Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

vagy azon kívül; hogy a tagtársaikat segítik, védelmezik, és szükség esetén elrejtik. „S ha

adományozza, s ő maga gyermektelen leven, kilátást nyújt neki a magyar koronára is. Midőn azonban István az addig holtnak vélt Vak Bélát választja trónutódjául, Halicsra vonatkozó jogairól lemond. Boris 1135-ig bírja ez országot, s innen tűr be 1132-ben Magyarországba, hogy igényeinek fegyverhatalommal érvényt szerezzen.

Az újabb történelmi kritika az általánosan elfogadott hagyományt a mesék birodalmába utasitotta. Predszláva, Szvjatopolk leánya,. soha sem volt Kálmán felesége, hanem valamelyik magyar királyfié (talán Álmos hercegé, I. Géza fiáé), Kálmán 1112-ben Euphemiával, II. Vladimir orosz nagyherceg leányával lépett házasságra. Megdől ezzel a Boris és Judit házasságáról, valamint IL István és Boris meghitt viszonyáról, Istvánnak a trónöröklésre vonatkozó ígéretéről és Boris kalicsi íejedelemségéről szóló hagyomány is. Történeti tény, bogy Boris 1132-ben lengyel segítséggel beütött az országba; tény továbbá, hogy ezt megelőzőleg volt a hires aradi mészárlás, nem ugyan a Maros, hanem valósziniileg a Labore vize mellett, Ungvár közelében, amerről Béla az ellenséges támadást várta. Ilona fellépése, beszéde azonban nagyon is magukon hordják a cifrázó fantázia nyomát s inkább csak retori díszítménynek tekinthetők.*) Hogy Ilona ez alkalommal gyermekeivel együtt jelent meg, azt valamennyi krónikásunk állítja; de mig Turóczy és Bonfin négy gyermeket említ, addig a Budai Krónihá-ban — nagyobb valószínűséggel — csak kettőről van szó. Petőfi ez utóbbi adatot fogadja el s Béla négy fia közül csupán a két idősebbet, Gézát és Lászlót szerepelteti. Az események összpontosításának szüksége magyarázza, hogy az aradi mészárlás a drámában egy időre esik Boris táborának felbomlásával és Halics elvésztével, ami pedig, mint láttuk, a hagyományos történeti adatok szerint csak 1135-ben következett be.

szociális retorm megvalósításának médiuma. Al- I román királyhoz feliratot intézett, amelyben arra Izé- lásfoglalásuk az államrend - bontó törekvések j ri, hogy érvényesítse befolyását a magyarországi roA történeti hagyománytól eltér a költő abban, hogy Predszlávának a bűnös viszonyból származott lcét ikerfiut tulajdonit: Borist és Sault. Ez utóbbi néven Turóczy n. István nénjének, Zsófiának fiát említi, kit 1127-ben az István ellen felbőszült főurak királylyá akartak választani. Úgy látszik, Petőfi a krónikából vette a nevet, mely egyébiránt Kálmán király egyik diplomájában szintén előfordul. Sámson, mint Predszláva szeretője, nem történeti személy; de egy ily nevű merész four a Győr-nemzetségből, csakugyan vezérszerepet játszik Boris párthívei közt, bár mégsem olyat, mint a drámában. Midőn a két ellenséges tábort, Béláét s Borisét, már csak a Sajó választá el egymástól, Sámson, a folyón átusztatván, a király sátoráig hatolt s őt gyalázó szavakkal illette. Mielőtt Béla környezete a meglepetésből magához tért volna, Sámson ismét lóra pattant és a Sajónak vágtatott. De Búd ispán fegyveres szolgája csakhamar utána eredvén, a vízben lándzsával megsebesité, úgy, hogy az úszásban nehéz fegyverzete által is akadályozva, oda veszett. —-ABorishoz csatlakozott magyar főurak közt sorolja fel Turóczy Tivadart is, a borsodi Simád-nemzetségből, aki a drámában szintén mint Boris-pá’f’ti szerepel; Vas pedig, a drámában ugyancsak Boris hive, Turóczynál Vasas néven azon királypárti magyarok közt emlit- tetik, kik az 1133 július derekán vívott ütközetben vitézségük által kitűntek. — A nevek többi része, úgy látszik, költött; legalább az idézett forrásokban föl nem találhatók.

A Tigi'is és Hiénát minden izében a francia romantikus dráma inspirálta, mely a négyvenes években ülte legzajosb diadalait színpadunkon. Eötvös már 1835-ben lefordítja Hugo Viktor Angéláját s a fordításhoz csatolt előszóban először fejtegeti az uj drámai hitvallás alapelveit. Nehány évvel később Horváth Lázár terjedelmes tanulmányt tesz közzé a Tudománytárban Hugo Viktorról s drámáiról, s erélyesen megtámadja az uj iskola hazug morálját és grotesk túlzásait*). A budai színtársulat, működésének utolsó három évében, Hugótól négy drámát ad elő (.Borgia Lucretia 1835, Angelo, Tudor Mária 1836, Hernani 1837), s ugyancsak négyet Dumastól is (Neslei torony 1835, Korona és Vérpad, Szaraczén 1836, III Henrii" és udvara 1837.) E társulat hagyományait folytatja az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház, hol az ismert francia darabok mellett egy uj, eredeti és gazdag repertoire rázza meg a közönség idegeit. A francia romanticizmus szelleme annyira áthatja drámairodalmunkat, hogy Vörösmartytól Tóth Lőrincig alig van e korban számbavehető magyar költő, aki ne áldozott volna a romantikus múzsa véres oltárain. Az ifjú nemzedék szenvedélyes tettvágya, mely a fórumtól el volt zárva, a színpadon tombolta ki magát, és Matamore-frá- zisokkal sújtotta le a történelmi álarc alatt rejtőző zsarnokot, addig is, mig fegyvert foghatott ellene.

A társadalmi balitéletek békóit oldozni, az osztály-, íaj- és valláskülönbség válaszfalait döngetni kezdték, s a színpadon már régóta véres harc dúlt az egyéni szabadságért, az ember- és polgárjogokért, mikor a forradalom első zászlait kibontották.

Petőfi nemcsak költői érdekből, hanem társadalmi és politikai irányzatáért is vonzódott a francia romanticizmushoz, melynek elveit a maga módja szerint alkalmazta költészetében. A Tigris ás Hiéna valóban nem egyéb, mint a romantikus dráma kinövéseinek, bizarr túlzásainak foglalata, melyben hol Buy Bias, hol Borgia Lucretia egyes motívumai villannak elé, anélkül, hogy a szó szoros értelmében utánzásról szólhatnánk. Már maga a cim Buy Bias V. felvonásának címét variálja (Tigris és oroszlán), úgy amint Nagy Ignác egykorú fordításában találjuk. A földönfutó Saul, ki számkivetéssel lakói, mert a királynéra vetette szemét, majd a király életének s

*) Pauler: A magyar nemzet története 1301-ig. I. 310.

*) V. ö. Horváth L,, Kaleidoskop, Hl. és IV. r.