Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz
a»». Julius »1. Írók egyesülete, a Petőfi-társaság, a Magyar tudományos akadémia, a Kir. tudomány-egyetem, a Szászsebes! nemzeti szövetség, Magasfalu hölgyei, a Függetlenségi- és 48-as párt, a Budapesti Sas-kör, a Budapesti hazafias szövetség, az Egyetemi ifjúság, a Magyar kereskedelmi csarnok, az Ötödik kerületi munkás-kaszinó, a Függetlenségi- és 48-as kör, a Ferenczvárosi polgári kör, a Hentes-ipartestület, a Szállodások és vendéglősök ipartestülete, az összes ipartestület, az Újpesti közművelődési kör,az Egyesült asztaltársaságok, a Budapesti építőmesterek ipartestülete, a Pallencsár-féle gyár munkásai, a Harmadik kerületi egyesületi körök, a Magyar földrajzi társaság, az Athenaeum irodalmi társaság, a Magyarországi könyvkereskedők egyesülete, a Budapesti ügyvédi kör, az országos Pézmány-egyesület, a Kereskedelmi alkalmazottak egyesülete, a »Neptun« evezős-egyesület, a Központi katolikus legényegylet, a Lipótvárosi kaszinó, Jókai Mór, Emich Gusztáv stb. stb. A koszorúkon kívül számW—w*' rágcsokrot helyeztek el a kegyeletes utódok a szobor talapzatára. Tizenkét órát harangoztak, a mikor az ünnep véget ért s az ünneplők nagy sokasága a legnagyobb lendben lassanként szétoszlott. Egész nap tömegekben vonul a nép a szobor elé, hogy kegyeletét lerój]«. A hazafias szövetség diszülése. Kissé borús, bűvös napra viradt ma a főváros De azért meglátszott a város külső képén, az épületeken és az utczákon, hogy nemzeti ünnep van. Az ünneplőruhás közönség százával és ezrével tódult a Belváros felé, az ünnepségek központjába. Az ünnep sorrendjét a Hazafias szövetség diszülése nyitotta meg, mely a Lipót-utczai uj városháza közgyűlési termében folyt le. A városatyák helyeit egészen elfoglalta a közönség, különösen a nyáriruhás úri hölgyek sokasága. A főpolgármesteri emelvény körül a diszmagyarba öltözött rendezők és szónokok forgolódtak. Pont féltizkor az »Ébredés« dalkör Gyön- gyössy Sándor alelnök vezetésével rázendítette a Himnuszt, melyet a közönség állva hallgatott meg. Komái István, a Hazafias szövetség elnöke, mondott ezután megnyitó beszédet, a melyben dicsőítette Petőfit mint költőt és mint szabad- ságbőst. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Stefler Lajos joghallgató nagy hatással szavalta Petőfinek »Rab« czimü költeményét. Brázovai Kálmán joghallgató lelkes beszéde következett erre. Szent fogadást tett az egyetemi ifjúság nevében, hogy Petőfi emlőkét mindenha tiszteletben tartja. Lampérth Gézának »Petőfi« czimü költeményét nagy tetszés közt szavalta el Solymosy Márton. A szép vers egyik szakasza igy szól: Petőfi ... Te isten örök lelkének Elszakadt zengő része voltál, Áldása csak s dicsősége e népnek, Hogy mezői felett daloltál . . . A dalok ősforrása óh be bőn Szerethető földünk göröngyét, Pazar kedvvel, hogy épp hozzánk vetett Téged, dús méba leggazdagabb gyöngyét. Ezután Kacziány Géza kereskedelmi akadémiai tanár olvasta föl ünnepi beszédét Petőfi költészetéről és korszakalkotó hatásáról. Dura Máté szavalta el ezután alkalmi versét. Majd Zempléni Árpád adta elő »Petőfi halála« czimü költeményét. A megsebesült, haldokló költő deliriumának képe ez a költemény. Különösen zajos hatást keltetett a rapszódia alábbi sorai: Elő! segít Isten vagy nem segit, Föl, h.irczra föl, a végítéletig. Ott döntse akkor el két férfikar: Szabad lesz-é, vagy elvész a magyar ?. A kárhozatba küldjük ellenünk, Vagy oda mind egy szálig elmegyünk! Az indulót ina hősök kardja Írja: Elő, csatába! utánam a sírba! Végül a dalárda elénekelte a szózatot és az ünneplő sokaság a Lipót-utczán át zászlók alatt a Petőfi-térre vonult. Munkások Petőfi szobránál. Impozáns, mintegy tizenötezer főből álló munkáscsapat gyülekezett tegnap délután fél 2 óra tájban a Muzeum háta mögött, a Nemzeti lovarda előtt, hogy Petőfi szobra elé vonuljon és megkoszorúzza a szobrot.^ Az összes budapesti munkás-szervezetek ős szakmák vettek részt a megkoszorúzásban, nevezetesen : Az ácsmunkások szakogyesülete, az asztalosmunkások szakegyesülete, az aranyművesek szakegyesülete, a bádogosok, légszesz-, vízvezeték- és fütő- szerelők szakegylete, a borbély- és fodrászmunkások szakegylete, a bőröndösök, nyergesek, vonalzók, szíjgyártók és dobozkészitő munkások és munkásnők szakegylete, a czipészsegédak és csizmadiák szakegylete, a czipőfelsőrészkészitő munkások és munkálnék szak- és munkaközvetítő-egyesülete, az épület- és mülakatosok szakegylete, esztergályossagédek szakegylete, a fehérneraütisztitó munkások és munkásnők szakegylete, a kalapossegédek szakegylete, a keztyiis- és sérvkötő munkások szakegylete, a kőmi- vesmunkások szakegylete, a kőfaragősegédek szakegylete, a kovácssegédek szakegylete, a könyvnyomdászok és betűöntők szakegylete, a kazánkovács- és> hidászmunkások szakegylete, a kádársegédek szak^ egylete, a kárpitossegédek szakegylete, a könyvkötő-segédek szakegylete, a miutaasztalosok szakegylete, a müszerészsegédek szakegylete, a ma- lommunliások szakegylete, a mennyezet- és fehérmunkások szakegylete, a paszományos- és gombkötő- munkások és munkásnők szakegylete, csipkekészitő munkások szakegylete, a reszelővágók szakegylete és szabad szervezkedése, a szücsmunkások és sapkakészitők szakegyesülete, a szobrászok szakegylete, a szobafestő, mázoló, aranyozó, czimfestő és fényező munkások szakegylete, a sörfőző-segédek szakegylete, a teherszállító munkások közül többen, a vas- és fémmunkások szakegylete, a vasbutor- munkások szakegylete, a vas- és érczesztergályosok szakegylete, a vas- és érczöntők szakegyesülete, a Budapesti munkáskor, a Budapesti munkásképző- egyesület, az Ó-budai olvasó-egylet, az Egyenlőség munkásképző-egyesület, a Szabadság munkásképző- egyesület, a Bánát-német munkásképző-egylet, a Vorwärts német munkásképző-egyesület, a Sila lengyel munkásképző-egyesület, az Általános mun- kás-dalegylet, az óramüves-szakegylet több tagja, az Asztalos-dalárda, a főváros több kerületi politikai munkásszervezete, stb. A menet háromnegyed bárom órakor indult el és busz perczig tartott a Muzeum-körut sarkán az elvonulása. A Kossuth Lajos-utcza túlsó végén lehettek már, a mikor az utolsó szervezet is elhagyta a Muzeum-kert sarkát. Különböző szinü zászlók tarkították a fekete tömeget. A legtöbb zászló fehér szinü volt vörös szególylyel (a tiszta vörös zászlók használatát nem engedte meg a rendőrség), de volt közöttük több rózsaszínű zászló is vörös betűkkel, sőt egy zöldszinü is vörös szalaggal. Az utóbbit a kovácsok, a kik még nemzeti alapon állanak és még nem tartoznak a szocziáldemokrata-párthoz, vitték. Feltűnt a nyomdászok szép díszítésű zászlója is, valamint a kárpitosok vörös-fehér-vorös szinü zászlója, a melyen ez álloU: »Éljen az általános titkos szavazati jog.« »Éljen a 8 árai munkaidő.« Számos tábla is volt látható a menetben, ilyen tartalmú felírásokkal: »A hol nincs jog, ott nincs haza. Petőfi.« Két hatalmas babérkoszorú tűnt ki a munkássereg fekete színéből veres szalagjaival: a szo- cziálista párt vezetősége és a budapesti nyomdászok és betűöntőké. A szocziálista pártvezetősége szalagján ez volt olvasható: »A budapesti szocziá/de- mokrata munkások — Petőfi Sándornak.« A nyomdászokén ez állott: »Az egy gondolat bánt engemet költőjének — a Nyomdászok szakegylete«. Nagy feltűnést keltett a járdákon sétáló és csoportosuló közönség között, hogy a munkások mindegyike egy febérlapot tartott a kezében, a melyet sokan a kalapjukra, esernyőjükre és botjaikra (űztek. A Népszava külön kiadása volt ez, a melyet az ügyészség a Petőfiről szóló vezérczikk miatt, elkonfiskált. A Népszaván ezek a Bzavak voltak olvashatók : Pdőíi Sándor konfiskdltatott! | Éljen a sajtószabadság! "íggg A tömeg a marseillaist énekelte az utczán, sokan gúnyosan, hangosan kiabálták: — Éljen a magyar sajtószabadság! Majd felhangzott: — Éljen a titkos szavazati jog, éljenek a munkásvédő törvények 1 Az elindulás előtt óriási botrány keletkezett a Muzeum-kert mögött. Egy munkás lobogtatta kezében az elkonfiskált lapot, mire az egyik rondőrtisztviselő le akarta őt tartóztatni. Az összegyűltek nagy felháborodással nekirontottak a rendőrnek és torkukszakadtáből kiabáltak: —. Nem engedjük letartóztatni! A rendőrség az izgatott tömeg láttára jónak látta az illető munkást szabadon bocsátani. Ezután már semmi sem zavarta meg a menetet. A munkások a Kossuth-utczán, a Kigyó- utczán, Városház-téren és Kötő-utczán vonultak a szobor elé, a hol egyik szónokuk rövid beszéd kiséretében elhelyezte a koszorúkat a szobor talapzatára. / A segesvári ünnep. / — Saját tudósítónktól. — Segesvár, julius 30. A Petőfi-ünnep gyönyörű időben, zavartalanul, leírhatatlan lelkesedés és országos rész- mellett folyt le. Hü képet adni a jelenlevőről lehetetlen, mert számtalan olyan ünneplő is volt volt jelen, a ki semmiféle bizottságnál nem jelentkezve, érkezett ide. Á vendégek zömét ma hét külön vonat hozta. A Petőfi- társasággal két különvonat jött, a kolozsváriakkal Tövisről egy; a székelyeket négy különvonat hozta. Schandl kolozsvári üzletvezető személyesen intézkedett, úgy, hogy minden a legnagyobb rendben ment végbe. Reggel az első vonattal érkezett a Petőfi- társaság Bartók Lajos vezetésével, az ország- gyűlés képviselőházi küldöttsége Tallián képviselőházi alelnök vezetésével. A képviselők közt volt az öreg Madarász is, a kit az egész ünneplő közönség lelkes ováczióival fogadtatott. Nagy lelkesedéssel fogadták Zsilinszky Mihály államtitkárt is, a ki Gopcsa miniszteri titkár kíséretében érkezett és a ki a kormányt hivatalosan képviselte. Egyidejűleg megérkezett Vörösmarty igazságügyi államtitkár is. Az érkezőket Sándor főispán üdvözölte. Azután bevonultak a városba, a hol a notabilitások részére a vármegyeházban voltak szobák berendezve. A többi vonatokon ezrével érkeztek vendégek, főleg a székelyföldről. A székely nép csapatostul vonult be a városba; minden asszonynál virágcsokor vagy koszorú volt, a melyet Petőfi szobrára szántak. Tíz órakor külön vonatokon és kocsikon vonult ki az ünneplő közönség a fehéregykázi csatasikra az emlékoszlophoz. Ugrón Gábor vezetésével nagyszámú székelység várakozott. Bandériummal, zenekarral vonultak nagy lelkesedés mellett az emlékoszlop elé, a hol tribün volt felállítva. Zsilinszky Mihály Sándor főispánnal kocsin jött az ünnep színhelyére. Az emelvényen Zsilinszky és Vörösmarty államtitkárok, a Petőfi-társaság tagjai és az ünnep szónokai foglaltak helyet. Zsilinszkyt, Talliánt, Bartha Miklóst, E. Kovács Gyulát és Bartók Lajost lelkes ovácziókban részesítették megjelenésükkor. A Petőfi-társaság tagjai között ott volt Ferenczy Zoltán, Petőfi életrajzírója is. A közönség között ott volt a rengeteg számú küldöttség, a melyeket egyenkint felsorolni lehetetlen. Feltűnést keltettek a brassó-vidéki szászok festői ruhájukban. A megjelent szászokat ovácziókban is részesítették. Mind a szász nép, mint szász intelligenczia szép számban volt jelen, a vezetők azonban távol maradtak. A románok szintén távol maradtak, mindössze néhány kiváncsi néző volt jelen, köztük Serián képviselő is. A törvényhatóságok és a küldöttségek lobogókkal, jelvényekkel vonultak fel. Az emlékoszlop és az emelvény körül a sok ezerre menő néptömeg a sokféle viseletben szin- gazdag, pompás képet mutatott. A kolozsvári dalegylet éneke után Bartók Lajos mondott hosszabb, gyújtó hatású beszédet. Meg- ragadóan jellemezte Petőfi költészetét és szereplését. Óriási hatású volt beszédének az a része, a melyben rámutatott, hogy a költő feltámadásának ünnepén az egész hazának ünnepelnie kell. Hosszas éljenzés és taps keletkezett akkor, a midőn Jókairól és Wlassicsról megemlékezett. E. Kovács Gyula hatalmas erővel, nagy hatás mellett szavalta Jókai aphoteozisát. Igen kínos inczidens volt azonban, hogy a művész a nagy lelkesedéssel előadott szavalat után a nagy melegtől elszédült és
