Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

6 SZEGEDI HÍRADÓ Kedd, 1899. augusz tus 1. a rókusi közönségnek tűrni ezt az állapotot. Vagy csoda lesz-e, ha az egészségükben meg­fenyegetett emberek úgy tiltakoznak az ellen, ahogy tudnak, ha elzároiják pl. a rókusi terü­letet és azt mondják, hogy nem engednek oda olyan halottat, amelyet idején eltakarítani nem akar a rendőrség. Az egész nyáron át nagy ott a felhá­borodás és az emberek örökös félelemben élnek. Mert nem az első eset ez, hogy a Ti­szából kifogott holttesteket napokig is ott fe­lejtik a halottas-házban. Hiszen tudjuk, hogy ez nem a rendőrség baja, sem a kórházi orvosoké, akik esetleg Újszegeden, vagy Szatymazon nyaralnak árnyékos, friss levegőn, de nagy baja a rókusi szegény embereknek, akik nem nyaralhatnak sem Újszegeden, sem Szatymazon. Nagyon kérjük tehát a rendőrséget, szíves­kednék komolyan venni a maga rendelkezéseit és ügyeljen jobban a közegészségre, amint ed­dig tette és ha legyőzhetetlen akadályokba nem ütközik, temettesse el a szegény Pribl Antalt, aki udvaros volt és szerelmes és nagy bubá- natában a Tiszába ölte magát. egy fiatal emberrel, akire ügyet se vetettek. Hódi István egy percre visszamaradt az asz- szonytól és ekkor a fiatalember Hódit háta mögött megtámadta és a bicskáját többször a fejébe döfte. Az összeszurkált ember segélykiáltására az asszony is sikoltozni kezdett. Mire a rendőrök megérkeztek, az úton­álló már eltűnt. Hódmé azt mondja róla, hogy fiatal ember volt, szőke bajuszszai, világos ruhában. Ilyennek festette a maga támadóját Balogh Julcsa is. A rendőrség ebből azt következteti, hogy a két bicskázást egy ember követte el és ily irányban indította meg a nyomozást. Hódi sérülései nagyon veszedelmesek. Felesége a lakására vitette és ott ápolja. Ál­lapota aggasztó. Megszurkált emberek. Szeged, julius 31. De gyönyörűséges a mi éjjeli életünk. Hangos és változatos. Az egyik utcasarkon bicskás emberek ólálkodnak, a másikon szuny-1 nyadoz a rendőrposzt. És ha téged képen szúr-1 nak, jámbor magyarom, nem fáj attól a rendőr feje. Mosolyog az tovább édesded álmában, mintha a te képeddel aludt volna el. Ne is merje felpanaszolni senkisem, hogy éjjel az utcán valaki orvul megtámadta és meg- bicskázta. Megeshetett volna ez nappal is, a rendőrség ekkor se gátolta volna meg. Az ilyen magánügyekbe nem avatkozik a sze­gedi rendőrség. A hatásköre a hullaszemlével kezdődik, amikor grátisz lefoiografáltat. Ezt is gavallériából teszi, nem muszájból. Ezen az elmúlt éjszakán csak két embert szúrtak le az utcán : Balogh Julcsát és Hódi Istvánt. A tettesek ismeretlenek. A rendőrség kéri a becsületes megtalálót, hogy ne jelentkez­zék, amiért illő jutalmat kap, mert sok vesződ- ségtől kíméli meg ezen diszkrécióval. A leszúrt embereknek úgyis mindegy. Vagy kiépülnek a sebeikből, vagy belehalnak. Ezek a szerencsétlenek táján belehalnak. Mert igen mélyen szaiajtotta bicskáját az ő testükbe az az ismeretlen, akiről a rendőrség azt hiszi, hogy egy ember, nem kettő. Ilyet tudni pedig igen nagy rendőri böicseségre vall. A megbicskázott haldoklók bizonyosan nagy tisztelettel gondolnak a rendőrség ezen zseniális kombinációjáról. Balogh Julcsát a korcsolya-tér körül szur­kába meg az ismeretlen. Barátokat várt ott a szerencsétlen, vagy olyakat, akikkel ott megbarátkozhatik. És amint várt, hirtelen azt érzi, hogy valami hideg, éles szerszám fúródik a nyakába. Bicska pen­géje volt. Csak annyit látott még, hogy fiatal, 20 év körüli ember döfi a kést a nyakába. Aztán összerogyott eszméletlenül. Később megtalálták a rendőrök és bevit­ték a közkórházba. A Vitéz-utca sarkán pedig Hódi Istvánra leselkedett valaki, vagy nem is leselkedett rá, csak leszúrta, mert eppen ő vetődött arrafelé, ha mást visz arra a végzete, akkor ezt szúrja le. Hódi István a feleségével valami vendég­lőből jött akkor arrafelé. A Boldogasszony- sugárut és a Vitéz utca sarkán találkoztak Szerencsétlenül járt csendőrök. Szeged, julius 31. Sajnálatos szerencsétlenség történt vasár­nap reggel a biharmegyei Nagybáródon. Két derék csendőr sebesült meg, az egyik halálosan s a másik súlyosan. A szerencsétlenség rész­letei a következők: A nagybáródr csendőrség hosszas nyomo­zás után kézrekeritett egy lopással vádolt var- sonkolyosí parasztgazdát: Brindás Tógyert, aki 15 ökör ellopásával van vádolva. A nyomo­zás érdekében négy csendőr a vádlottat Vár- sonkolyosra, a tett elkövetésének a helyen akarta szállítani s már kora reggel is útnak indultak. Gyalog keltek útra s úgy haladtak a nagy- baródi ipartelepig, hol a síneken egy fa szál­lításra szolgáló íreszszinát pillantottak meg. A csendőrök azonnal elhatározták, hogy idő- kimélés szempontjából ezt az alkalmatosságot használják fel s a treszszinán fognak beszállani a mély völgybe. Bárány Béla csendőrkáplár és egyik társa rögtön fel is ültek a járműre, a többiek­nek azonban már nem volt idejük, mert a kocsi, amely fékezetlenül állott a síneken, meg­indult s előbb lassabban, később szédítő gyor­sággal száguldott alá a völgybe. A kocsin ülő csendőrök hiába próbálták a fékezőt használni, nem tudták megállítani a rohanó vaskocsit, s mintegy fel kilóméternyi távolságra az elindu­lástól a gyorsaság már annyira növekedett, hogy a treszszina az egyik fordu ónál nem tu­dott a keskeny fordulónál maradni, hanem ki­ugrott a sinek közül és felfordult. Az elindulás helyén maradt csendőrök megrémülve látták, hogy társaik a kocsiból kifordultak. Sietve mentek utánuk s ott talál­ták Bárány Béla csendőrkápiárt a kocsi alatt, másik társukat pedig a kocsitól néhány lépés­nyire teljesen eszméletlen állapotban. A megrémült csendőrök azonnal ápolás alá Vették sebesült társaikat, akik közül Bárány Bélának a bal karja ketté tört s baloldalán az összes bordáit összezúzta, azonkivül pedig a fején is három súlyos sérülést szenvedett. A társa könnyebben sérült meg, csakhamar magá­hoz is tért és gyalog folytathatta az útját. A súlyosan sebesült Bárány Bélát a dél­előtti vonattal Nagy varadra, a katonai kórházba szállították, ahol a leggondosabb ápolás alá vették, az orvosok véleménye szerint azonban a szerencséden csendőr életben maradásához a legcsekélyebb remén} ség sem fűzhető. A makói árvaszéki sikkasztás. Szeged, julius 31. A makói árvatári panamából kifolyója, egész héten megszakítás nélkül folytatta vizsgálatot Hubacsek Pál szegedi kir. törvény széki biió a Csala Ferenc városi árvaszék ülnök áltál elkövetett sikkasztások ügyében. Ez idő szerint — mint tudósítónk írja - már három hagyatéki ügvnek van befejezve a elővizsgalata a Tamasi, Sipos és az Árgyei lán-féle ügyeké. A vizsgálat nyomán világosan bebizo nyúlt, hogy az Árgyellán-hagyaték egytől-egyig olyanoknak adatott ki, akik annak felvételére teljesen illetéktelenek voltak. A Sipos-féle örökség hasonlóképpen olya­noknak volt kiutalványozva, akiket az éppen­séggel nem illet s ha ez a kis baj nem esik, ma már a fogott örökösök élveznék is a köny- nyen jött és magas százalék leengedéssel kéz­hez vett örökséget. De hogy a nagy örökös kutatót állásától felfüggesztették s Földessy János megyei árvaszéki üinök bízatott meg a városi árvaszék vezetésével — kiderült a mani­puláció s Földessy nek első dolga volt, hogy a Sipos-féle hagyaték kiutalványozását érvény­telenítse. Pedig mióta az árvaszéki vizsgálat folyik, már több Csala Ferenc által kinevezett örökös jelentkezett az utalvány alapján felvenni az örökséget s akadt olyan, akin látszott, hogy tudatában van annak, hogy ő most olyan va­gyonhoz jut, amelyhez joga egy csepp sincs, de ezzel áltat'.a ébredező lelkiismeretét, hogy az ülnök ur még többet „jussol“ mint ő és csak olyan jogtalanul. Pénteken a vizsgálóbíró a Balogi-ügyet vette elő s abban hallgatott ki többeket, igy a többi közt Vajda István rendőralkapitányt a Balogi vagyon gondnokát, aki legautentikusabb tanú ebben a bonyolult ügyben. Az egész vizsgálat különben sokszor üt­közik akadályokba az ellopott akták miatt. Nagy nehézségeket támaszt azután az is, hogy némelyik ügy a messze múltba nyúlik vissza s a városháza poros padlásáról 30—40 esztendős könyveket kell kikotorni némely adatok megszerzése végett. Majd meg a megye levéltárából kér a vizsgálóbíró könyve­ket, aktákat, hogy minél jobban bevilágít­son ezen ominózus ügyekbe, amelyekben a. nagyidő mellett a Csala Ferenc kezének hatal­mas káoszt sikerült létrehozni. A vizsgálóbíró Makóról visszatért Sze­gedre, s csak a hét végén tér újra vissza a. szükségesnek mutatkozó kihallgatások eszköz­lése végett Makóra. Törvénykezés, jog. Bírák szabadságon. A szegedi kir. tör­vényszék bírái közül : Salamon Zsigmond kir. táblai biró, helyettes törvényszéki elnök, dr. Czukor Ignác, dr. Gerhauser József és dr. Láng Jenő törvényszéki bírák holnap kezdik meg hat heti szabadságukat. A szabadságukról visz- szatért birák Faragó László elnöklete alatt a szüneti tanács sürgősebb ügyeit intézik el. Gyilkos szerelmes. Spitzer Ignác, ez a rab­ember, aki szerelemből revolverrel lövöldözött kedvesére, a szép Pócsai Lídiára, mert ez nem akart hozzá menni feleségül a vallasa miatt.. A leány meghalt, a legény meg tizenkét évi fegyházbüntetést kapott. Most hirdették ki eb­ben a bűnügyben a kir. tabla döntését. Spitzer Ignácot gyilkosság miatt tizenöt évi fegyházra itelte a másodfokú bíróság. A legény íöiebbe- zett, úgyszintén az ügyész is. Végtárnyalások sorrendje. Augusztus hónap első feleben a következő bűnügyek kerülnek végtárgyalásra a mars-téri törvény­széknél : Kedden 1-én : László János és t. lopás. Csütörtökön 3-án : Ugyanaz. Pénteken 4-én : Kihirdetések. Hétfőn 7-én: Farkas Pál lopás összbün., Dankó János lopás összbün., Szabó János gyiikossági kísérlet. Kedden 8-án : Kihir­detések. Csütörtökön 10 én : Tanács Sándor és t. halált okozott s. testisértés. Táviratok. Goluchovszky és Hohenlohe. Budapest, julius 31. (A „Szegedi Híradó“ eredeti tavirata.) Gróf Goluchovszky külügymi­niszter, mint Bécsből jelentik, augusztus 6-án,

Next

/
Thumbnails
Contents