Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz
A szerelem a pedagógiában. Budapest, jail. 11. A minap egy Magyar Olvasókönyv került a kezembe, melyet Gööz József dr. szerkesztett több lanférfiu és szakíró közreműködésével. Azt hiszem, az érdemes pedagógus maga is meg tudta volna szerkeszteni, lia ez az Olvasókönyv nem a polgári leányiskolák számára készült volna. De igy az Olvasókönyvnek az a része, mely lírai költeményeket tartalmaz, szükségessé tette a tanférfiak és a szakírók becses közreműködését A lírai költemények ugyanis már néhány ezer év óta nagy előszeretettel foglalkoznak az úgynevezett szerelemmel, s a világköltészet legjelesebb alkotásaiban is sűrűn találkozunk ezzel a régi, hogy ne mondjam, elkoptatott motívummal. A tan- és szakférfiak, vagy mondjuk röviden, a tanszakférfiak kíméletlen probléma elé kerültek: egyrészt ugyanis kikerülhetetlennek mutatkozott a lírai költészet lényegére és formáira oktatni a felsőbb iskolai leánynövendékeket; másrészt viszont veszedelmesnek Ígérkezett a lírai költészettel kapcsolatos s fentebb említett szerelmet nyilvános oktatás utján a fogékony leánvszivekkol megismertetni. Végig lapoztam az Olvasókönyvet s mondhatom, hogy a tanszak-férfiak, vagy mondjuk még rövidebben, a tanárok fényesen oldották meg a súlyos problémát Óvatosan kiselejtezték a költeményekből mindazt, mi a szerelemmel bárminemű vonatkozásban áll. Annyi szerelem sincs abban, mint egy tekenős béka szivében. Például: Petőfinek Falu végén kurta kocsma cimü költeményéből kihúzták azt a strófát, mely igy hangzik: Korcsmárosné, aranyvirág, Ide a legjobbik borát! Vén legyen, mint a nagyapám, De tüzes, mint ifjú babám. Nagyon helyesen. A polgári és felsőbb leányiskolát látogató növendékeknek, nem illik tudnia, hogy a korcsmárosné bizonyos körülmények között, mint aranyvirág szerepel s még kevésbbé illik a felől tájékozódnia, hogy valakinek ifjú babája van, aki esetleg tüzes.
