Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 13-as doboz

lovára. A paripa nagyokat szökött, s mivel a Rickl ház csak negyedik a czukrászdától, hamar eltűnt a kapuban.

A két tiszt összenézett.

— Te, nekem úgy rémlik, mintha ez a trieszti hős minket az ostorával megfenyegetett volna.

Itt volt az ideje boszut állani a megcsu- felt katonapajtásért; szó nélkül megértették egymást.

— Veressük meg! — felelte kurtán a

másik.

Erre felálltak. A piaczon ücsörgött két káplár, csizmaszár mellé dugott nádpálczá- val, azokat magukhoz parancsolták, azután megindultak a Rickl-ház leié.

A ház hosszú keskeny telken épült, a lépcsője benn van az udvarban, túl a kapu- alján. A tisztek felsiettek s a nyílt folyosón megállva, a két káplárt beküldték a lakásba: a fiatal Ricklért.

A katonák benn csak a nőket találták, az özvegy Ricklnét; a férfias erélyű nagyasszonyt s az egyik leányát, a szépségéről hires Dragottánét.

A nagyasszony ámulva hallja, hogy két tiszt áll a folyosón, kik az ő fiát maguk elé akarják hurczoltatni, hogy megveressék. A katonák ezt elég érthetően mondták el s félreértések elkerülése végett a nádpálczát már a kezükbe is fogták és suhogtatva kérdezték :

— Merre van az asszonyság fia ?

Egyik hölgy se sejthette, hogy mi történhetett ; hinni se akarták, hogy a tisztek közt egyszerre kettő is akadjon, ki ilyen módon törjön rájuk és kimentek a folyosóra.

— Mit akarnak önök? kérdezte a nagyasszony, mikor szemben állt a két tiszttel.

— A madame fia, szólt az egyik, az imént az utczán ostort emelt ránk. Ezért megfogjuk fenyiteni itt a saját udvarán.

— Az istenért uraim ! kiáltott fel a nagyasszony — ha úgy történt, a fiam olcvetet- lenül bocsánatot fog kérni önöktől és bocsánatot kérek helyette én is.

i — Nincs szükségünk semmiféle bocsánatkérésre ! Adja elő madame a fiát! harsogott a másik tiszt, hogy végig hallatszott !az egész hosszú udvaron.