Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz
Klapka magankivül volt e levél kihivó hangjától, a mely csak azt bizonyította, hogy ivója nem ismer semmi függést, semmi alárendeltséget, szóval nem katona, hanem költő, s ha Klapka, magába szállva, elmélkedett voina ezen, beláthatta volna, hogy az ő eljárása is tul- ment minden mértéken a költővel szemben. Ő azonban csak az alantas tiszt súlyos függelem sértését látta benne s a viszály aktáit Görgeihez juttatva, elégtételt kért „megsértett neve, becsülete és hazafisaganak Petőfi népköltő alaptalan és aljas vádjaival szemben“. Május 14 én Klapka Pestre ment s Gőrgei svábhegyi főhadiszállásán találkozva Petőfivel, elrendelte, hogy ki ne mozduljon addig szobájából, mig a haditörvényszék nem Ítél felette. Aztán Görgeihez sietett, a ki szerencsére egész máskép fogta föl a polgárkatona ügyét s íelvilagositotta, hogy itt nincs helye a haditörvényszék! Ítélkezésnek. Majd azt ajánlotta, hogy két tiszt Petőfi nevében kövesse meg Klapkát. Ez megtörtént, mire Klapka magához hivatta s bocsánata jeléül kezet nyújtott neki. „0 azonban nagyon szófukar volt — írja Klapka — s később azzal a kőltemény- nyel (Egy goromba tábornokhoz) állóit rajtam boszut, mely csak jóval halála után került a nyilvánosság elé. Petőfi később hősi halál által halt meg. Sajnálom ezt az esetet.“ Klapka a kibékülés után visszaadta lemondó levelét, három heti szabadságot adott neki, de mert a kinevezés megerősítését még mindig függőben tartotta, Petőfi, kinek édes anyja időközben kolerában meghalt, Arany Jánossal újra beküldte rangjáról való lemondását. Elhatározott szándéka volt | ekkor, hogy visszavonul a nyilvános szerepléstől I s egyedül csak költészetének él. Útja Bemhez. Ámde, bár a fegyveresörgés között se hallgatott múzsája, költeményeit csak nagy ritkán értékesíthette s oly szükségbe jutott, hogy a miniszteri fogalmazóvá kinevezett s Debreczenbe költözött Arany Jánost megkérte, hogy Szentpáli tér- parancsnokkal árvereztesse el a lovát. „Megmondhatod a vevőknek — Írja e megindító levelében — hogy az a ló Bem csatalova volt, ö adta Petőfinek s Petőfi most eladja, hogy árán kenyeret legyen magának. A pénzt vedd át és hozd föl Pestre“. Ide jutott a világszabadsag legnagyobb lantosa május hó végén, a mikor az ország Budavár bevételének őröm mámorában úszott. Ö, a ki 1848-ban 65 forintért könyveit árvereztette el, hogy ezt a pénzt a haza oltárára tehesse.