Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz
gyönyörűbb költeményeit irta, a mikor maga kerül még Aranyt, Gyulait, Szász Károlyt, Lévait egyesité munkatársakul, leszállt a lap négyszáz előfizetőre, s a kiadó felmondott. S Petőfi költészete akkor kulminált ! E mély elkeseredésében elpanaszolta a szabadszállási bukása esetét lapjainkban, elmondva a visszaéléseket a választás előtt és alatt. Erre az akkor legelőkelőbb lapban az ellenjelölt (ha jól emlékszem a nevére : Nagy Károly) részéről egy válasz lett közzétéve, a miben az Petőfit »gazembernek« nevezi ! Hiszi ezt valaki ? Egy Petőfi neve után a »gaz« epitheton ? Ugy-e, hogy mese ez ? Petőfi azonnal Pálfy Albertet meg engem küldött mint segédeket a megsértőhöz, lova- gias elégtételt követelni. A kihívásra a nagyérdemű hazafi azt felelte, hogy ő bizony pisztolyra senki fiával nem verekedik, hanem álljon elém az a Petőfi egy szál kardra, s tudom, hogy úgy kettéhasitom, hogy fele erre, fele arra esik ! Kettéhasitaui egy Petőfit! Most meg aztán porszemenként raknók össze, csak tudnék, merre fújta széjjel a szél. Mi aztán kiadtuk a bizonyitványt, hogy a képviselő ur nem akar lovagias elégtételt adni, s Petőfinek el kellett tenni az emlékei közé a keserű megbántást. így Jókai. És azóta száz esetünk van, hogy az iró becsülete a publikum előtt csak addig tart, a mig nem kór tőle valamit. A forradalmárnak és hazaárulónak kikiáltott Petőfi pedig gyarapitotta a nemzet kirtcsesházát gyönyörű költeményeivel, s beszólt a nemzetnek szabadságról, forradalomról akkor, mikor a publikum nagy része még azt se tudta : mi fán terem a szabadság. Jellemző, hogy mikor 1838-ban a győri czigá- nyok Párisbóí visszajevet a nemzeti színpadon is felléptek, mint a hogy akkortájt minden kóklert és svarczkinsztlért cdaeresztettek, a fiatalság egynémely része a Párisbcl hazatértektől szerette volna hallani a hires forradalmi dalt, a Marseillaiset. Egynéhányan elkezdik kiabálni : — Marseillaise ! Marseilaise ! Egy csomó zrinyibeli jogászcsemete utána : — Marczele ! Marczali! Marczili! Azt hitték, valami czigánypurdé-csodahegedüs. A czigányok aztán szégyenszemre kijelentették, hogy nem tudják »azst a nótát«. Lehet, hogy nem merték eljátszani. * Y \ J
