Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz
rosszul lett. Orvosi ápolás alá vették és elvezették. Ezután Bartha Miklós beszéde következett, a melyet folytonos éljenzéssel fogadtak. Midőn elismeréssel szólt a szász népről, a közönség tüntetőén éltette a szászokat, a kik meghajlással köszönték meg az ovácziót. Midőn a románok távollétéről szólva, azt kérdezte, hol vannak a romának, többen közbekiáltottak: sajnos, nincsenek itt! Bársony István Petőfi szerelme czimü hatásos felolvasásban szólt Petőfiről és nejéről. Utána Endrődi költeményét szavalta Somló Sándor nagy hatás mellett. Szász Gerő saját gyújtó költeményét adta elő folytonos tetszés és éljenzés közepette. Végül a kolozsvári dalkör Ábrányi Kórnál alkalmi Petőfi-dalait adta elő. Az ünnep végeztével nagy figyelem és később zajos tetszés mellett felszólalt Tallián Béla a képviselőbáz nevében. Nemcsak a lánglelkü költő, — úgymond —• hanem különösebben a hazafias erényekben kimagasló egyén emléke előtt hajtom meg a magyar képviselőház zászlóját és adózom az elismerés babérjával. A mit Petőfi irt, az gyönyörködtet, lelkesít és elragad; a mit tettt, az tündöklő példaként hevítse e faj minden fiát! Most és mindenkoron úgy legyen! Mert igazolta azt, hogy idegen nemzetiségben születni is azon kötelességgel jár: e hazát lángolóan szeretni, érte és érdekében minden aspirácziót ésvelleitást feláldozni, szükség esetén jogaiért meg is halni! Kihalt volna az e példa által adott elv teljességének érzéke a honban ? Nem és százszor nem ! Ha egy horvát Zrínyi, egy szláv Frangepán, egy szerb Dugó vies s a többiek és mindezekkel egyen- rangban egy Petrovicsnak született Petőfi fénylő tetteikkel igazolták, hogy magyarnak születni vegyes vérből, sőt idegen ajkakkal is lehet és kell, ha e haza földjének gyümölcseit élvezzük, törvényeinek előnyeit kihasználjuk, oltalmában, védelmében és támogatásában részesülünk: akkor ez irányban csak egy elvnek szabad e hazában érvényesülni s ez az, hogy tartozzék annak lakója bármely faj vagy nemzetiséghez, büszkeségét és kötelességét találja abban, bogy ő is e magyar haza hü fia, alkotmányos királyának tán- torithatlan alattvalója, érzésében, szívverésében és tettben egyenlő velünk, mindenkor jobb és kiválóbb fia lehet, de soha, még gondolatban sem nagyobb! Ennek az egyszerű kötelességnek adta kiváló példáját Petőfi! Eljárása legyen öröksége és vezércsillaga összes nemzetiségeinknek a Kárpátoktól az Adriáig! Poraiból félszázad múltán szálljon fel világitó példája hazafias érzésének ; imádsága, dogmája, hite és meggyőződése legyen ez minden e hazában lakó idegen nyelvet beszélőnek! Csak úgy lesznek boldogok ők, testvérek velünk, e haza pedig ki és befelé egyaránt szilárd és erős lesz ! Petőfi példájának ezen irányban leendő teljes megvalósításáért imádkozva teszem le a magyar országgyűlés képviselőházának a nemzet képviseletében küldött koszorúját emléke előtt!« A beszéd óriási hatást keltett és minden pontjánál zugó éljenzéssel fogadták. Zeyk báró a főrendiház koszorúját tette le. Végül óriási lelkesedés, folytonos tetszésnyilatkozatok és ovácziók közepette Zsilinszky Mihály államtitkár tett koszorút a szoborra, a magyar kormány és az Akadémia nevében. A beszéd igy hangzik: Mélyen tisztelt Nagyközönség! Mikor egy nagy, halalmas szellem emlékénél a magyar géniusz ünnepet ül: erről nem hiányozhatnak az e géniusz által vezérelt országos kormánynak és az ország legelső tudományos intézetének koszorúi sem. E diszkoszoruk egyikét a magyar kormány', másikát Wlassics Gyula dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a harmadikat pedig a Magyar tudományos akadémia küldi Petőfi Sándor emlékének. Ne vonjon le e koszorúk becséből az a körülmény, hogy azokat én és nem az a kiváló férfiú hozta ide, a ki nemzeti közművelődésünk legraéltóbb fővezéreként már a törvényhozás termében és másutt is, láng- leikének egész melegével oly ékes szavakban hódolt a nagy költő "zellernének. (Elénk éljenzés.) Bizonyára senki sem fájlalja őszintébben, mint ő, hogy gyengélkedő egészségi állapota megfosztotta a személyes jelenlét örömétől és ezen impozáns, a maga nemében páratlan kulturális ünnepély közvetlen szemléletétől. Mert lehet-e magasztosabb látvány, mintáz, mikor egy egész nemzet kegyeletének nyilatkozásaként a magyar társadalomnak és közéletnek szine-java önkényt meghódol azon magas eszmények előtt, melyeknek kultusza nélkül nemzet nagygyá nem lehet soha? A világfentartó erők, a fény, a hő, a villany hatása a természet külső tüneményeiben nyilvánul; a nemzetfentartó szellemerők, az ideális gondolatok és érzelmek pedig azon emberek lelkében, a kiket az Isten a népek vezéréül és tanítóiul rendelt. Mi teszi nagygyá, mi teszi kegyeletünk tárgyává Petőfi Sándort? Az, hogy nem földi jutalomért, nem önző hiúságokért, hanem ideális czélokért: hazája nagyságáért tudott he* vülni, élni és meghalni! Benne látjuk megtestesítve az emberinem haladásának egyik problémáját: a költő és nép kölcsönös hatásának, a nagy szellemi változások és események létrejöttének titkát. O megtalálta népét, mely megértette; megtalálta nemzetét, mely dalainál lelkesült, meg találta és részben megteremtette azt a korszellemet, mely dalának varázserőt és teremtő ihletet kölcsönzött. De a nép is megtalálta igaz költőjét ő benne, ki a magasba tudta emelni a lelkeket, a ki ihlett prófétaként hirdette a tiszta honszerelmet, a szabadságot, az ebből eredő nagyságot és a ki megálmodta mindazt, 8 mi ötven év óta nagy és dicső történt e hazában. Oh ha az ő prófétai lelke égi magasságából lenézne reánk, lenézne féltett nemzetére : bizonynyal örömmel látná, milyen sok valósult meg abból, a mit ő félszázad előtt megálmodott ! Látná, hogy a nemzet, melynek ő ébresztője volt, nem halt meg, hanem él és egy uj évezred küszöbén reménytelve nézve a jövő elé. Látná, hogy a haza, melyért ő vértanu- ságot szenvedett, nincs darabokra szaggatva, hogy népei nem emelnek egymás ellen gyilkos fegyvert, hanem a közös szabadságnak örvendezve, versenyeznek egymással nem karddal és tűzzel, hanem iskolával, gyárral, kalapácscsal és, ekével. És bizonynyal örvendő szemmel látná azt is, hogy a szellem bajnokaiuak száma nem kicsiny többé, hanem hatalmas tábor. A »tizek« helyett ezrek szövetkeznek a magyar irodalom művelésére és versenyre kelnek az ő ifjúkori barátjával, Jókaival (Zajos éljenzés); ezzel a másik szellemóriással, a kit az isteni gondviselés a tizek közül még világitó tüz- oszlopként hagyott közöttünk, hogy ötven éven túl is verejtékkel küzdjön a hazáért és az uj nemzedéknek követendő például szolgáljon a munkás honszeretetben és önfeláldozó tevékenységben. (Zajos felkiáltások: Éljen Jókai!) Petőfi Sándor nem hiába áldozta fel életét a hazáért; az ő nemzete, melyet ő földetrázó viharnak nevezett, Európa homlokán nem fegyverrel tombolni, hanem a kultúra szelíd, hóditő hatalmával, a művészettel és tudománynyal akar magának barátokat és babérokat szerezni. Állandó szeretetónek és kegyeletének jeleiként érezszobrokat és palotákat emel azoknak, a kik gazdag szellemük alkotásaival gyarapították lelki kincseinknek tárházát. Idegen, ha jő, meglátja életrevalóságunkat az emlékekben; meglátja utczáinkon, hogy minden emelkedik az ég felé; házak, népek, szellemek! 0, te halhatatlan dicső szellem, kinek emléke körül rang és rend, vallás és nyelv különbsége nélkül összegyülekeztünk, hogy lánglelked tüzénél ezt a napot a testvériség ünnepévé avassuk : engedd meg, hogy a hazaszeretetben egygyé forrt nemzet szivével együttérző kormány férfiainak, a trón hü tanácsosainak és az Akadémia tudósainak koszorúit emléked lábánál letegyem. A hálás kegyelet jelvényei ezek, melyeket a te szellemedben teszek le; mert a te tanításod szerint méltó : ». . . hogy a haza Szivében hordja annak emlékét, Ki a hazát szivében hordozó!« Ez a föld itt csak csontjaidat takarja, íe magad az egész haza szivében vagy eltemetve, hogy örökké élj! (Viharos, lelkes <f* jenzés.) Segesvár, juliús 30. Képviselve voltak az ünnepen, a mennyire feljegyezni egyáltalában lehetséges volt, a fővárosi törvényhatóságon és irodalmi társulatokon kívül, a következő vidéki törvényhatóságok, testületek és egyesületek: Háromszékvármegye, Sepsi-Szentgyörgy, Kézdivásárhely — összesen 23 tagú küldöttség Potsa főispán vezetésével; Erdélyi Kárpát-egylet Feilitzsch Artur br. vezetésével; Nagyszebeni polgári kör Ferenczy Istváu vezetésével; Országos nemzeti szövetség Kriváchy Géza dr. és Felszegliy Sándor vezetésével; Nemzeti szövetség brassói fiókja Móor Gyula esperes vezetésével 20 tagú küldöttség; Szolnok-Dobokavármegye : Veres Dezső, a »Szolnok- Doboka« szerkesztője; Gyulafehérvár város küldöttsége; Győr város képviselője : Kiss Ferencz ; Udvar hely vármegye : Hollaky Arthur főispán vezetésével monstre küldöttség, melyben Ugrón Gábor is benne van; Tórád-Aranyosvármegyc : Bethlen Bálint gróf és Miksa Imre; Szászsebest nemzeti szövetség-, Kolozsvári Ereklye-muzeum küldöttsége Deáky Albert és Kuszkó Istváu vezetésével ; Nagyvárad város küldöttsége Szűcs István és Serényi Gusztáv vezetésével; Debreczen város küldöttsége Oláh Károly és Iiencsik Lajos vezetésével ; Szeged város : Lázár György dr. és Polczner Jenő képviselők: Zombori Antal városi tanácsos, Eeizncr János bizottsági tag; Sze- benmegye háromtagú küldöttsége; Szamosujvár város öttagú küldöttsége; Nagykikindai nemzeti, szövetség; Brassóvármeqye: küldöttség Dániel főjegyző vezetése mellett; Brassó város: küldöttség Hiemesch polgármester vezetésével; Kézdivásár- hélyi függetlenségi kör küldöttsége; Debrcczeni Csokonay-kör küldöttsége Géresi Kálmán, Koncz Ákos és Kardos Albert vezetésével; Szabadka város küldöttsége Gyorgyevics polgármester vezetésével ; Fogarasmegye 4 tagú küldöttsége Temesvár város háromtagú küldöttsége; Kis- kiikülló' vármegye 4s Erzsébetváros küldöttsége Sándor János főispán vezetésével; Maros-Torda megye: küldöttség Décsy Zoltán alispán vezetésével; Kolozsvár város: küldöttség Losonczy János vezetésével; Csik vármegye: küldöttség Kedves István pénzügyigazgató és Bocskor Árpád vezetésével , Nagyküküllö megye: küldöttség Somogyi István alispán vezetésével; Segesvár város: nagyobb küldöttség Wohlbaum Frigyes polgármester vezetése alatt; Nagybányai honvédegylet: küldöttség Aorasznat- KovácsLőrincz vezetésével; Torda vármegye: öttagú küldöttség; Marosvásárhely város Geréb Béla kir, tanácsos vezetésével; Országos középiskolai tanáregylet : Rombauer Emil dr. főigazgató vezetésével; Csanádmegye : két tagú küldöttséggel; Kolozsvári egyetemi kör küldöttsége; Gömörmegye: öttagú küldöttséggel ; Pozsony város: küldöttség Taller polgármester vezetésével; Kiskun-Félegyháza: küldöttség Zambó ügyvéd vezetésével; Székesfehérvár város: küldöttség Havranek polgármester vezetésével ; Erdélyi muzeum-egylet Kolozsvárról: Egyetem Kolozsvárról; Szilágy vármegye: küldöttség Bagosi Károly vezetésével; Erdélyi irodalmi társaság: küldöttség Ferenczi Zoltán vezetésével; Magyar orvosi könyvkiadó-testület; küldöttség Lötz József dr. vezetésével; Segesvári magyar kaszinó: Somogyi alispán vezetésével; Nemzeti szövetség: Kedves István társelnök vezetóséves; Segesvári Emkeválaszlmány; Segesvári magyar polgári kör: küldöttség Somogyi alispán vezetésével; Segesvári első magyar temetkezési egylet: Kedves István vezetésével ; Segesvári összes tanintézetek; Nagy-Sza- lonta város: küldöttség Herman Ottó vezetésével. Képviselőházi küldöttség: Tallián Béla alel- nök, Zeyk Gábor, Török Bertalan, Bildner Fe- rencz, Teleki Domokos gróf, Kobek István, Béldi László, Trauschenfes Emil, Ilyés Bálint, Mülek Lajos, Madarász József, Komlóssy Ferencz, Frey Ferencz, Rátkay László, Barabás Béla, Lónyay Sándor, Farkas József, Major Ferencz, Kubik Béla, Endrey Gyula, Wolfuar Tivadar, Mezőssy Béla, Kalocsay Alán, Várossy Gyula, Kállay Li- p ót, Leszkay Gyula. Főrendek képiseletében: Zeyk József báró. Segesvár, jnlius 30. A csatatéren, az emlékoszlopnál tartott ünnep után, a közönség felvonult a segesvári várba, a hol a zenekar a Himnuszt és a Kossuth-uótát játszotta, melyeket a nagy közönség fedetlen fővel énekelt. Bartók Lajos gyönyörű bevezető beszéd után Jókainak »Petőfi halála ez. költeményét adta elő. Illyés Bálint, a 48-as kör nevében, Bársony István az »Otthon« nevében, Veczel György a budapesti ifjúság, Szekeres István a kolozsvári
