem helyeselvén az akkori viszonyok közt a kétségbe

Next

/
Thumbnails
Contents