Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz
iá» tervezel* Küldöttség a kereskedelemügyi minisztériumban. Hódmezővásárhely küldöttsége tisztelgett ma délelőtt a kereskedelemügyi miniszteriumi hogy a főváros területéről kitiltott gonosztevők, ha ellenük a rendőrség tiltott visszatérés miatt a kihágást' eljárást megindítja, hamarosan beismernek egy lopást, mert akkor a bíróság ítélkezik fölöttük, ahol e lopásért és kihágásért kisebb ősik. nettento szám, mely egyrészt a bűnözés jövedelmező volta mellett tanúskodik, másrészt közbiztonságunk siralmas állapotait rikítóan megvilágítja. Ez az összeg meghaladja a fővárosi házbéradó egy évi hozamát s ha megfontoljuk, hogy ezenfelül a bűnügyi költségek nagyrészt a társadalom tisztességes részének nyakába zúdulnak, eszünkbe kell hogy jusson egy magyar politikus szálló igévé vált találó mondása: «Magyar- országon a becsületes embernek túlságos nagy handicapteherrel kell beiutnia élete pályáját» Ez a jelentés a nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekmények ijesztő szaporodásáról is tanúskodik. így pl. az orgazdaságok száma az előző évhez képest meghétszereződött. Mindennek betetőzéséül, hogy boldogságunk teljes legyen, ez a joggyakorlat idecsalogatja a világ legveszedelmesebb gonosztevőit, minek igazolására szolgáljon az államrendőrség 1906. évre vonatkozó jelentésében foglalt következő följaj-! dulás: «Budapest gócpontja a szélhámosságok és csalások megannyi nemeinek. Rengeteg exisz- tencia tódul évente a fővárosba, mely még nyel-’ vünket sem érti. Magukkal hozott tőkéjük pusztán az a mohó üzérkedés, melynek morálja a büntetőtörvénykönyv paragrafusaitól sem riad. vissza.» i Sajátságos jelenség, hogy ily szembeszökő tények, oly számos tünet dacára csak itt-ott hallható egy bátortalan hang, amely rámutat ezekre a nagy bajokra, pedig alig van ember, akit azok ne érintenének. A jogkereső közönség, midőn igazságszolgáltatásunk tövises útvesztőjéből tépett ruhával és vérző sebekkel kerül ki, elkeseredik. Az elégületlenség nagy, de a baj igazi okát kevésnek áll módjában felismerni. Olyan ez a nemzet, mint az a béteg, aki az orvostól tudja csak meg, hogy mi a baja. Jaj neki, ha kuruzsló kezébe kerül. De hát hol van a sajtó, ez a minden lében kanál? Hiszen ha feladata magaslatán állana s ott tartaná kezét a nemzet égő sebhelyein, fel kellene ismernie a bajt s annak okait s fel kellene emelnie a fent vázolt irányzat ellen sokra megjelenni, c) azokat végighallgatni, d) s azokra észrevételeket tenni, e) a felolvasó a jelenlevők észrevételeit kihallgatja, de azokat elfogadni nem köteleztetik. 1 3. A társulat munkálatainak vezetésére a tagok évenként általános szótöbbséggel választanak egy elnököt, egy jegyzőt. | 4. Á tag, ki uj darabját a társulat előtt felolvasni szándékozik, magát az elnöknél jelenti s az elnök a társulat valamennyi tagját összehívja, a meghívón közölvén a felolvasandó darab címét és szerzője nevét. A gyűléseken azonban megjelenni nem köteles; jelen nem lélekor csak azon egy gyűlésre a jelenlévők maguk közül választanak helyettes elnököt. Nem tag darabja nem olvastathatik fel. ! 5. A jegyző minden gyűlésen jelen van és azok jegyzőkönyveit szerkeszti, melyekben azonban a felolvasott darabra nézve csupán a cím és a szerző neve jegyeztetik fel. Ha bármely okból nem jelenhetnék meg a jegyző, maga helyett más tagot kér meg. 6. Tagja ezen társulatnak csak az lehet, ki vagy drámai mü, vagy drámai kritika által képességének jeleit már adta. 7. Uj tagot minden gyűlés választhat; azonban e írészben szükséges : a) hogy a választandó egyén, azon biztosítással, hogy megválasztatását óhajtja, az elnöknek egy tag által Írásban ajánltassék; b) s az ; elnök a legelőször felolvasandó uj színmű alkalmával, a megválasztatására, a szokott megbivón mind ’az ajánló, mind az ajánlott nevét megjegyezvén, minden tagot meghívjon. Ha a társulat tagjainak egy harmada megjelent, titkos szavazattal és szótöbbséggel az ajánlottmegválasztathatik tagul;ellenkező esetben ügye máskor tárgyaltatik. Tekintetes uraságodat oly férfiúnak ösmerem, ki e mezőn már sokat tőn s még többet tehet; ki V egyenes és őszinte jelleménél fogva a mások törekvéseinek előmozdítására is bizonyosan kész közremunkálni: ezen meggyőződéstől bátorítva, van szerencsém egész tisztelettel megkérni, hogy ha ilyetén munkálatainkban részt venni kedve és ideje engedi, méltóztassék február 8-án délután 4 órakor a Nemzeti Színház csarnoki termében megjelenni s a társulat alakításában bennünket bölcs nézetével pártolni s ellenkező esetben szíveskedjék néhány becses sora által engem határozatáról értesíteni. Ezen társulat tagjaiul egyelőre következői, c.urak kérettek meg: Bajza József, Czakó Zsigmond, Czu- ezor Gergely, Degré Alajos, báró Eötvös József, Erdélyi János, Gaál József, Garay János, báró Jósika Miklós, Kuthy Lajos, Nagy Ignác, Obernyik Károly, Schedel Ferenc, Szontagh Gusztáv, Szigligeti Edvárd, gróf Teleki László, Tóth Lőrinc, Vahot Imre, Vahot Sándor. Ezen névsorozatot még több érdemes urakkal kiegészíteni a tekintetes Társulat bölcs belátására bízván s magamat tapasztalt jóindulatába ajánlván maradok Tekintetes Uraságodnak Pesten, február 1-én 1846. alázatos szolgája Vörösmarty Mihály. A fennebb körvonaiozott társulat egyetlen ülést tartott, az alakulót, melyről az 1846. febr. 14-iki «Életképek» megemlékeznek. Azonban felolvasó-ülésnek hiába keressük nyomát, sem Vörösmarty, sem társai nem írtak 1848-ig drámát, azontúl pedig a halvaszületett társaság nem ólt. Itt mint Vörösmarty érdekes tervét közöljük, melynek esetleg lehetett volna jó eredménye, annyival is inkább, mert a Nemzeti Színház étére nemsokára ismét Bajza került. k. g.
