Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz
3 Mert hisz az angolok bírják az eredetit, melylyel szemben, legyen bár a fordítás csoda szép, az mégis csak torzkép marad. De a német Shakespeare, mint ez tudnivaló, sokkal nagyobb és mélyebb hatást gyakorolt a világirodalomra, mint akár az eredeti, és pedig mind Angliában, mind a külföldön. Es miért? Talán a fordítás szószerinti hűsége miatt? Ellenkezőleg. A Schlegel-Tieek-féle fordítás 1797—1810-ből, a szószerintiség tekintetéből a leggyarlóbb, telve nyelvbeli félreértésekkel és egészen Bodenstedtig százan és százan kísértették már meg, teljesen hű, szószerinti fordítását adni a nagy költőnek, — de hiába! Tudnivaló hogy a Schlegel-Tieek-féle fordítás, nem csupán Németországban, hanem az északi germán és szláv népek között, később még Olaszországban is, valóságos irodalmi forradalmat idézett elő, s e fordítás ma már a németeknek vérébe ment által, s minden egyéb, e mellett felmerült szószerint hű fordítást megbuktat. És miért? Mert Schlegel és Tieck a német nyelvnek és metrikának utolérhetetlen kezelése által német Shakespearet teremtettek, mely a shakespeari szellem erő telj ességével németül még nagyobb hatást gyakorol, mint az eredeti, a XVI. század angol nyelvezetével. Épen így áll a dolog a bibliának Luther által készített német fordításával, mely szintén telve van hibákkal, ha az eredetivel hasonlítjuk össze, de mivel csodás németségénél fogva átment a nép szívébe, még semmiféle modern és jó fordítás sem volt képes azt az elsőségtől megfosztani. így vannak a franciák (íerarl de Nerval Faust-fordításával, mely számtalan kiadást ért már, míg a Prince de Polignac szószerint hű fordítása nem kell senkinek. Sabatier hű Teli Vilmosát Schiller után a francia közönség azzal üti agyon, hogy azt mondja ree n’est pás francai*“ ; pedig emlékezem, minő kitörő lelkesedéssel fogadták a Polignac és Sabatier fordításait a franciául tudó németek. Saját irodalmunkból is idézhetnénk akár száz példát ennek bebizonyítására. A mi tehát a mi költőinket illeti, Aranyt, Petőfit, Jókait — egyéb úgy sem igen van még lefordítva — ezeknek idegen nyelvekre való fordításai felett mi magyarok nem mondhatunk Ítéletet, ezt csak azon nemzetek tehetik, melyeknek nyelvére e költők művei le vannak fordítva, első sorban tehát a németek. Nekünk magyaroknak csak azon előnyünk vagy kárunk van ebből, hogy ha a fordítás jó, akkor költőink a külföldön is elismerést nyernek, ha pedig rósz, akkor ignoráltatnak, és én nem látom be, miért tüntessük ki ez esetben hálánkat a rósz szolgálatért, történt légyen az a legjobb szándékból, oly kitüntetéssel, melylyel csak a valódi