Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz
Ez az életmód ásta alá egészségét is. 1866 deczember 10-ikén ugyanis eg-y ilyen éjjjeli csatangol ássál egybekötött mulatságban' erősen meghűlt. Nagy tüdőhurutot kapott, mely kínzó köhögéssel és lázzal járt. A fiú meg is ijedt és a fővárosba utazott, ahbl megvizsgáltatta magát. A rendes tanácsot kapta, hogy óvakodjék további meghűlésektől, kímélje magát és igyék szelterszvizet. Hamarosan jobbam.' is lett, de a tanácsot miképpen fogadta meg, megítélhető a nagybátyja számadásaiból, aki pontosan följe- gyezte, hbgy Zoltán elitta a januári havi pénzét, a lakást meg az élelmet kifizetetlenül hagyta, sőt a derékalját is zálogba csapta három forintokért. Ezt megtudva, sietett Petőfi István Szegedire 1867 január 29-én, hogy mindent rendbe hozzon, de nagyobb baj is volt: a tanári kar megelégelte a hónapok óta tartó kihágásokat és szegény Zoltánnak kitette a szűrét. Ezt a csapást a tizenkilenczéves fiú nem tudta többé kiheverni. Diákpályája addig is eléggé válságos volt: hol kitűnőre, vizsgázott* , hol megbuktatták, a szarvasi főgimnáziumból az év vége felé gyalog szökött Nagykörösre s ott fejezte be a hetedik osztályt — de mindez jelentéktelen kaland volt a szegedi kicsapa tásttfóz- képest, mely végzetes fordulatot adott egész életének. Összetört lélekkel, porig alázva, mint egy koldhis jött fel utána a fővárosba és jelentkezett a nagyapjánál, mostohaapjánál: Horváth Árpádnál. Az utóbbi kijárta, hogy Zoltánt a IV. kerületi állami gimnáziumba fölvegyék, ott he is Írták, de fölvételi lapjára he van irva, hogy előadásokra nem járt, és április havában végképpen. elhagyta az intézetet. Ekkor 1867 április 20-án utazott Debre- czenbe, hol szinészszé lett. Híven akarta utánozni az apját ebhc,n is, valamint a versírásban, már kora ifjúságától kezdve, s nem minden remény nélkül utánozta. Ha tudni akarjuk, mi a magyarázata annak a különös jelenségnek, hogy miint magántanuló mindig kitünően vizsgázik, mig amint nyilvános iskolába jár, rögtön a gyengék közé hanyatlik, csak el kell olvasni ifjúkori, helyesebben mondva gyermekkori verseit. Kétségtelen, hogy sok éretlen és esetlen rímpengetés van közte, de van aztán olyan