Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

Esti levél. f

r — A* ember —

Néhai Scheuthauer professzorról csak bizalmasai tudták, hogy a-pathologiai auatomiáu kívül olyan egy tudománynyal is foglalkozott, amelynek neve talán pathologiai > irodalomtörténet lehetne. Nagy költők élete, orvosi szemmel nézve; az ember, a nyomorult ember a művészben ; az égi alkotások és a földi valóság; az igazság és a hazúgság — ez vala az ő kedves és szomorú vizsgálódásának tárgya.

Akik csak egyetemi előadásairól ismerték Scheuthauert, nem is sejtették, mily nagy beszélő mester ez a Kraxelhuber-nyelvű öreg úr. Ami estéinken persze németül szólott. De milyen ékesen, milyen hyrlli művészettel ! Ez a collegiuma —- mert tulajdonkép előadások sorozata voltak ez a vacsorái csevegések — mint mondtam, a költők pathologiáját, a művészek nyomorúságát tárta elénk. A tudásnak és az adatoknak oly iszonyú halmaza volt a fejében, hogy csak a részletek részleteiből hullatott el egyetmást; de még így is azt mondom, hogy Heine és Leopardi az ő kegyelméből ól bennem, mint eleven ember. Tudása borzalmasan nagy és aprólékos volt. Igazi anatómus-, vagy ha jobban tetszik: detektiv-tudomány.