Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Petőfi diákkorából. Igen érdekes és eddigelé ismeretlen aprósá­gokat közöl a «Budapesti Hirlap»-ban Petőfi diákkorából Boboz István, a ki Petőfivel együtt volt Pápán diák. Petőfi Sándor pápai életének leírásában, írja Roboz István, nevezetes szerep jut Puzdor Gyulának, a ki szintén a pápai iskolában járt s Petőfinek egyik kedves embere volt. Puzdor családjának nagy vagyona, volt kiter­jedt földbirtokai nemcsak Veszprém vármegyé­ben, de másféle is volt, de legféltettebb kincsük­nek tartották a pápai tanulófiut, a kit szülei minduntalan meglátogattak. Szebb fiatalembert nem is láttam életemben. Magas növés, széles váll, tej fehér arcz és nagy fekete szem. Mindig gondosan fésült, gazdag haja a válláig ért. Fekete bársony ruhát viselt 1 és nagyra kihajtott ingnyakán többnyire égő vörös kendőt viselt. Vörös volt kedves színe. Puzdor Gyula rajongott a költészetért ; maga is verselt s az ifjúság képzőtársulatának Érdem- könyv-ébe is sok költeménye jutott el. Költeményei közül többet az akkori fővárosi és vidéki lapok is közöltek. Vele és Petőfivel történt ez az eset: Ajkához közel van Ganna, itt volt a pápai Esterházy grófok remek sírboltja. Mikor Pe­tőfi, vagyis akkor még Petrovics volt, ki-kiment Puzdorral Ajkára, átmentek négyes fogaton Gannára is. Egyszer, hogy ideértek, úgy megihlette a lánglelkű ifjút a mauzóleum, hogy kapta iron- ját és gyönyörű szép költeményt írt a szent hely egyik párkányára. Abból tudom, mert a diákok sokszor emleget­ték, de a képzőtársaságban is, hol együtt volt a diákság szine-java, többször fölhozták: No, Petrovics oly szép költeményt írt a gannai sír­boltra, a milyent még nem írt és nem is fog írni soha ... A költeményt magát nem hallottam, de talán ott lesz az emlék a mauzóleumon. Ha csak a viharok le nem törölték róla. A kik ott megfor­dulnak, kutassák föl a sírboltot, Írják le és ment­sék meg a feledéstől.

Next

/
Thumbnails
Contents