Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Petőfi honvédsége.

Irta : Sebők Zsigmond.

Megjelent 1899. julius 30-án.

Március tizenötödike után Magyarországban csak egyetlen valódi forradalmár volt: Petőfi Sándor. Egyedül ő állt rajongó lélekkel a forradalmi republikánus talajon, álmodozván a nagy francia forradalomról, Desmoulins Kamill szerepéről. A nemzet és közvélemény mérföldnyi távolságban maradt el tőle s csak később, számtalan csalódás és véráldozat után jutott el félig-meddig oda, a hol Petőfi állott. A Batthyány-kormány és nemzetgyűlés ideálisan szabadelvű ugyan, de nem túlságosan demokrata és főleg dinasztikus volt, magát Kossuthot is csak később, a viharok sodorták április 14-ig. A radikál-párt, raelylyel különben Petőfi rokonszenvezett, nagy vörös tollat viselt és szélső elveket hirdetett, de nem volt tisztában sem céljaival, sem eszközeivel.

Két ember látott csak a jövőbe, Széchenyi István gróf és Petőfi Sándor. Ök ketten látták azt, a mi történni fog, de mig Széchenyi kétségbeesett a jövendőtől, Petőfi lelke lázasan csapongó szárnynyal repült elébe, megelőzve a közvéleményt. A nemzet egyiket sem értette meg. Ebből magyarázható meg Petőfinek a közvéleménynyel szemben való félszeg hely