Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz

6 DEBRECZEN1 ELLENŐR 1899. julius 28 Temetése ma dé’után lesz a r. kath. egyház szertartása szerint a Vígkedvű Mihály-uteza 8-ik számú házból. Kernáts temetkezési in tézete rendezi. — Megbántott hazafias érzület. Köz­pályán levő" "férfiak "tevékenységét szokás birálni. Ezt nem is helytelenítheti senki. De igenis helyteleníti mindenki, ha akár ma­gán, akár közpályán működő férfiút a leg­szentebb érzéseiben támadnak meg. Tegnap az történt, hogy egy lap kótségbevonta Simon ff v Imre kir. tanácsos polgármester hazafiui érzületét. Történt pedig ez éppen azon a napon, midőn őt más téren is kifej­tett polgári érdemeiért méltatták. A vádra megfelelt maga az illető lap, midőn fölem­lítette, hogy Simonffy Imre maga is végig- küzdötte a szabadságharczot. A hős, az egykori honvéd, ma ezüsthaju polgármester szive ugyanaz maradt hazafias érzésben, hosszú közpályája alatt sokkal többször bizonyságát adta ennek, mintsem, hogy ezt uj fent bizonyítani kellene. Mivel manap­ság, sajnos, a rossz hírnek mindig akad­hat hívője, készséggel kiadjuk a laptárs hirlelésére vonatkozó hivatalos czáfolatot, mely a következő : Nyilatkozat. A „Debreezen“ czimü lap folyó évi 145-ik számában „Petőfi ünnep és Simonffy polgármester“ ezim alatt megjelent és városunk érdemekben megőszült polgármesterét teljesen alapta­lanul sértő czikket a legnagyobb megbot­ránkozással olvastuk s alig tudunk szava­kat találni a czikk elitélésére. Mert pol­gármesterünk nemcsak, hogy egy szóval sem akadályozta, hogy a segesvári Petőfi szoborra koszorút helyezzenek, hanem ő adta a koszorúhoz a szalagot, 5 indítványozta a szalagra szánt íelirást és a koszorú még folyó hó 26 án délben tényleg meg is rendeltetett s így erkölcsi kötelessé­günk a szándékos koholmányt vissza­utasítani. a polgármester ur hazatisága nem szorul ugyan a mi védelmünkre, de az ő hazafias érzelmét az is élénken igazolja, hogy az augusztus 2-iki ünnep­ségre tekintettel szabadságáról vissza ma­radt s a város közönsége nevében koszo­rút helyez úgy a honvéd sírokra mint a Nagy Sándor emlékre I Külömben a czikkre csakis azért válaszolunk, mert erre egyenesen felhivattunk. Debreezen, 1899. julius 27-én. A városi tanács. * A „Debreezen“ tegnapi számának Simonffy polgármester urra vonatkozó köz­leménye folytán dr. Benedek János, helyet­tes szerkesztő, kövotkező levelet intézte la­punk főszerkesztőjéhez : Kedves barátom 1 Kegyeskedjél b. lapod holnap reg­geli számában közölni a következő nyi­latkozatomat : A „Debreezen“ mai számában Simonffy Imre polgármester urra vonatkozólag meg­jelent támadó czikk tudtom, hírem nél­kül, sőt akaratom ellenére került távol­létemben a lapba; e téves information alapuló közleményt, különösen annak hangját magam részéről helytelenítem s minden kétséget kizáró kiváló hazafiságá- han méltatlanul érintett polgármester úr­tól a „Debreezen“ szerkesztősége nevében ezennel bocsánatot kérek. Debreezen, 1899. julius 27. Benedek János a „Debreezen“ ideiglenes szerkesztője. — A Vilmos-huszárok távozása. A Vilmos-huszárok helybőn állomásozó százada, Kirschner kapitány, századparanosnok veze­tése mellett vasárnap vonul el Aradra gya­korlatra. — Meglopott oláh. Szomoruságos napja volt tegnap az ártatlan életű Szabó Gergelynek, ki a biharmegyei Vaskóról já- rogatott be Debreczenbe jófajta késekkel és azok elárusitásával éldegélt. Kiment a Sa­létrom-kaszárnyába kést árulni s működése bevégeztével ledőlt pihenőre egyik árnyé­kos helyen. Mikor aztán felébredett, rémül­ten kapkodott össze-vissza, mert zacskójá­ban levő ötvenkét forintját s egyik legdrá­gább kését alvása ideje alatt eddig ismeret­len tettes ellopta tőle. A jámbor oláh két­ségbeesett arczulattal panaszolta el baját a rendőrségen, hol a nyomozással Dobos biz­tost bízták meg, ki a te;t elkövetőjét bizo­nyára hamarosan kézrekeriti. — Utolsó est. A kiváló mübicziklista, mely Angelotti orfeumában merész mutat­ványaival általános bámulat tárgya volt, ma este lép fel utoljára. Vecsera többek részé­ről nyilvánított kívánatra vasárnapig itt marad s vasárnap este lesz utolsó fellépte. — Ügyvéd-ügyészek. Az uj bűnvádi eljárás­nak jelentős újítása, hogy a járásbíróságok előtt folyamatban levő bűnügyekben a közvádlót az úgynevezett ügyészi megbízottak fogják kép­viselni. Az igazságügyi kormány úgy tervezte, hogy erre a tisztségre első sorban a bíróságok­nál alkalmazott jogvégzett személyzet tagjait fogják kinevezni főleg pénzügyi szempontból. Azonban oly sok ekadály torlódott e terv elé, hogy Plósz miniszter lemondott szándékáról. így most arra gondoltak, hogy kezdő ügyvédeket fognak ügyészi megbízottakká kinevezni s egynek-egynek tiszteletdiját 100 — 150 forintban állapítják meg. A megbízottak a hivatalból üldö­zendő minden egyes ügyben vád indítványt kötelesek tenni s a végtárgyalásokon megjelenni. Föltéve, hogy gyakorló ügyvéd vállalja el a megbízatást, bűnügyi praxisáról szintén le kell mondania, mert annál a bíróságnál, amelynél ügyészi megbízottul van alkalmazva, védői tisztre nem vállalkozhatik. — Katonazene. Németh András, a „Debreezen városához“ czimzett vendéglő kiváló, derék tulajdonosa mindent elkövet, hogy vendégei minél kellemesebb estvéket töltsenek a jól berendezett nyári helyiségé­ben. Minden vasárnapon, — igy a ránk jö­vőn is — a katonazenekai fog zeneestélyt adni ügyesen összeállított programmal. Hisz- szűk, hogy mint más alkalommal, a közön ség akkor is tömegesen fogja felkeresni e kellemes szórakozásul kínálkozó helyet, hol a derék magyar vendéglős kitűnő ételek és italokkal szolgál. VAROSUNK. Városi közgyűlés. Debreezen, julius 27. Debreezen törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta meg nyári közgyűlését Dó- genfeld József gróf főispán elnöklete mellett. A közgyűlés iránt nem volt nagy az érdeklődés, mi természetesen a munka idejé­nek tulajdonítható. A gyűlés menetéről különben a követ­kezőkben számolunk be : Kilencz óra után Dégenfeld József gróf főispán jelezvén a gyűlés fontosabb tárgyait, a gyűlést megnyitotta. Csóka Sámuel olvasta fel a polgármes­teri jelentést, melyet a közgyűlés tudomásul vett egész terjedelmében. A m. kir. föídmivelésügyi miniszternek az 1898. XIX. t. ez. végrehajtása tárgyában kelt leirata elfogadtatik. Csanádvármegyének átirata, melyben a fegyvergyakorlatra behívott munkásnép érdékében a honvédelmi miniszterhez inté­zett feliratát kéri pártolni, párttolólag elfo­gadtatik. A Dégenfeldtér vasbódéi ügyében a tanács olyan eltőterjesztést tesz, hogy a kö­rülbelül 28 ezer forintba kerülő vassátrak­nak felépítését mint a melyeknek felépítése korszükséglet, a közgyűlés határozza el. A közgyűlés a javaslatot elfogadja s a vas- árubódók felépítése rövid időn meg fog történni Aczél Géza főmérnök tervezete szerint. Elfogadja a közgyűlés a tanács azon előterjesztését, mely a Csapó-utczaiak kérel­mét pártolván javasolja, hogy ezen utcza aszfalt burkolatának költségeit a város fe­dezze felerészben. A róm. kath. főgimnázium ügyében készült szerződési tervezetet a közgyűlés el­fogadja. A Simonffy-utczai piacz létesítéséhez szükséges telekrészek megszerzését a köz­gyűlés a harmadizben megejtett névszerinti szavazáson szótöbbséggel elhatározza. A „Nyúlás csárda“ és a hozzátartozó 600 négyszögöl területnek elidegenítése szó­többséggel most már harmadizban szintén kimondatik. A debreczeni tornaegylet ingatlanának és felszereléseinek a város tulajdonául meg­szerzése felett a közgyűlés a tagok kevés száma miatt most nem tárgyaltatott. Ugyancsak ez történ a Szent-Anna- utczai Nyiri-féle háztelekkel is. . A „gubások kallója“ néven ismeretes városi földterületnek elidegenítése tárgyában a közgyűlés az első névszerinti szavazást a szeptemberi közgyűlésre tűzi ki. Uecsey Imre tanácsnok, t. főjegyző meg­teszi előterjesztését a rendőrség bűnügyi osztályának szervezése tárgyában. A szervezendő bűnügyi osztály f. évi november hó elsején kezdené meg működé­sét. A lapunkban már bőven ismertetett tervezet, melyet a jog- és pénzügyi bizott­ság tett magáévá a tanács által elfogad­tatott, mindössze is annyiban történt vál­tozás, hogy a tervbe vett rendőrtanácsosi czimet s a rendőrtanácsosi állás választás utján leendő betöltését elvetette és ilyen értelemben terjesztette a javaslatot a köz­gyűlés elé. Kovács József indítványozza, hogy e kérdést mindaddig ne tárgyalja a közgyűlés mig a miuiszteriummal nem érintkeznek ez ügyben. Egyszersmind indítványozza a ja­vaslatnak visszaadását s annak egy újabb olyan értelemben leendő megtételét, hogy a bűnügyi osztály vezetője választás utján nyerje hivatalát. Kiss Albert olyan értelemben járul a Kovács József indítványához, hogy a jövő­ben minden alkapitányi állás választás utján töltessék be, mert a törvényszelleme ezt kí­vánja, egyébként tiltakozik minden újabb költséggel járó újítástól és uj állás szerve­zéséről. Több felszólalás után elnöklő főispán fölteszi a kérdést, hogy elfogadja-e a köz­gyűlés Kovács József halasztási indítványát. A halasztási indítvány nem fogadtatott el, hanem elfogadtatott a tanácsi javaslat álta­lános tárgyalás alapjául. Azután sor került a részletes tárgya­lásra. A 76-ik §-ban az a változás határoz­tatok, hogy ezen szavak helyett, „politikai végrehajtói közeg“, az jön „közigazgatási végrehajtói közeg“, mely a rendőrkapitány preczizebb meghatározása. A 73. § ból azon kifejezés „régi gyakorlatból kifolyólag“ ki­maradt. Több ilynemű módosításokkal stilá- ris javításokkal a javaslat egész terjedelmé­ben a részletes tárgyalás folyamán elfogad­tatott. Dr. Freund Jenő ügyvéd indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy a bűn­ügyi osztálynál fogalmazókul csakis jogvég­zett emberek legyenek alkalmazhatók. A főispán elnök azon nézetét adja elő, hogy ha tisztviselői kvalifikáczióhoz kötik a rendőrfogalmazók állását, abban az esetben a fogalmazók mint rendes közigazgatási tiszt­viselők hat évenkint újabb választás alá esnek, ez pedig különösen a bűnügyi osztály­nál épen nemkívánatos. A közgyűlés kimondja, hogy jövőre nézve a bűnügyi osztálynál csak jogvégzett embereket fognak alkalmazni. Azért pedig csak jövőre nézve, mert a most működő fo­

Next

/
Thumbnails
Contents