Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz

Kedd, 1S99. augusztus 1 5 SZEGEDI HÍRADÓ ellen a 46. gyalogezred tisztikara az eljárást beszüntette. így iija ezt a makói „Maros.“ — Halálozás. Krausz Árminné született Weisz Franciska 6 gyermek anyja, ma hosz- szas szenvedés után 42 éves korában elhalá­lozott. Temetése szerdán, augusztus hó 2 án d-lelőtt 10 órakor lesz a Lechner-tér 6. sz. alatti gyászházból. Weisz Viador Dániel, a „Zsidó Híradó“ szerkesztője, nővérét gyászolja az elhunytban. — A kerékpározók háziversenye. A szegedi kerékpározó egyesület első hazai versenyét augusztus hó I3-án tartja meg. A város tanácsa megengedte az egyletnek, hogy verseny céljára az ujszegedi népliget kijelölt helyeit használhassuk. Itt emeljük meg, hogy a kör az augusztus hó I3 án tartandó zárt egyleti háziverseny rendezése tekintetében augusztus hó 2 án este 8 órakor az Európa- szállodában levő egyleti helyiségben gyűlést tart, mehre a verseny és vigalmi bizottság tagjai — tekintettel a tárgyalandó ügy sür­gősségét és fontosságát — pontos megjelenésre felkéretnek. — Házasságok. Az elmű t héten házassá­got kötöttek: Pavó Pál Pachlinger Mariaval, Klein Bernát Weisz Reginával, Barát Imre Vajdovics Jozefával, Todorov György König Ceciiával. Wéberman Adolf Paskasz Rebekával, Lovászi Imre Kálmán Viktóriával. — Az önkéntes tűzoltók táncvigalma. Az önkéntes tűzoltóság a tiszti kara sikerült tánc­vigalmat rendezett, melyet a brassói országos tüzoltóversenven bemutatandó gyakorlatok ver­senyszámainak bemutatása elózott meg. Ez alkalommal osztattak ki lovag D■ Albint Hugó szakaszparancsnoknak 20 éves, iíj. O tovay Ká­roly ellenőrnek 5 eves, Maróczy József és Straub József őrparancsnokoknaK 10—10 éves, Nagy Imre, Steyer Ede, Frimond Károly és Oszter Péter órparancsnokoknak 5—5 éves szolgálatuk elismerését igazoló okmányok és érmek, me­lyeket az egylet lelkésze Sóka Ignác ha­tásos szavak kísérete mellett nyújtott át tulaj­donosaiknak. — A táncvigalomra felülfizetlek Holizer S. és fiai, ifj. Ottovay Károly 5—5 frt, Hutter és Ferencsevics 4 frt 20 kr, Lég- szeszgyár igazgatósága 3 frt, Harcz Lajos, Sóka Ignác és Fejős Ferenc 2—2 frt, Csurgó István 1 frt 50 krt, Ollik Vilmos és Zsiga János 1 — 1 frt, Unitzer Ferenc 60 krt. A tom- bo a gyüjteménynez többen hozzájárulták aján­dékaikkal, melyek közül különösen kitűntek T. Harc Lajosné és Tóth József mükertész virág adományai. E he'yt úgy a felülfizető uraknak, mat a tombola tárgyak adományozóinak há­lás köszönetét fejezi ki az önkéntes tűző tó- egyiet altiszti kara. — A huszárok réme. Ily c m alatt lapunk vasárnapi számában a nagyváradi „Szabadság“ után az összes fővárosi lapok megírták és mi is megírtuk gróf Stahrenberg ottani huszársza- zados esetét, aki, a cikk szerint, több huszárt kiköttetett s a tiszti szolgával kegyetlenkedett volna. Ma ugyanaz a lap kijelenti, hogy Stahren­berg nem köttetett ki huszárokat, a tiszti szolgával sem kügyetlenkedett s igy prezumptiv fogságra sem kerülhetett. — A „szegedi késesről“. Sziráky József­ről, a szegedi halbicskak készítőjéről, akit a napokban temettek el, — a legtöob fővárosi és vidéki lap rokonszenvesen emlékezik meg, jeléül amak, hogy bicskagyártmányai révén mennyire ismeretes volt az egész országban. A lapok csak „szegedi bicskas“-nak neveziK a megbol­dogultat. Sok lap közli azt a Mikszáth Kálmán által annakidején megirt párbeszédet is, mely Sziráky József és egy angol között folyt volna le 10,000 bicska száili ása iránt, melybe azon­ban Sziráky József nem akart belemenni. — Inkvizíció fagylalttal. Nemcsak Komá­rom vármegye lesz már hires a maga inkvizí­ciójáról, hanem — mint tudósítónk írja — Vásárhely is. Az eset hőse Szathmáry Tiha­mér első alkapitány, aki nem a középkorba, hanem a jövő századba illő módon büntetett rtteg három apró cigány gyereket, kik közül a legkisebb alig múlt öt éves és a legnagyobb még nem töltötte be a heted k évét. Az apró faraók apró csirkéket lopkodtak a Csúcs­ban és eladták azokat apró pénzért, pár- í ját hat krajcárért. Persze a rendőrség most semmiféle bűntényt nem hagy homályban s igy j az apró fáraók is itélőszéke elé kerültek. Szathmáry alkapitány azután el is bánt velük kegyetlenül. A három apró fekete gyereket le­térdepeltette a rendőrség még feketébb szoba­padlózatára s mikor már öt percig ott szenved­tek, hozatott nekik három porció fagylaltot s irgalmat nem ismerve, megétette velük. Ordí­tott a három cigány gyerek, hogy csak úgy zengettek belé a városháza ablakai, de a kapi­tány nem ismert kegyelmet és meg kellett ne­kik a fagylaltot enni az utolsó porc káig. Mi­kor azután ezen tortúrán is átestek, a kapitány kijelentette előttük, hogyha még egyszer csirkét lopnak, akkor két porció fagylaltot etet meg velők. A három kis cigány gyerek szörnyen fogadkozott, hogy többet nem lopnak csirkét s midőn kiszabadultak a torony alól, szaladtak a piaci ártézi kúthoz és — kimosták a szá­jukat. — A vásári felhajtás. A most tartott nyári vásár eredményéről a következő kimuta­tást kaptuk: Felhajtás: Szarvasmarha 3223! drb, ló és csikó 4052 drb, birka 247 drb, ser­tés, 278 drb, kecske 3 drb, szamár 4 drb. El­adatott : Szarvasmarha 1405 drb, ló és csikó 630 drb, birka 72 drb, sertés 1767 drb. Az eladott sertések között benfoglaltatnak a pén­tek és szombaton eladott sertések is. — Öngyilkos rendőr. Hojfer József vásár­helyi közrendőr f. hó 27-én reggel lakásán szolgálati revolverével jobb halántékon lőtte magát s azonnal meghalt. Öngyilkossága okául — mint nekünk Írják — családi viszályt gya­nítanak, mert a 35 éves fiatal rendőr szol­gálatával felebbvalói teljesen megelégedve voltak. — Tolvaj cipész-segéd. Egy suszter­legényt keresnek Szegeden két nap óta, aki Kecskemétről szökött volna ide. Tordai Lajos Kecskeméten meglopta a gazdáját, aztán meg­ugrott. A kecskeméti rendőrség Szegedre táv­iratozott, megkérvén idevaló kollégáját, hogy a tolvajt nyomozza ki és tartóztassa le. — Zsebtolvajlás. Ágoston Györgyné zse­béből szombaton délelőtt szabadkai cigányasz- szonyok nyolc koronát loptak ki. Dímitrovits- nét pedig tegnap lopták meg, szintén a piacon. A cigányasszonyokat elfogták. — Megsejtette a halálát. Nagyszentmiklósi levelezőnk írja: Egy szerb községi 17 éves szerb parasztgazda fiú senogysem voit meg­elégedve legutóbb vett lovukkal, már csakazért sem, mert valahányszor tisztítania kellett, ren­desen nem tudta elkerülni annak egy-egy rú­gását. A fiú hol panaszkodott, hol kérte apját, adná ei azt a ficánkodó lovat, mert neki rósz sejtelmei vannak s azt hiszi, az lesz az ő halála. Az apa mibe sem vette 17 éves egyet­len fia szavait s csak továbbra is megtartotta a lovat. A napokb n aztán beteljesedett a fia sejtése, az istálóban tisztogatta a lovakat, ami­kor a ficánkodó jószág úgy hasbarusta, hogy menten ott maradt. A szegény fiú még csak szuszszanni se tudott. Kis idő múlva vették észre a szülők gyermekük végzetes katasztró­fáját, oe már akkor hiába volt a sxás, egyet­len gyermekük ott feküdt holtan az istálo po­rondján, előre sejtett halállal múlva ki. — A makói Yásár elhalasztása. Makói iparosok aziránt folyamodtak a városi képvi­selőtestülethez, eszközölné ki a kereskede­lemügyi miniszternél, hogy az augusztus 12—13 és 14-dikére eső v ásárt az ülés augusztus 26—27—28 ára halasztaná el. Azt hozzák fel okul a makói iparosok, hogy a gazdák a sok esőzés miatt az aratással és nyomtatás­sal megkéstek s most még nincs pénzük. A kérelmet — mint nekünk Írják — fölter, je^ztették a miniszter elébe. — Letartóztatott kereskedők. Az újvi­déki kir. törvény szék elrendelte a napokban a csődöt Skriván Antal és Skrtván Ferenc mint a „Skriván A. és Fia“ cég tulajdonosai ellen. Skrivánék, hogy a maguk számára va­lamit — bár jogellenesen is — megmentse­nek — mint tudósítónk Írja — elrejtettek az üzlethelyiségük felett levő padlásukon ezer drb körülbelül 600 frt értékű kalapot. A dolgot azonban leleplezték, sőt Skriván Antal fünek- fának eldicsekedett evvel a fényes tettével, foly­tonosan hangoztatva, hogy neki emiatt baja nem lészen. Tegnapelőtt azután feljelentés ér­kezett a vizsgálóbíróhoz, aki a rendőrség közbejöttével rögtön házkutatást tartott s egyúttal elrendelte Skrivánék rögtöni letartóz­tatását. Skriván Antal — ugylátszik — erezte a fenyegető veszélyt, amiért is hazulról meg­szökött, de a rendőrség csakhamar kipuhatolta és letartóztatta. Mialatt Skrivánt keresték, vég­zetes szerencsétlenség történt a házkutatás színhelyén. Amikor a vizsgálóbíró a házmes­ternőtől elkérte a padlás kulcsát, felemlítve, hogy ott az eldugott kalapokat keresi, az asz- szony ijedtében és attól való félelmében, hogy neki is meggyűlik a baja a törvénynyel, ossz* szeesett és szivszélhüdés következtében rögtön meghalt. — A pálinka. Ifjabb Frank Mihály na­gyon szereti a pálinkát. Tanúságot tett erről Gácsér-boltban alsóvároson, ahol nagyon sok mennyiségű pálinkát kebelezett be egy álltóhelyé- ben. És hogy ez is kevés volt, fogott egy féllite­res pálinkás-palackot és megugrott vele. A rendőrök elfogták. Barátkozás a ragálylyal. (A halottas-házban felejtett holttestek). Szeged, julius 31. Harmadnapja már, hogy a Tiszából ki­fogtak egy holttestet és bevitték a közkórházba. Ott fekszik azóta a halottas-ház kőravatalán. Várja szegény nyugodalmasan, hogy jönne az orvos végezni rajta a boncolás:, várja továbbá a rendőrség utolsó tisztelgését is, amelyet mint öngyilkos, méltán megkövetelhet. De ma délig feiéje se nézett még se or­vos, se rendőr, mintha ott felejtették volna. A szegény halott pedig holtában követi a természet rendjét. Nem lévén hatalma többé a teste fölött, a kőravatalon indul feloszlás­nak már. Amilyen kegyeletlenség ez a halott iránt, éppoly kegyetlenség ez az élők irányában. A kórház tájékán az emberek tele van­nak panaszszal. Veszedelem az ott való lakás. A levegő valóságosan meg van mérgezve. A A haiof.askamra pestises levegője megméte­lyezi az egész környéket. A kórház betegei is sokat szenvednek tőle. És ezzel éppenséggel senkise törődik, se ä rendőrség, se a kórházi vezetőség. Hát feleljen rá, akt tud, hogy miért kell annak a halottnak három napig is ellenni a halottas kamrában. Ötödnapja, hogy a vízbe ölte magát. Amikor kifogták, otyan volt már a teste, hogy azt haladéktalanul el kellett volna temetni. De ezt nem szabad, amig az on os nem konstatálja, hogy ez a szerencsét­len, akit a vízből fogtak ki, vizbefulás követ­keztében múlt ki ezen árnyékvilágból. De ha ez olyan nagyon szükséges, hát mért nem fárad oda az orvos ur harmadnapra legalább ? Vagy ha fel kell boncolni minden­képen — bár bizonyos mindenki a halál-ok tekintetében — mert nem sürgeti akkor a rend­őrség az orvos urat ? Igazán nevetséges, ha az emberek ilyen körülmények között komolyan veszik a rend­őrség egészségügyi rendszabásait. Nyár elején kiadja nagy képpel a maga ukázát, hogy ne tessék járványba esni, nyár derekán meg maga, protezsálja a pestist. Holott nagy veszedelem a járványnyal való, ezen kitartó barátkozás. Mert hogy ily módon járvány-fészek lesz a kórházból, az szent és kétségtelen. És mi azt kérdezzük, vájjon kötelessége-e

Next

/
Thumbnails
Contents