Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz

Affér je Klapkával. Petőfi május 6-án jelentkezett Kossuthnál s Klapka helyettes hadügyminiszternél Debreczen- ben. Kossuth, a kinek Bemhez írott levele szerint a Vécsey-ügy „végtelen sok zavart“ s roppant kellemetlenségeket okozott, igen hidegen bánt vele és kineveztetésének megerősítése végett Klap­kához utasította. Ez elámulva azon, hogy Petőfit őrnagyi ruhá­ban látja, holott már februárban századosi rang­járól is leköszönt —mert Mészáros akkori hadügy­miniszter Hamletszerü öltözködéséért (nyakravaló nélkül) erősen megdorgálta — Bem kedvenczét a leghevesebb kifakadásokkal illette s azt az állítá­sát, hogy az említett levelet Bem parancsára kö­zölte, egyenesen hazugságnak nevezte. Petőfi, a ki költő hírnevére s jellemének szep­lőtlen tisztaságára féltékenyen büszke volt, e sértő fogadtatásra éppen nem volt elkészülve s annyira elkeseredett, hogy írásban azonnal benyújtotta lemondását s két nap múlva hosszú, nyers hangú levélben keserűen szemére lobbantotta Klapkának, hogy ő nem tartotta elégnek becsületszavát, föl­tette felőle, hogy kinevezés nélkül viseli az őr­nagyi ruhát s csak orvosi bizonyítványra akarta szabadságra bocsátani ; mindez pedig röviden ennyi: Petőfi nem becsületes ember, Petőfi szem­telen s hiú világcsaló, Petőfi rossz hazafi, mert távozik a csatatérről s betegséget hazud, ön Pe­tőfinek korlátlan ura, mint voltak a nemzetnek a Habsburgok, kik azt előleges czenzura alá vé­tették. „Uram — folytatja tulmerész hangon — ezek olyan dolgok, a melyekért békés időben szemé­lyes elégtételre hívtam volna s tán lelőttem volna önt, mint a verebet, mert én meglehetősen lövök, most azonban, miután nem magunkkal, hanem az ellenséggel kell küzdenünk, választottam a má­sodik utat, melyre hazafiságom ösztönzött, né­mán, szerényen ott hagytam azon hadsereget, melynek minisztere nem hisz saját tisztjeinek be­csületszavában, holott pedig az elfogott schwarz­gelb tisztek becsületszava is érvényes. Ezután valamivel higgadtabb hangon az őr­nagyságról való lemondásának visszaadását kí­vánja, mert ez kíméletesen szólva is annyi lesz, hogy „igen igen kemény szavait visszavonja ön.“ Ez esetben az iratokat Irányi Dániel pesti kor- i mám biztos által kéri kezéhez juttatni, mig ellen- 1 kező esetben tolla hegyére veszi, mely oly éles, mint akármelyik kard a hadseregben s ha ezt teszi, „ön elveszti a magyar nemzet előtt minden igényét a humánus és illedelmes ember czirnre.“

Next

/
Thumbnails
Contents