Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

ütmapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1910 február IS ■ns szám. a 9 alkalommal Haverda Mariska megtudta, hogy az apja, anyja Budapesten van Stiller tanárnál, felke­reste őket, az apja megcsókolta, az anyja ellenben elfordult tőle, sőt eltaszitotta magától. Tanú egy alkalommal megkérdezte, hogy miért ily kegyetlen ,a leánya iránt, mire Haverdáné azt felelte: Ne- Ikem nincs szivem, az én szivem helyén 'egy darab kő van. Tanút kérte fel Haverdáné, hogy izgassa urat, hogy végrendeletet csináljon. Az elnök: Haverdáné hogyan gondolta a vég­rendeletet? Tanú: Ügy, hogy a leánya ki legyen tagadva. Az első végrendeletben még 10.000 ko­ronát mégis hagytak a leánynak, de a másodikban teljesen kitagadták. Mariska mindennek dacára gyak­rabban látogatta meg a szülői házat Az apa ilyenkor könyezve búcsúzott tőle, de az anyja még a kezét sem engedte megcsókolni. (Haverda Mariska heve­sen felzokog.) Tanú felkereste Haverdánét három nappal ura halála után. Beszélt neki a megbol­dogultról, mire Haverdáné rákiáltott: Mit megboldo­gult! Dög! dög! dög! Ki fogom dobatni a krip­tából, ha letelik az esztendeje. így azért fakadt ki Haverdáné, mert ura kötelezvényére ki kellett fizet­nie az ura sz e r e tő j é n e k 21.000 koronát. Ükkor le Is tépte magáról a gyász­ruhát, pedig csak három nappal előbb halt meg az ura. Klein Mátyás megkérdezi a tanútól, mekkora Vagyona volt Haverdánénak. Kertész: 180—200.000 korona készpénz, a másik vagyon pedig kitett 300.000 koronát. Tehát gyedben az alkalmas telektömbök megvannak. Igen méltányosnak találja azt a kérelmet, hogy az ügy­védi kar a sok ingyenes védelemért bizonyos ellen­szolgáltatást kapjon az országos ügyvédi nyugdij- és gyámintézetnek nyújtandó segély alakjában. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a minisz­ter válaszát. (§) A Wekerle-kormány sajtópöre. Á lemondott kormány tagjai által Habár Mihály szerkesztő el­len megindított sajtópörben a védő a mai napon sürgős előterjesztést tett dr. Szlavek Ferenc vizsgáló- bíróhoz, hogy a Habár Mihály ellen folyamatba tett sajtóügyeket egsresitse. A védő ezt a kérelmét arra alapította, hogy a Habár Miffály röpirata egységes sajtótermék, amelyben a lemondott kormány tényeit támadja meg a szerző. Miniszteri intézkedések, mi­nisztertanácsi elhatározások folyományai és különö­sen, ahol a nagy értékeket képviselő vásárlásokról és eladásokról van szó, mindenkor a kabinet összes­sége képezi a kritika tárgyát. A vizsgálóbíró nyom­ban elintézte a kérvényt s érdekes végzést hozott. A Kossuth Ferenc volt miniszter és Szterényi József volt államtitkár panaszaira megindított porokét egye­sítette, ellenben Wekerle Sándor, gróf Andrássy Gyula, Darányi Ignác és gróf Apponyi Albert föl­hatalmazásai alapján folyamatba tett sajtópöröket külön-külön kivánja letárgyalni, nehogy ezen sértet­teknek várniok kelljen, mig a Kossuth—Szterényi- féle vád és terjedelmes bizonyítás befejezést nyert. Dr. Gál Jenő védő ezt a végzést nyomban fölío- lyamodta a vádtanácshoz, mert a vizsgálóbiró kivá­logatási módszerét annál inkább sérelmesnek tartja, mivel a törvény egyenesen parancsolja, hogy ha ugyanazon terhelt ellen több vádat emelnek, azokat egyesíteni kell. A vizsgálóbiró végzése alapján öt­ször kellene tárgyalni a Habár-ügyet, öt esküdt­széket kellene alakítani, öt ítéletet hozni, aminek pedig törvényes alapja nincs. A vádtanács keddi ülésében határoz a íolfolyamodás fölött. maradt Haverda Boldizsár után egy fél millió (§) Az orvos biine. Dr. Bolgár Ödön fővárosi korona. orvost, aki egjr tiltott operációval megölte Szlnha ten gyei Zoltán: Ezenkívül mekkora volt Ha­Pálnét, a királyi tábla tudvalévőén négy évi bör­Ver'da külön vagyona? — Úgy 50.000 korona. Lengyel Zoltán: Miben volt künn a Haverda pénze? Kertész: 120—200 forintos kölcsönökben 100.000 forintja volt künn 8%-ra, azonkívül még ügy­védi dijakat is számított. tönre ítélte. Bolgár folyamodott a törvényszékhez, hogy addig is, amig a legfelsőbb bíróság nem dönt az ügyben, bocsássák szabadon, s biztosítékul húsz­ezer koronát ajánlott föl. A vádtanács negyvenezer korona kaucióért hajlandó lett volna az orvost ki­bocsátani, a királyi tábia azonban tegnap iigy ha­tározott, hogy dr. Bolgár Ödönt semmi áron l Elnök: Nyíltan mondta Haverdáné, hogy nem akarja látni a leányát? — Mindenkinek elmondta, mert igy akarta leányát megalázni, akire különösen azért haragudott, ‘mert uriaskodott. Lengyel Zoltán az elnök kérdésére kijelenti, ifiogy mintán a bíróság határozathozatalra vonult (Vissza, nem tartja fontosnak, liogy Dcngl Alajost jjnegeskctik-e vagy sem. A bíróság visszavonul és elhatározza Kertész ÜBs Dengl Alajos megesketését. A tárgyalást vasárnap délelőtt 10 órakor folytat­ják és délben megszakítják. Ez alkalommal öt tanút .hallgatnak ki. Hétfőn délelőtt az orvosszakértőkre ikerül a sor. Hétfőn délután a kérdéseket szövegezik iineg. Kedden reggel a perbeszédeket mondják el és (kedd éjjel lesz meg valószínűleg az ítélet (§) Ä Budapesti Ügyvédi Kamara az igazságügy« miniszternél. A Budapesti Ügyvédi Kamara választ- fránya ma testületileg üdvözölte Székely Ferenc Jgazságügyminisztert kineveztetése alkalmából. Dr. jSzivák Imre, a kamara elnöke mondta az üdvözlő pbeszédet, melyre válaszolva, a miniszter a többi közt Így szólt: I ... Harminc éven át parallel működött az ügy­S di karral. Most, mint miniszter is elismeri, vallja aszerint is fog cselekedni, hogy az ügyvédség a birói és ügyészi karral egyenrangú tényező. Nem bocsátkozhafik most a kérdések részleteibe, csak azt hangsúlyozza, hogy lehetetlennek tartja, hogy közte lés az ügyvédi kar között akár az elérendő célok, ákár az eszközök tekintetében félreértés vagy né­zeteltérés foroghatna fenn. Ismeri azokat a bajokat, Bmelyek a budapesti járásbíróságoknál vannak. Ad- llig is, amig a törvényhozás utján ezeken gyökeresen segíteni lehet, intézkedett, hogy tiz biró neveztessék ki. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél igen sok a restancia, dacára annak, hogy az utóbbi időben ■ ott a bírák létszáma hattal szaporodott. Az fegyészi kar nézetét fogja kikérni e bajok orvoslá­sánál is. Az adminisztráció egyszerűsítése igen sür- feős és fontos feladat; ez ügyben dolgozik már a mi- misztérium. A központi járásbíróság felállítása nem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé. A minisz- pc $zt sürgősnek jelzi, amig az u n. igazságügyi ne­se:n bocsátja szabadon. (§) A hamisított kölni viz. Egy kölni cég már liosszabb idő óta észrevette, hogy gyártmányait Ilii utánzatban hozzák Budapesten forgalomba. Végre ki­kutatták, hogy a hamisítványt Kertész Amália cég hozza forgalomba, amelynek a Bécsi-utca 2. számú házában kölni viz főraktára címmel nagy üz­lete van. A kölni cég megtudta azt is, hogy Fisch- bach Johanna segédkezik a hamisításban, akit Ausztriában már többször megbüntettek védőjegy­bitorlás miatt. A kölni cég védőjegy-bitorlás miatt tett följelentést és kérte egyúttal a hamisítványok előállításához szükséges összes eszközök lefoglalá­sát és a kész áruk elkobzását. A büntető járásbíró­ság a kérelmet teljesítette és Schmidt aljárásbiró a rendőrség közbejöttével ma megtartott házkutatás alkalmával egy elrejtett ládában mintegy tízezer da­rab, fényképezés utján hamisított vignettát és nagy­mennyiségű kész árut foglalt le. (§) Az cskiidibirák kisorsolása. A budapesti bün­tető törvényszéken ma délben sorsolták ki a folyó évi március 14-től 20-ig terjedő rendkívüli esküdt- birósági ülésszakban birói tisztet gyakorló esküdte­ket. Kisorsolsoltattak rendes esküdtbirákul: Ifj. Gebhardt Károly ügyvéd, Dárday Géza nyug. rnáv. iródatiszt, Csabányi Antal rüvidárús, Friedrich Károly kereskedő, ifj. Légrády Károly nyomdatulaj­donos, Tost Károly magánzó, Horánszky Ferenc ma- gánhivatalnok, Hammer Antal bizományos, Pálfi Já­nos fakereskedő, Ganzéi Zsigmond nyomdatulajdonos, dr. Lénárt Albert ügyvéd, Pick Ármin szabó, Deres György bognár, Kada Vilmos magánhivatalnok, La­dányi Zoltán gyógyszerész, Gottermayer Nándor könyvkötő, Beilatini Braun Artur háztulajdonos, Kö­rösi Albert háztulajdonos, Nagy Mihály kovács, Ir- gang Kálmán gyógyárus, Pudler Bernát bőrkeres­kedő, Deisinger János kereskedő, Gönczy József vál­lalkozó, Goszleth István fényképész, Fleischl Károly cukrász, báró Podmaniczky Elemér biztosítási hiva­talnok, dr. Jancsó Dániel ügyvéd, Buchwald Béla gyáros, Dimm Károly hangszerész, Jeszenszky Pál gazdasági egyleti titkár. Helyettes esküdtek lettek: Vermes Li- pót ügynök, Kuhn József vendéglős, Fehér Béla szabó, Bartha Sándor igazgató, Roth Albert gabona­bizományos, Gabos Adolf vízvezetéki berendező, Schwartz Géza kézmüárukercskedő, dr. Balogh N. Imre ügyvéd, Oarai Miksa fűszeres és Eisinger Miksa vendéglős. , , KÖZOKTATÁS. (A gyermek a társadalom felíogásában.) A Ma­gyar Gyermektanulmányi Társaság ina este az Új­városháza nagytermében propaganda-értekezletet tartott, amelyen tanitók, tanítónők nagy számban jelentek meg. Az értekezletet gróf Teleki Sándor nyitotta meg s felkérte az előadót, M o s d ó s s y Imre székesfővárosi tanfelügyelőt, hogy olvassa fel „A gyermek a társadalom felfogásában“ cimü köz­érdekű értekezését. Az előadó megállapította, hogy a gyermekről való felfogás és tanulmányozás a mai modern pedagógia szerint, ellentétben a régebbi kor­ral, a gyermek jelenlétét is figyelembe veszi a ne­velésnél. Az újabb felfogás ugyanis a gyermeket magát is felhasználja a nevelésben, mert sem általa és vele tud egy, testében és lelkében harmónikus lényt nevelni. A mai pedagógiai tudomány szóba áll a gyermekkel és tőle is megtudja, hogy és mint kel! őt nevelni. Az előadó szükségesnek tartja, hogy ez az njabb felfogás szélesebb körben, a társadalom széles rétegében ismeretessé váljék, mert ennek a nevelési módszernek messzemenő hatása lesz a jövő generáció nevelésére. Ezért óhajtandó, hogy minden iskolába a gyermek egyéni nevelését is bevigyék, így a középiskolákba, az ifjúsági iskolákba, sőt a felnőttek oktatásánál is helyt kell foglalnia ennek a nevelési módszernek. Az előadást tetszéssel fo­gadták. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Schnitzer Petőfije. ..■.I 1 "**" yimii jfUiUijülJifrnr­Jó öreg Schnitzer Ignác régóta bajlódik Pe­tőfi verseinek lefordításával. Fejét a tél déré még nem üté, amikor már Petőfi-forditásra adta. S Schnitzer a hosszú bajlódás és fáradságos bibelődés közben meggyőződött róla, hogy Petőfit nem tudja lefordítani. Amiből az a hite támadt, hogy Petőn ver­seit egyáltalában nem lehet lefordítani. Elhatározta tehát, hogy Petőfi költeményeit—- átkölti. Az eredeti vers gondolatait, képeit nagyjában megtartja, de a maga módja szerint, a maga németségével s a maga költészetével fejezi ki őket. Fordításait „Naehdich- tungen“-nek nevezte el s most hat kötetbe foglalván, kiadta őket. A tipográfiának remeklése ez az újabb német Petőfi s gyönyörű köntöse révén talán szíve­sen látják a német könyvpiacon. Schnitzer Ignác, Petőfi verseit átköltvén, a de­rűs hangú versekből kuplészerü vidám dalokat, a komoly hangú költeményekből bombasztikus szóza­tokat költött. A közvetlenség, a Petőíi-versek nagy gyönyörűsége ebben az átültetésben teljesen elve­szett s a hat kötetnyi versben végig teknikai ügyes­kedés s finomkodás nyilvánul. Schnitzer rászolgált arra, hogy ügyes verscsinálónak mondják, noha köl­tése tulajdonképpen a Saphir verseiben hol kedves­kedve, hol érzelegve, hol nagyot szólva megszólaló poézis. A nagyszerűen fejlődött német nyelv maga kész költő s nincs manapság olyan müveltes német, aki ne tudna például Heine modorában naphosszat elverselni. De minden egyéb modorban is. Ilyenféle verscsináló ügyesség ez, amely Petőfi gondolatait, képeit, érzéseit, frázisait Schnitzer köteteiben néme­tül feldolgozta. Kényszeredett németség, laposan el­més, dagályosan szónoki nyelvezet bajlódik, bíbe­lődik vele, hogy annak a csodás közvetlenségnek művészies formát adjon, amely Petőfi verseit a ma­gyar irodalom s a világirodalom gyönyörűségévé tette. Lehetetlen, hogy Petőfi hírét ennek a sajátságos átköltő mesterségnek kiszolgáltassuk. Ha nem törőd­nénk is vele, hogy Schnitzer Petőfit olyannak mu­tatja-e be, amilyen igazában, ha beletörődnénk is abba, hogy Petőfiről csak nagyvonalú, szélesfoltu képet lehet adni, amikor valamely nyelvre lefordít­ják: abba sehogyan sem nyugodhatunk bele, hogy a lefordított Petőfi egyenesen ellentéte az igazi Petőfi­nek. Elismerjük, hogy nem az a fontos, hogy Petőfi versei fordításukban az eredetiekkel pontosan meg­egyezzenek, hanem az, hogy a lefordított Petőfiben a német közönség Petőfi mivoltát megismerje. De Schnitzer Petőfije nem a mi Petőfink. Édcskedő, el- méskedö, színfalat hasogató, burschikos vagy bom­basztikus alacsonyabb rendű német poéták keve-

Next

/
Thumbnails
Contents