Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

De a tanárok, magasabb ethikai kényszertől űzve, nem állottak meg ennél. Megkorrigálták Arany János nak Bákhel siralma cimü költeményének ama kifejezését is, mely eredetileg igy hangzik: Unszoló emlőmet elfogadni késtek. Az olvasókönyv az emlő helyébe étket iktatott, vagyis: Unszoló étkemet elfogadni késtek . ..

Ezt mindenki méltányolni köteles, mert figyelembe kell venni, hogy a leánynövendékek különben is tele vannak oktalan kíváncsisággal. Minek azt idő előtt fitos orrukra kötni, hogy a csecsemő honnan szívja az anyatejet magába. Jóformán a tej ismertetését is mellőzni kellene.

Szóval, nem győztem eléggé dicsérni magamban a tanárok pedagógiai rendszerét, de önkénytelenül éreztem, hogy ezzel az etikai felfogás nincs kimerítve. Eszembe jutott a többek között a biblia, mely tele van a legkülönbözőbb fajtájú szerelemmel, s a történelem, hol ez a kárhozatos érzés szintén elég gyakran felbukkan.

Mit csinálnak ezzel a tanárok? Egy lírai költeményt meg lehet valamiképp gyomlálni, de a könyvek könyvét s a világhistóriát a prüd- ség szempontjából elformálni igen komplikált feladat lenne. Különösen a bibliát mely azonnal megszűnik biblia lenni, mihelyt egy szót el* vesznek belőle vagy hozzátesznek.

Ezen tűnődve, mondhatom, nekem fájult meg a tanárok feje.

De még egyéb is eszembe jutott: az ifjúsági előadások, melyet, a felsőbb leányiskolái növendékek szorgalmasan látogatnak. Honnan vegyen a Nemzeti Szinház szerelem nélkül való színmüveket? Csak nem adhatja elő az Ármány és szerelem cimü drámát azzal a címmel: Ármány és sütemény?

A töprengés még ennél is tovább vezetett. Ha a pedagógia a prüdséget a végső konzekvenciákig fejleszti, akkor világos, hogy a leánynövendékek előtt a milói Vénuszt csak princesse-ruhákban s a belve- deri Appolót frakkban, klakkban és lakkban mutathatja be a múzeumok látogatása alkalmával.

Egészen megijedtem a konzekvenciáktól s kelletlenül dobtam félre az említett Olvasókönyvet.

Hiszen ez tiszta hipokrizis, pedagógiai hazugság. Megismételtem magamban, mit oly gyakran hallottam: a tanarak, bocsánat a vulgáris kifejezésért, néha szamarak. Lucián.