Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

_______________ ------------------;---- — — H ol versben, hol prózában örökítette meg benyomásait, útleírásaiban leirva a vidéket, tájat, hazánk történelmi ne­vezetességeit. Elég egy csárda romj a, hogy képzeletét felkeltve a legfönsége- sebb eszméknek adjon kifejezést. Nagy-Károly városa egyike azon városoknak, melyekhez a költő életé­nek egyik legnevezetesebb mozzanata fűződik, azért elsők közt kell lennie azon városok között, melyek halálának 50-ik évfordulóját megünneplik. Útle­írásában maga mondja: . . beértem Nagy-Károlyba. Kietlen prózai város, azonfelül még itt tavaly a nemeskeblü conser- vativpárt kortesek által agyon is akart veretni, s mindezeknek daczára gyö­nyörrel vagyok benne, mert itt ismer­tem meg Juliskámat... Amott a foga­dóval átellenben a kert és benne a fák, melyek alatt először láttam öt... Ez időtől számitom életemet, a világ léte­iét“. 1847. május 15-én Írja ezeket, 1846. szept. 8-án ismerkedett meg Szendrey Júliával Nagy-Károlyban, kit 1847. évben még feleségül is vett. Nagy-Károlyban gyuladt szerelemre azon nő iránt, kihez irta ezután legszebb szerelmi költeményeit. Szat- mármegyéhez fűződnek élte legszebb, legboldogabb perczei. Szatmáron irta „Költői ábránd volt, mit eddig érezék“, Nagy-Károlyban mondta: N e m csoda, ha újra élek. Nagy-Károly, Erdőd, Költő, Szatmár azon helyek, hol bol­dogságtól áradozva szívéből fakadtak szerelmi költészetének legremekebb gyöngyei.

Next

/
Thumbnails
Contents