Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz

E pillanatban léptele hallatszottak s a lépcsőkön egy magas termetű férfi alakja jelent meg. Ötven éves, hatalmas vállas alak volt — Dragotta Ignácz, a család akkori feje.

— Mi történik itt az én házamban ? — kérdezte oly hangon, amelytől rengett a boltíves lépcsőház.

— Magukkal semmi közünk I felelt az egyik tiszt. Mi Rickl Józsefet keressük, akivel számadásunk van. Adják elé, és vége.

— A sógoromra rázártam a pénztárszoba vasajtaját, honnan kiakart jönni, amint önöket meghallotta. Küldjenek hozzá két úri embert, amint az egész világon szokás, azt beeresztem hozzá és ő rendelkezésükre fog, állani.

— Nem kértünk öntől tanácsokat! folytatta az első tiszt.

— Figyelmeztetem az urakat, szólt most Dragotta, hogy veszedelmes dologban járnak. Az én nevem vajdahunyadi és felső- szilvássi Dragotta Ignácz, magyar nemes vagyok és az én házam salva guardia, olyan hely, ahova a városi hatóság sem teheti a lábát. Aki ide törvényes Ítélet nélkül fegyverrel be mer jönni és erőszakkal hatalmaskodik, annak az életét a törvény a kezembe adja! Azonnal távozzanak, különben élni fogok hatalmammal 1

A tisztek összenéztek.

— Adja elő azt a ficzkót, addig innen el nem megyünk.

Dragotta hátat fordított a tiszteknek, fölment a padláslépcsökön s a fordulónál lecsüngő kötelet háromszor meghúzta.

Háromszor egymásután szólalt meg a lármaharang. Erős, átható kongása végig- zugott a hosszú udvaron, behatolt a ház minden zugába.

A tíizjel volt ez. A ki hallotta, minden munkát félbehagyva, hanyatthomlok rohant az udvarra.

És meglepően félelmetes látvány tárult egyszerre a tisztek elé. Padlásról, pinezék- ből, raktárokból és félszerekből emberek jöttek elő; fiatal erőteljes, jól megtermett alakok. Egyiknek feszitövas, másiknak emelőrúd a kezében. Kocsisok, lovászok vasvillára kapva rohantak. Kiürült a bolt, a soros tanuló, kire azon a hétén a kulcs bizva