Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz
ütmapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1910 február IS ■ns szám. a 9 alkalommal Haverda Mariska megtudta, hogy az apja, anyja Budapesten van Stiller tanárnál, felkereste őket, az apja megcsókolta, az anyja ellenben elfordult tőle, sőt eltaszitotta magától. Tanú egy alkalommal megkérdezte, hogy miért ily kegyetlen ,a leánya iránt, mire Haverdáné azt felelte: Ne- Ikem nincs szivem, az én szivem helyén 'egy darab kő van. Tanút kérte fel Haverdáné, hogy izgassa urat, hogy végrendeletet csináljon. Az elnök: Haverdáné hogyan gondolta a végrendeletet? Tanú: Ügy, hogy a leánya ki legyen tagadva. Az első végrendeletben még 10.000 koronát mégis hagytak a leánynak, de a másodikban teljesen kitagadták. Mariska mindennek dacára gyakrabban látogatta meg a szülői házat Az apa ilyenkor könyezve búcsúzott tőle, de az anyja még a kezét sem engedte megcsókolni. (Haverda Mariska hevesen felzokog.) Tanú felkereste Haverdánét három nappal ura halála után. Beszélt neki a megboldogultról, mire Haverdáné rákiáltott: Mit megboldogult! Dög! dög! dög! Ki fogom dobatni a kriptából, ha letelik az esztendeje. így azért fakadt ki Haverdáné, mert ura kötelezvényére ki kellett fizetnie az ura sz e r e tő j é n e k 21.000 koronát. Ükkor le Is tépte magáról a gyászruhát, pedig csak három nappal előbb halt meg az ura. Klein Mátyás megkérdezi a tanútól, mekkora Vagyona volt Haverdánénak. Kertész: 180—200.000 korona készpénz, a másik vagyon pedig kitett 300.000 koronát. Tehát gyedben az alkalmas telektömbök megvannak. Igen méltányosnak találja azt a kérelmet, hogy az ügyvédi kar a sok ingyenes védelemért bizonyos ellenszolgáltatást kapjon az országos ügyvédi nyugdij- és gyámintézetnek nyújtandó segély alakjában. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a miniszter válaszát. (§) A Wekerle-kormány sajtópöre. Á lemondott kormány tagjai által Habár Mihály szerkesztő ellen megindított sajtópörben a védő a mai napon sürgős előterjesztést tett dr. Szlavek Ferenc vizsgáló- bíróhoz, hogy a Habár Mihály ellen folyamatba tett sajtóügyeket egsresitse. A védő ezt a kérelmét arra alapította, hogy a Habár Miffály röpirata egységes sajtótermék, amelyben a lemondott kormány tényeit támadja meg a szerző. Miniszteri intézkedések, minisztertanácsi elhatározások folyományai és különösen, ahol a nagy értékeket képviselő vásárlásokról és eladásokról van szó, mindenkor a kabinet összessége képezi a kritika tárgyát. A vizsgálóbíró nyomban elintézte a kérvényt s érdekes végzést hozott. A Kossuth Ferenc volt miniszter és Szterényi József volt államtitkár panaszaira megindított porokét egyesítette, ellenben Wekerle Sándor, gróf Andrássy Gyula, Darányi Ignác és gróf Apponyi Albert fölhatalmazásai alapján folyamatba tett sajtópöröket külön-külön kivánja letárgyalni, nehogy ezen sértetteknek várniok kelljen, mig a Kossuth—Szterényi- féle vád és terjedelmes bizonyítás befejezést nyert. Dr. Gál Jenő védő ezt a végzést nyomban fölío- lyamodta a vádtanácshoz, mert a vizsgálóbiró kiválogatási módszerét annál inkább sérelmesnek tartja, mivel a törvény egyenesen parancsolja, hogy ha ugyanazon terhelt ellen több vádat emelnek, azokat egyesíteni kell. A vizsgálóbiró végzése alapján ötször kellene tárgyalni a Habár-ügyet, öt esküdtszéket kellene alakítani, öt ítéletet hozni, aminek pedig törvényes alapja nincs. A vádtanács keddi ülésében határoz a íolfolyamodás fölött. maradt Haverda Boldizsár után egy fél millió (§) Az orvos biine. Dr. Bolgár Ödön fővárosi korona. orvost, aki egjr tiltott operációval megölte Szlnha ten gyei Zoltán: Ezenkívül mekkora volt HaPálnét, a királyi tábla tudvalévőén négy évi börVer'da külön vagyona? — Úgy 50.000 korona. Lengyel Zoltán: Miben volt künn a Haverda pénze? Kertész: 120—200 forintos kölcsönökben 100.000 forintja volt künn 8%-ra, azonkívül még ügyvédi dijakat is számított. tönre ítélte. Bolgár folyamodott a törvényszékhez, hogy addig is, amig a legfelsőbb bíróság nem dönt az ügyben, bocsássák szabadon, s biztosítékul húszezer koronát ajánlott föl. A vádtanács negyvenezer korona kaucióért hajlandó lett volna az orvost kibocsátani, a királyi tábia azonban tegnap iigy határozott, hogy dr. Bolgár Ödönt semmi áron l Elnök: Nyíltan mondta Haverdáné, hogy nem akarja látni a leányát? — Mindenkinek elmondta, mert igy akarta leányát megalázni, akire különösen azért haragudott, ‘mert uriaskodott. Lengyel Zoltán az elnök kérdésére kijelenti, ifiogy mintán a bíróság határozathozatalra vonult (Vissza, nem tartja fontosnak, liogy Dcngl Alajost jjnegeskctik-e vagy sem. A bíróság visszavonul és elhatározza Kertész ÜBs Dengl Alajos megesketését. A tárgyalást vasárnap délelőtt 10 órakor folytatják és délben megszakítják. Ez alkalommal öt tanút .hallgatnak ki. Hétfőn délelőtt az orvosszakértőkre ikerül a sor. Hétfőn délután a kérdéseket szövegezik iineg. Kedden reggel a perbeszédeket mondják el és (kedd éjjel lesz meg valószínűleg az ítélet (§) Ä Budapesti Ügyvédi Kamara az igazságügy« miniszternél. A Budapesti Ügyvédi Kamara választ- fránya ma testületileg üdvözölte Székely Ferenc Jgazságügyminisztert kineveztetése alkalmából. Dr. jSzivák Imre, a kamara elnöke mondta az üdvözlő pbeszédet, melyre válaszolva, a miniszter a többi közt Így szólt: I ... Harminc éven át parallel működött az ügyS di karral. Most, mint miniszter is elismeri, vallja aszerint is fog cselekedni, hogy az ügyvédség a birói és ügyészi karral egyenrangú tényező. Nem bocsátkozhafik most a kérdések részleteibe, csak azt hangsúlyozza, hogy lehetetlennek tartja, hogy közte lés az ügyvédi kar között akár az elérendő célok, ákár az eszközök tekintetében félreértés vagy nézeteltérés foroghatna fenn. Ismeri azokat a bajokat, Bmelyek a budapesti járásbíróságoknál vannak. Ad- llig is, amig a törvényhozás utján ezeken gyökeresen segíteni lehet, intézkedett, hogy tiz biró neveztessék ki. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél igen sok a restancia, dacára annak, hogy az utóbbi időben ■ ott a bírák létszáma hattal szaporodott. Az fegyészi kar nézetét fogja kikérni e bajok orvoslásánál is. Az adminisztráció egyszerűsítése igen sür- feős és fontos feladat; ez ügyben dolgozik már a mi- misztérium. A központi járásbíróság felállítása nem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé. A minisz- pc $zt sürgősnek jelzi, amig az u n. igazságügyi nese:n bocsátja szabadon. (§) A hamisított kölni viz. Egy kölni cég már liosszabb idő óta észrevette, hogy gyártmányait Ilii utánzatban hozzák Budapesten forgalomba. Végre kikutatták, hogy a hamisítványt Kertész Amália cég hozza forgalomba, amelynek a Bécsi-utca 2. számú házában kölni viz főraktára címmel nagy üzlete van. A kölni cég megtudta azt is, hogy Fisch- bach Johanna segédkezik a hamisításban, akit Ausztriában már többször megbüntettek védőjegybitorlás miatt. A kölni cég védőjegy-bitorlás miatt tett följelentést és kérte egyúttal a hamisítványok előállításához szükséges összes eszközök lefoglalását és a kész áruk elkobzását. A büntető járásbíróság a kérelmet teljesítette és Schmidt aljárásbiró a rendőrség közbejöttével ma megtartott házkutatás alkalmával egy elrejtett ládában mintegy tízezer darab, fényképezés utján hamisított vignettát és nagymennyiségű kész árut foglalt le. (§) Az cskiidibirák kisorsolása. A budapesti büntető törvényszéken ma délben sorsolták ki a folyó évi március 14-től 20-ig terjedő rendkívüli esküdt- birósági ülésszakban birói tisztet gyakorló esküdteket. Kisorsolsoltattak rendes esküdtbirákul: Ifj. Gebhardt Károly ügyvéd, Dárday Géza nyug. rnáv. iródatiszt, Csabányi Antal rüvidárús, Friedrich Károly kereskedő, ifj. Légrády Károly nyomdatulajdonos, Tost Károly magánzó, Horánszky Ferenc ma- gánhivatalnok, Hammer Antal bizományos, Pálfi János fakereskedő, Ganzéi Zsigmond nyomdatulajdonos, dr. Lénárt Albert ügyvéd, Pick Ármin szabó, Deres György bognár, Kada Vilmos magánhivatalnok, Ladányi Zoltán gyógyszerész, Gottermayer Nándor könyvkötő, Beilatini Braun Artur háztulajdonos, Körösi Albert háztulajdonos, Nagy Mihály kovács, Ir- gang Kálmán gyógyárus, Pudler Bernát bőrkereskedő, Deisinger János kereskedő, Gönczy József vállalkozó, Goszleth István fényképész, Fleischl Károly cukrász, báró Podmaniczky Elemér biztosítási hivatalnok, dr. Jancsó Dániel ügyvéd, Buchwald Béla gyáros, Dimm Károly hangszerész, Jeszenszky Pál gazdasági egyleti titkár. Helyettes esküdtek lettek: Vermes Li- pót ügynök, Kuhn József vendéglős, Fehér Béla szabó, Bartha Sándor igazgató, Roth Albert gabonabizományos, Gabos Adolf vízvezetéki berendező, Schwartz Géza kézmüárukercskedő, dr. Balogh N. Imre ügyvéd, Oarai Miksa fűszeres és Eisinger Miksa vendéglős. , , KÖZOKTATÁS. (A gyermek a társadalom felíogásában.) A Magyar Gyermektanulmányi Társaság ina este az Újvárosháza nagytermében propaganda-értekezletet tartott, amelyen tanitók, tanítónők nagy számban jelentek meg. Az értekezletet gróf Teleki Sándor nyitotta meg s felkérte az előadót, M o s d ó s s y Imre székesfővárosi tanfelügyelőt, hogy olvassa fel „A gyermek a társadalom felfogásában“ cimü közérdekű értekezését. Az előadó megállapította, hogy a gyermekről való felfogás és tanulmányozás a mai modern pedagógia szerint, ellentétben a régebbi korral, a gyermek jelenlétét is figyelembe veszi a nevelésnél. Az újabb felfogás ugyanis a gyermeket magát is felhasználja a nevelésben, mert sem általa és vele tud egy, testében és lelkében harmónikus lényt nevelni. A mai pedagógiai tudomány szóba áll a gyermekkel és tőle is megtudja, hogy és mint kel! őt nevelni. Az előadó szükségesnek tartja, hogy ez az njabb felfogás szélesebb körben, a társadalom széles rétegében ismeretessé váljék, mert ennek a nevelési módszernek messzemenő hatása lesz a jövő generáció nevelésére. Ezért óhajtandó, hogy minden iskolába a gyermek egyéni nevelését is bevigyék, így a középiskolákba, az ifjúsági iskolákba, sőt a felnőttek oktatásánál is helyt kell foglalnia ennek a nevelési módszernek. Az előadást tetszéssel fogadták. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Schnitzer Petőfije. ..■.I 1 "**" yimii jfUiUijülJifrnrJó öreg Schnitzer Ignác régóta bajlódik Petőfi verseinek lefordításával. Fejét a tél déré még nem üté, amikor már Petőfi-forditásra adta. S Schnitzer a hosszú bajlódás és fáradságos bibelődés közben meggyőződött róla, hogy Petőfit nem tudja lefordítani. Amiből az a hite támadt, hogy Petőn verseit egyáltalában nem lehet lefordítani. Elhatározta tehát, hogy Petőfi költeményeit—- átkölti. Az eredeti vers gondolatait, képeit nagyjában megtartja, de a maga módja szerint, a maga németségével s a maga költészetével fejezi ki őket. Fordításait „Naehdich- tungen“-nek nevezte el s most hat kötetbe foglalván, kiadta őket. A tipográfiának remeklése ez az újabb német Petőfi s gyönyörű köntöse révén talán szívesen látják a német könyvpiacon. Schnitzer Ignác, Petőfi verseit átköltvén, a derűs hangú versekből kuplészerü vidám dalokat, a komoly hangú költeményekből bombasztikus szózatokat költött. A közvetlenség, a Petőíi-versek nagy gyönyörűsége ebben az átültetésben teljesen elveszett s a hat kötetnyi versben végig teknikai ügyeskedés s finomkodás nyilvánul. Schnitzer rászolgált arra, hogy ügyes verscsinálónak mondják, noha költése tulajdonképpen a Saphir verseiben hol kedveskedve, hol érzelegve, hol nagyot szólva megszólaló poézis. A nagyszerűen fejlődött német nyelv maga kész költő s nincs manapság olyan müveltes német, aki ne tudna például Heine modorában naphosszat elverselni. De minden egyéb modorban is. Ilyenféle verscsináló ügyesség ez, amely Petőfi gondolatait, képeit, érzéseit, frázisait Schnitzer köteteiben németül feldolgozta. Kényszeredett németség, laposan elmés, dagályosan szónoki nyelvezet bajlódik, bíbelődik vele, hogy annak a csodás közvetlenségnek művészies formát adjon, amely Petőfi verseit a magyar irodalom s a világirodalom gyönyörűségévé tette. Lehetetlen, hogy Petőfi hírét ennek a sajátságos átköltő mesterségnek kiszolgáltassuk. Ha nem törődnénk is vele, hogy Schnitzer Petőfit olyannak mutatja-e be, amilyen igazában, ha beletörődnénk is abba, hogy Petőfiről csak nagyvonalú, szélesfoltu képet lehet adni, amikor valamely nyelvre lefordítják: abba sehogyan sem nyugodhatunk bele, hogy a lefordított Petőfi egyenesen ellentéte az igazi Petőfinek. Elismerjük, hogy nem az a fontos, hogy Petőfi versei fordításukban az eredetiekkel pontosan megegyezzenek, hanem az, hogy a lefordított Petőfiben a német közönség Petőfi mivoltát megismerje. De Schnitzer Petőfije nem a mi Petőfink. Édcskedő, el- méskedö, színfalat hasogató, burschikos vagy bombasztikus alacsonyabb rendű német poéták keve-
